Az ukrán-orosz konfliktus az elmúlt napokban hallott és látott híradások szerint egyre inkább kiéleződöttnek tűnik, sokan azt állítják, hogy a keleti szomszédainknál már háborúra készülnek. Nem vitás, hogy az ukrán-orosz határon, konkrétan Donbaszban évek óta tartanak a fegyveres konfliktusok, azonban mintegy 1400 kilométerrel nyugatra, az ukrán-szlovák határ mentén élő kárpátaljaiak szerint sokkal nyugodtabb a helyzet, mint ahogy azt a világsajtó állítja. Martin Jurisinec, a beregszászi járásbeli Bátyú település egyik magyar ajkú lakosa az Új Szónak adott beszélgetésében elárulta, hogy bár a nagyszelmenci határátkelő közelében elterülő, mintegy 3000 fős település valóban sok száz kilométerre van Ukrajna keleti határától, a hírek őket is elérték. „Azt azért nem mondanám, hogy az átlag bármilyen típusú háborúra készülne. Mivel kishazánk férfi lakosságának egy része továbbra is külföldön vállal munkát a jobb megélhetés reményében, a csomagolás már január első napjaiban elkezdődött, de ehhez semmi köze a mostani napokban kialakult feszültséges helyzetnek A helyi emberek inkább mesterségesen keltett pánikként kezelik a baljós híreket, mintsem félelemben élnék a napjaikat. Azt, hogy mi zajlik a keleti határon, innen nehéz lenne konkrétan meghatározni, de az ukrán sajtó leginkább a csapatok összevonásától hangos. Kissé ellentétesnek tartom azt a jelenséget, miszerint egyik részről orosz agresszióról szóló hírek terjednek Kijev felől, másrészt pedig arról beszélnek, hogy minden rendben van, és hogy aggodalomra semmi ok. Hála Istennek nem tudok róla, hogy bármilyen közeli vagy távoli ismerősöm a keleti harcmezőkön tartózkodna” – közölte lapunkkal a bátyúi fiatalember.

Oroszországba nem, nyugatra igen

Jurusinec szerint az utazás leginkább azok számára gördülékeny, akik valamilyen meggyőző indokból kelnek útra Európa irányába (munka, életvitel szerű külföldi tartózkodás, egyéb hivatalos ügyek – a szerk. megj.). Az Oroszországba tartó utasokról és állapotokról nincs információja, elmondása szerint felőlük nem sokan utazgatnak arrafelé. „A hivatalos hírközlés és az esetleges óvintézkedések kapcsán csak annyit tudok mondani, hogy az ukrán kulturális és információs minisztérium kiadott egy kis brossúrát, ami azt a címet kapta, hogy „Tennivalók rendkívüli helyzet vagy háború esetén”. Ezt én előrelépésnek tartom, mivel a civil lakosság körében sokan nem rendelkeznek hasznos tudnivalókkal a témakörben. Kárpátalja-szerte nem tapasztalok különösebb hangulatváltozást a magyar falvakban, városokban. Persze nyilván a közbeszéd témái egyike továbbra is az ország és a kelet ukrajnai helyzet, azért az emberek ugyanúgy élik a mindennapi életüket, mint ahogy eddig is” – mondta az Új Szónak Jurisinec.

Túlzott nacionalizmus

A fiatalember nyilatkozata szerint bár a távolság nagy közöttük és Kelet-Ukrajna között, a túlzott nacionalizmusból eredő hátrányos törvényeket és a törvény tervezeteket a magyar közösségek is jócskán megérzik. „Egyik ilyen a 2019 óta életben lévő, úgynevezett államnyelvtörvény, ami a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. Végül is Kárpátalja földrajzi adottságai révén szinte minden irányból EU-s, illetve Nato tagországokkal határos. Így az én meglátásom az, hogy a rémhírek ellenére az itt élőknek semmi oka az aggodalomra” – zárta Martin Jurisinec.