A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) nemrégiben egy sajtótájékoztatón mutatott rá, hogy az utóbbi időben olyan szélsőséges időjárási jelenségeket figyeltek meg, amelyek már hosszú évek, vagy akár évtizedek óta nem fordultak elő. Az egyik ilyen jelenség az extrém szárazság, amely nemcsak az előző hónapot, hanem szinte a teljes tavalyi évet jellemezte.

Csapadékhiány

A szárazság kialakulását számos tényező befolyásolja, értelemszerűen az egyik legmeghatározóbb a csapadékhiány. Jozef Pecho, az SHMÚ szakértője elmondta, a csapadékhiány mértéke régiónként változó, az elmúlt időszakban leginkább a déli és délnyugati országrészeket érintette. A probléma már 2021 tavaszán is megfigyelhető volt, például a pozsonyi reptéren elhelyezett mérőeszközük tavaly februárban, márciusban és áprilisban is komoly csapadékhiányt jelzett, vagyis jóval kevesebb eső és hó esett, mint ami erre az időszakra általában jellemző. A probléma aztán nyáron és ősszel is folytatódott.

Pavol Faško, az SHMÚ meteorológusa elmondta, a kevés eső mellett az is probléma, hogy a lehulló csapadéknak nagyon egyenetlen az időbeli eloszlása. 2021 novemberében például bizonyos mérőállomásokon 3 nap alatt esett le annyi csapadék (valahol eső, valahol hó formájában), mint az előző 65 napban összesen.

Száraz március

A csapadékhiány és az egyenetlen eloszlás az idei év első három hónapját is jellemezte. Jozef Pecho lapunk megkeresésére elmondta, ha március utolsó napján nem esett volna, akkor 2022 első tavaszi hónapjára most úgy emlékeznénk, mint a meteorológiai mérések történetének legszárazabb márciusára.

Pavol Faško megjegyezte, idén is megmutatkozott az egyenetlen csapadékeloszlás. Az ógyallai (Hurbanovo) mérőállomáson például március 31-én és április 1-jén 20 milliméternyi csapadék hullott. Az adott régióban az elmúlt 50 napban összesen nem esett ennyi csapadék.

Jozef Pecho továbbá rámutatott, a csapadékhiányra komoly hatással volt, hogy február vége óta rendkívül magas volt a légnyomás, ezzel egyidőben pedig nagyon száraz légtömegek érkeztek az ország fölé.

„Több meteorológiai állomáson, még az alacsonyabban fekvő országrészekben is nagyon alacsony páratartalmat mértünk”

– nyilatkozta lapunknak a meteorológus.

Hőmérséklet-ingadozás

A felsoroltak kombinációja, valamint a nagy mennyiségű napsütéses órák száma vezetett ahhoz a szélsőséges hőmérséklet-ingadozáshoz, amelyet március 21. és 24. között jegyeztek.

„A Kelen községben (Klenová) található meteorológiai állomáson március 23-án több mint 30 Celsius-fokot változott a hőmérséklet. Meg kell jegyezni, hogy Szlovákiában 1990. március 19-e óta nem jegyeztek ilyen magas hőmérséklet-ingadozást. Annak ellenére, hogy az ország déli területein tavasszal, főként a középső és keleti régiókban előfordul a 24–26 Celsius-fokos változás, a 2022. március 23-i helyzet történelmi szempontból is rendkívülinek számított”

– magyarázta Pecho.

Magas hőmérséklet

A napsütéses órák számával kapcsolatban Pavol Faško is mondott egy érdekes statisztikai adatot – a pozsonyi reptéren elhelyezett mérőműszerük idén márciusban rekordot jegyzett a napsütés órák számában. A legutóbbi rekordot még 1953 márciusában mérték, akkor a napsütéses órák száma elérte a 232-t, idén viszont meghaladta a 234-et.

Jozef Pecho lapunknak azt mondta, az utóbbi 20 évben egyre gyakrabban jelentkeznek enyhe telek, amelyek idején lényegesen rövidebb ideig tartó hótakarót tapasztalnak. A meteorológus megjegyezte, ez is főként a déli országrészben figyelhető meg. „Ezek a tél végi, illetve kora tavaszi jelenségek okozzák a magas talajnedvesség-hiányt, amely aztán ahhoz vezet, hogy tavasszal a levegő hőmérséklete egyre gyorsabban és gyorsabban növekszik” – tette hozzá az SHMÚ munkatársa, aki arra is rámutatott, hogy a globális felmelegedés lehet az egyik tényező, amely az idei márciusi időjárást ilyen módon befolyásolta.

Gondban a gazdák

A szélsőséges időjárási jelenségek a mezőgazdászok munkáját is rendkívül megnehezítik. Patasi Ilona, a Szlovákiai Agárkamara (AKS) elnöke lapunk megkeresésére elmondta, a rendkívüli szárazság miatt a gazdáknak nagyon sokat kell öntözniük, emiatt pedig a villany- és a vízfogyasztásuk is jelentősen megemelkedik, ami értelemszerűen magasabb költségeket is jelent.

„Magyarországon van egy olyan lehetőség, hogy 100 hektárig a gazdák kérvényezhetik az öntözővíz díjának elengedését. Én már több nyilvános fórumon is jeleztem, hogy nálunk is jó lenne kialakítani egy ehhez hasonló rendszert, de ez egyelőre nem valósult meg”

– nyilatkozta a kamara vezetője.

Hozzátette, olyan gazdák is vannak, akik a saját kútjukból öntöznek, ám emiatt könnyedén bajba kerülhetnek.

„Aki nem legalizált kútból öntöz, az komoly büntetést kaphat. Viszont ezeknek a hivatalos elismertetése egy nagyon bonyolult adminisztrációs folyamat, szigorú követelményeknek kell megfelelni, hasonlóan, mint mondjuk egy építkezésnél. Ezt is rendbe kellene tenni”

– jegyezte meg Patasi.

Drágább termény

Az AKS elnöke továbbá elmondta, a hétvégi csapadék nagy segítséget jelentett a gazdáknak a szántóföldi növények esetében.

„Az ősszel elvetett búzának, valamint az év elején elvetett cukorrépának és árpának az esőzés jót tett, ezek a növények szépen kezdenek kizöldülni. A kukoricát a mezőgazdászok csak most kezdik elvetni. Eddig az esőre vártak, mert ha a száraz földbe vetették volna a magokat, akkor azzal semmire sem mentek volna”

– magyarázta Patasi.

A szárazságon kívül az extrém hőingadozások is komoly kihívást jelentenek a gazdáknak. A hétvégi időjárás a csapadék mellett komoly lehűlést is hozott az ország teljes területén, ami azért rossz hír, mert az utóbbi hetek tavaszias időjárása mellett egyre több növény kezdett virágozni, a fagy pedig ezt megkárosíthatta. Patasi példaként a gyulamajori (Ďulov Dvor) és a dénesdtorcsmisérdi (Dunajská Lužná) gazdákat említette, akinek nagyobb barackosaik vannak.

„Ezek a mezőgazdászok mindent elkövettek, hogy megvédjék a terményt, de ez is pluszköltséget jelent, csakúgy, mint az öntözés. Ez biztosan a termények árában is meg fog mutatkozni”

– jegyezte meg.

Lassan hozzászokhatunk

Jozef Pecho szerint elképzelhető, hogy a következő években egyre gyakrabban jelentkeznek majd az idén márciusban tapasztalt szélsőséges hőmérséklet-ingadozások. Mint mondta, már hosszabb távon is megfigyelték, hogy valóban egyre nagyobbak a változások, főleg az utóbbi 20 évben. Szlovákia teljes területén regisztrálták a jelenséget, de a leglátványosabban a szárazabb régiókban mutatkozik meg, vagyis a déli és a keleti területeken.

A meteorológusnál arra is rákérdeztünk, hogy az előrejelzéseik alapján az elkövetkező három hónapban is folytatódik-e a száraz, csapadékmentes időszak.

„Pontos előrejelzést a következő hónapokra biztosan nem tudunk adni, de feltételezhetjük, hogy ha Szlovákiában, főként a déli területeken a tavasz folyamán továbbra sem jelentkeznek nagyobb esőzések, akkor ebben az évben komoly gondot okoz majd a talajszárazság”

– vélekedett Pecho.

Elmondta, a csapadékhiány akkora, hogy ha a következő időszakban normális mennyiségű eső hullana (vagyis annyi, amennyit hosszú távon átlagban mértek), még az sem feltétlenül segítene ezeken a régiókon.

Patasi Ilona szintén nem akart becslésekbe bocsátkozni az idei termést illetően.

„Csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy a gazdák minden erejükkel megpróbálnak védekezni a szárazság ellen. Az őszi növényeknél például már vannak úgynevezett szárazságtűrőbb magok is. A gazdák felkészülnek, ahogy tudnak, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy nem minden helyzetből lehet kilábalni”

– zárta az agrárkamara vezetője.