Ne hagyjuk átverni magunkat!
Mészáros Richárd
2021. 12. 29., sze – 21:09
1. Reklamálni akkor is lehet, ha már nincs meg a termék megvételét igazoló számla, csak ilyenkor az ügyintézés bonyolultabb és hosszabb. Ilyen esetben a vásárlás tényét bizonyíthatjuk például számlakivonattal, jótállási jeggyel, becsületbeli nyilatkozattal.
2. A terméket az eredeti csomagolás nélkül is lehet reklamálni.
3. Az eladónak nem áll jogában elvenni a számlát, úgyhogy az eredetit senki se adja ki a kezéből, az írásba foglalt panaszhoz elég fénymásolatot mellékelni!
4. Reklamálni az üzlet teljes nyitva tartási ideje alatt lehet – senkit sem rázhatnak le azzal, hogy az esetleges panasztételre külön fogadóórák vannak, illetve hogy nincs ott az illetékes személy. Az üzletben mindig jelen kell lennie olyan személynek, aki a panaszt jegyzőkönyvbe tudja foglalni.
5. A panaszt úgy kell megfogalmazni, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, milyen hibáról van szó. Előre senki se egyezzen bele abba, hogy a panasz elbírálása 30 napig tart!
Mit tegyünk, ha az eladó elutasítja a reklamációt?
Ha meg vagyunk róla győződve, hogy a reklamáció jogos, meg kell próbálni megegyezni az eladóval. Ha nem sikerül, figyelmeztetni kell őt, hogy készen állunk védeni az érdekeinket. Ha ezután sem ismeri el a reklamációt, készíttessünk saját szakértői véleményt! Ha a vélemény szerint nekünk van igazunk, ismét megpróbálhatunk reklamálni az eladónál, de ő még most sem köteles elfogadni a panaszt.
Panaszt emelhetünk a Szlovák Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnél, de nincs sok értelme, a SOI ugyanis nem avatkozhat a reklamációs eljárásba, nem véleményezheti a kifogásolt terméket, a panasz megalapozottságát sem hivatott felülbírálni. A SOI ügyrendi hiányosságok miatt indíthat eljárást a kereskedő ellen, például mert nem tartották be az ügyintézési határidőket. A SOI helyett érdemesebb valamilyen fogyasztóvédelmi szervezettel felvenni a kapcsolatot, ők hatékonyan tudják képviselni a polgárok érdekeit. Először megpróbálnak peren kívül megegyezni a kereskedőkkel, és szükség esetén a kereskedő beperlésében is segítenek. Ha bírósághoz fordulunk – a szakértői véleménnyel a kezünkben jó esélyünk van a sikerre. Ezzel szemben az eladó azt kockáztatja, hogy nemcsak a hibás termék árát kell visszafizetnie, vagy a javítási költségeket kell állnia, hanem plusz kiadásai is lehetnek – a sértett fogyasztó kártérítést követelhet, a bírósági per is pénzbe kerül stb.
Milyen hosszú a jótállási idő?
A polgári törvénykönyv értelmében fogyasztási cikkek esetében a jótállási idő 24 hónap, hacsak a kereskedő a vásárlókkal szembeni előzékenységből vagy marketingfogásként saját magától nem biztosít ennél hosszabbat – elektronikai cikkek esetében ez elő szokott fordulni. Ha a forgalmazott terméken, a csomagolásán, borítóján vagy a mellékelt használati útmutatóban szerepel valamilyen felhasználási határidő, annak lejárta előtt a jótállási idő sem ér véget. Az élelmiszerek esetében a jótállási idő 8 nap, ha nem szerepel rajtuk a felhasználás konkrét dátuma. A tápszerek, állateledelek esetében a jótállási idő 3 hét, az élő állatokra pedig 6 hét vonatkozik.
Ha használt dologról van szó, a vásárló és az eladó rövidebb jótállási időben is megegyezhet, de az semmiképpen sem lehet rövidebb 12 hónapnál. Olyan dolgok esetében, amelyek azért vannak, hogy hosszabb ideig használjuk őket, külön előírások szabályozzák a 24 hónapnál hosszabb jótállási időt. Ez vonatkozhat a megvásárolt dolog csak egy részére, alkatrészére is.
A vásárló kérésére az eladó köteles írásos formában garantálni a jótállási időt. Ha a termék jellege lehetővé teszi, a jótállási jegy helyett elég a megvásárlást igazoló dokumentum: adásvételi szerződés vagy számla. A külön kiállított jótállási jegyben az eladó hosszabb jótállási időt is garantálhat.
Tapasztalatból tudhatjuk, hogy – tisztelet a kivételnek! – vannak faragatlan, durva kereskedők is, akik egyáltalán nem előzékenyek a vásárlókkal szemben, sőt legszívesebben a törvényes kötelességeik alól is kibújnának. Ne hagyjuk magunkat! Ehhez azonban nem árt ismerni a jogainkat.
