A kétnapos informális találkozóra a franciaországi Versailles-ban került sor, Szlovákiát Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő képviselte. A tárgyalás fő témája az orosz–ukrán háború volt, az állam- és kormányfők megvitatták az agresszió következményeit, valamint az EU közös reakcióját. Heger pénteken kijelentette, az Európai Bizottság elnökének átadott egy dokumentumot, mely konkrét javaslatokat tartalmaz az Oroszország ellen elfogadott szankciók kibővítésére. A kormányfő hangsúlyozta, Szlovákia érdeke, hogy a szomszédja egy stabil, biztonságos és prosperáló ország legyen. Ennek érdekében hazai és külföldi szakértők segítségévél egy akciótervet dolgozott ki, mely két fő részből áll: az első rész arra összpontosít, miként lehetne támogatni a reformokat Ukrajnában, a tervezet másik fele pedig egyfajta menetrendet tartalmaz, amely szerint keleti szomszédunk fokozatosan csatlakozna az egyes uniós intézményekhez. Heger elmondta, az uniós felvétel menetéről szóló vázlattal az Európai Bizottság foglalkozik majd.

Szankciók sora

Szlovákia további szigorú szankciókat szorgalmaz Oroszország ellen – minden rubelben történő nemzetközi tranzakció betiltását és az összes orosz, illetve fehérorosz bank kitiltását tanácsolja a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből. Ezen felül korlátozások kivetését sürgeti a legnagyobb és legfontosabb állami orosz vállalatokra, amelyek Oroszország arany-, gyémánt-, titán-, illetve alumíniumkereskedelmében töltenek be kulcsszerepet. A hazai álláspont szerint Brüsszelnek a kőolajra és földgázra kivetett embargóval kellene megfenyegetnie Moszkvát, valamint határozott lépéseket kell tenni az orosz energiahordozóktól való függetlenedés érdekében. Mindemellett komoly korlátozásokkal sújtanák az orosz elit tagjait. A javaslat szerint az oli-garchák gyerekeinek megtiltanák, hogy európai egyetemeken tanuljanak, az orosz sportolókat pedig minden nemzetközi versenyből kitiltanák. A dokumentum alapján az orosz politikai, gazdasági és katonai elit tagjait, valamint azok családjait megfosztanák az európai vízumtól. Az utolsó pontban megtiltanák, hogy uniós kulturális, illetve akadémiai intézmények pénzt vagy adományt fogadjanak el orosz állampolgároktól.

Forrás: Kormányhivatal

Pénz fegyverre

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi képviselője szintén konkrét javaslattal érkezett a nem hivatalos találkozóra. A sajtó képviselőinek elmondta: „Javaslatot tett az 500 millió eurós, fegyverbeszerzést támogató uniós hozzájárulás megduplázására az ukrán hadsereg számára”. Az Európai Béke Eszköz (EPF) javára így további anyagi források állnának rendelkezésre, amelyből a fegyverszállítást és egyéb felszerelés finanszírozását fedezné. Az Európai Unió 5 évet adott magának az orosz energiahordozóktól való függetlenedésre – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, az EU 2027-ben válhat le az orosz gázról és kőolajról. A következő két hónapban kidolgoznak egy tervezetet, amely célja, hogy 2027-re lényegesen lecsökkenjen az EU függősége az Oroszországból importált energiát illetően. „Május közepén egy javaslattal állunk elő az orosz gáztól, olajtól és széntől való függőségünk fokozatos megszüntetésére 2027-ig, a szükséges nemzeti és európai források támogatásával” – tette hozzá a bizottság elnöke.

Távoli tagság

A csütörtöki éjszakába nyúló tárgyalás eredménye egy öt pontból álló zárónyilatkozat, amelyben egyhangúan elítélik az orosz támadást. „Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított és indokolatlan katonai agressziója durván sérti a nemzetközi jogot és az ENSZ Alap-okmányában foglalt elveket, valamint aláássa az európai és a globális biztonságot és stabilitást” – áll a nyilatkozatban. A pénteken hajnali 3 órakor nyilvánosságra hozott dokumentumban az uniós vezetők támogatásukról biztosítják Ukrajnát. „Elismerésünket fejezzük ki Ukrajna népének az országuk védelme, valamint a közös értéket jelentő szabadság és demokrácia megóvása terén tanúsított bátorságukért. Nem fogjuk magukra hagyni őket. Az EU és tagállamai továbbra is összehangolt politikai, pénzügyi, anyagi és humanitárius támogatást fognak nyújtani” – olvasható a második pontban, mely utolsó mondatában hangsúlyozzák, eddig is jelentős szankciókkal sújtották Oroszországot, de készen állnak további lépeseket tenni ez irányba.

A gyors uniós csatlakozásra azonban ezúttal sem született ígéret, helyette a már megszokott „a Bizottság véleményezi a kérelmet” – alternatíva mellett döntöttek a kormányfők. A folyamat felgyorsítását elsősorban a balti országok és az Ukrajnával határos tagállamok támogatják, a régebbi tagok és nyugati országok képviselői emlékeztettettek, a csatlakozási folyamat akár évekig is eltarthat. „Addig is, késedelem nélkül tovább fogjuk erősíteni a közöttünk lévő kötelékeket és el fogjuk mélyíteni a partnerségünket, így támogatva Ukrajnát az európai úton való előrehaladásában. Ukrajna európai családunkhoz tartozik” – szögezik le. Ez azt jelenti, nem vázoltak fel semmilyen időhorizontot, illetve nem tettek konkrét vállalást arra, hogy Ukrajna rövid időn belül felvételt nyer az Európai Unióba. A politikusok hangsúlyozták, fontos lépés Ukrajna európai törekvéseinek elismerése. A lett miniszterelnök szerint a csütörtöki egyeztetések nagyon nehezek voltak, de az uniós vezetők egységesen kiálltak Ukrajna megsegítése mellett. „Nem létezik olyan, hogy gyors út” – hangsúlyozta Mark Rutte holland kormányfő, majd kiemelte: „Arra szeretnének koncentrálni, hogy mit tehetünk Volodimir Zelenszkijért ma este vagy holnap. Ukrajna EU-csatlakozása hosszú távú dolog, ha egyáltalán megvalósul”. Az AFP francia hírügynökség tájékoztatásából kiderült, Zelenszkij pénteki beszédében kritikával illette az Európai Uniót, mivel úgy véli, a közösség többet is tehetne Ukrajnáért. „Az európaiak túlnyomó többsége támogatja, hogy Ukrajna Európa részéve váljon. Az Európai Uniónak többet kell tennie a konkrét eljárások, Ukrajna és önmaga érdekében. Elvárjuk tőle” – jelentette ki Ukrajna első embere.

A nyilatkozat utolsó bekezdésében az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg Moldova és Georgia (Grúzia) csatlakozási kérelmét is.

A pénteki tárgyalás során az uniós vezetők megvitatták, miként erősíthető Európa szuverenitása, illetve hogyan lehet csökkenteni az energiafüggőséget elsősorban az orosz földgáz, kőolaj és szén esetében. Heger a pénteki tárgyalást követően elmondta, Szlovákia támogatja a gyors átállást más üzemanyagra. Kiemelte, figyelembe kell venni azt is, hogy a hazai finomítók jelenleg az orosz kőolajra vannak beállítva, ezért más típusú kőolaj esetén technológiai befektetésekre lesz szükség. Uniós kollégáit emlékeztette, hogy Szlovákiából mindig probléma nélkül áramlott a gáz a nyugati országokba, ezért, ha megfordulna a helyzet, elvárja, hogy Szlovákia gázellátása mindig probléma nélkül biztosítva legyen.

(TASR, AFP, MTI)