A szlovák egészségügy továbbra is küzd az orvosok és a nővérek hiányával, legyen szó akár a járó-, akár a fekvőbeteg-ellátásról. A probléma már évek óta fennáll, a koronavírus-járvány pedig csak rontott a helyzeten, az egészségügyi dolgozók most még leterheltebbek, mint bármikor korábban. Ahogy arról lapunk is beszámolt, az elkövetkező időszakban gondot okozhat kapcsolatba lépni a körzeti orvossal, mivel annyi fertőzött lesz Szlovákiában, hogy a rendelőkben nem győzik fogadni a betegeket.

Ebben a kaotikus időszakban fogadhatja el a parlament azt a törvénymódosító javaslatot, amelyet Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszter terjesztett be a plénum elé. A tárca rövidebb és hosszabb távú lépésekkel is igyekszik csökkenteni a súlyos munkaerőhiányt, a belföldi és külföldi dolgozók helyzetének stabilizálásával.

Külföldi dolgozók

A külföldi egészségügyi dolgozók elhelyezkedésének több buktatója is van, amelyet a minisztérium most igyekszik kiküszöbölni. Az egyik maga az adminisztratív folyamat, amelyen az orvosoknak és a nővéreknek is át kell esniük. A javaslat értelmében a tárca egyszerűsítené a jelentkezéshez szükséges dokumentációt, valamint jelentősen csökkentené a kérvények elbírálására szánt időt. Az eddigi három vagy négy hónap helyett (attól függően, milyen típusú végzettségről volt szó) az elbírálási idő most 15 napra rövidülhet.

Emellett módosítanának a nyelvvizsga feltételein is. A külföldi orvosoknak ugyanis a végzettség elismerése után még kötelező egy nyelvvizsgát tenniük, ha praktizálni szeretnének. A sajtóban azonban többször is megjelentek olyan hangok, amelyek a vizsga kritériumait bírálták. A tárca ezért úgy döntött, pontosítja a nyelvvizsgára vonatkozó részleteket, az írásbeli és a szóbeli részt egyaránt.

„A külföldiek államnyelv-tudásának elismerése jelenleg csak általánosságban van meghatározva az érvényben lévő jogszabályokban. A gyakorlat megmutatta, hogy szükség van az államnyelv elsajátításának részletesebb meghatározására, valamint arra is, hogy meghatározzuk, pontosan kiknek kell igazolniuk az államnyelvtudást”

– olvasható a javaslat indoklásában.

Gyakornokok

A javaslatban továbbá az is szerepel, hogy azok a külföldi állampolgárok, akik a szakmai gyakorlatukat Szlovákiában végzik, ezt ne csak a járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet idején tehessék meg. Ez azokat a külföldi hallgatókat érinti, akik orvosnak, nővérnek vagy szülészasszisztensnek tanulnak. A tárca még a második hullám idején vezette be az átmeneti szakmai gyakorlat lehetőségét ezen tanulók számára, de az intézkedést a veszélyhelyzet kihirdetéséhez kötötték. Most megszüntetnék ezt a feltételt, hiszen a külföldi gyakornok kiesése csak tovább nehezítené a betegellátás folyamatos működését.

A rezidensprogram

A minisztérium csökkentené az egészségügyi oktatással foglalkozó intézmények akkreditációval kapcsolatos adminisztratív terheit. Módosítanák a kérvények beadási határidejét, ami megkönnyítené a rendszer működését.

Emellett viszont újabb kötelességeket is bevezetnének, például az egyetemeknek rendszeresen informálniuk kellene a minisztériumot és az adott önkormányzatot a rezidensek névsoráról és az elérhetőségükről.

„A tárca és az önkormányzatok jelenleg nem rendelkeznek a rezidensekkel kapcsolatos információkról, amelyek statisztikai, ellenőrzési és tájékoztatási célból szükségesek”

– olvasható az indoklásban.

Ez az intézkedés összhangban van a készülő egészségügyi reformmal, amelyet a parlament tavaly fogadott el. Az átfogó tervezet része a járóbeteg-ellátás megreformálása is, melynek egyik alapelve a rendelői hálózat folyamatos frissítése. Azzal, hogy az önkormányzatok megkapják a rezidensek elérhetőségeit, tájékoztathatják őket, ha az adott régión belül üresedés van. A tárca ezzel tenné hatékonyabbá a rendelői hálózat működését.

Definíciós probléma

Az említett javaslat orvosolná a nővérek és az egészségügyi asszisztensek megnevezése miatt felmerülő problémákat is, amelyekkel kapcsolatban már évek óta zajlik a vita. A laikus közvélemény gyakran csak nővérként hivatkozik azokra az egészségügyi dolgozókra, akik elősegítik az orvosok munkáját, de a törvényben részletesen meghatározták, hogy végzettségtől függően hogyan kell nevezni az egyes szakmákat. Azokat a dolgozókat, akik egészségügyi szakközépiskolát végeztek, jelenleg „egészségügyi asszisztensként” definiálják (zdravotnícky asistent). Bizonyos egészségügyi szakszervezetek (például a Szlovák Kórházszövetség vagy a Magánorvosok Szövetsége) azonban nem értenek egyet ezzel a megnevezéssel, azt követelték, hogy a minisztérium változtassa meg az elnevezésüket „gyakorlati nővérre” (praktická sestra).

A tárca ennek már 2018-ban eleget tett, de a szlovák nővérkamara (SKSaPA) panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál, amely igazat is adott a szervezetnek, így a minisztérium kénytelen volt eltörölni a módosítást. Most újra elő került a probléma, amit a minisztérium úgy oldana meg, hogy a korábbi megnevezést kiegészítve, „gyakorlati nővér – asszisztens” formájában hivatkozna a középiskolát végzett dolgozókra.

A nővérkamara azonban ismét tiltakozik, azzal érvelnek, hogy a megnevezésben nem szerepelhet a „nővér” szó, hiszen ez csak a főiskolai végzettséggel rendelkező dolgozókat illeti meg. A kamara állítja, ennek az egész problémakörnek az a gyakorlati vetülete, hogy a kórházakban a nővérek feladatait olyan asszisztensekre bízhassák, akik egyébként nem rendelkeznek az ehhez szükséges képesítéssel.

Az alacsonyabb végzettség értelemszerűen alacsonyabb minőségű betegellátást is jelent”

– üzente a kamara.

Nincs egyetértés

A témával hétfőn a parlament egészségügyi bizottsága is foglalkozott. Az ülésen részt vett Vladimír Lengvarský is, aki szerint a megnevezés módosítása ideiglenesen megoldhatja a nővérhiány problémáját. Hasonló véleményen van Miroslav Sekula, az Egészségügyi Szakközépiskolák Szövetségének (ASZŠ) vezetője is, aki elmondta, miután 2018-ban átnevezték a szakot, rendkívül megnőtt az érdeklődés a diákok részéről. A sok érdeklődő pedig azt jelenti, hogy a szakközépiskolák válogathatnak a jelentkezők közül, és lehetőségük nyílik arra, hogy csak a legügyesebbeket vegyék fel, ami egyet jelent a betegellátás minőségi javulásával is.

Iveta Lazorová, a nővérkamara elnöke azonban azon az állásponton van, hogy az érdeklődést másféleképpen is lehetne növelni, például az egészségügyi dolgozók béremelésével. Továbbá kiemelte, a valódi problémákra kellene koncentrálni, például arra, hogy az egyes osztályokon nincs egyértelműen tisztázva az egészségügyi asszisztensek munkaköre, nem tudják pontosan, mit tehetnek meg és mit nem. Lazorová hozzátette, ezeket a problémákat nem a megnevezésekkel való játszadozás fogja megoldani.