Mindezt azért, ahogy Orbán kormánya az ukrajnai háborúra reagált” – mondta a szakértő, és arra emlékeztetett, a magyar miniszterelnök például Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az ellenfelének tartja. Vašečka szerint Kollár elhatárolódását egyébként a szlovákiai demokrata gondolkodású polgárok valószínűleg üdvözlik.

A Soltész-ügy

Ahogy arról beszámoltunk, a Szövetség MKP-platformja tiltakozott Soltész Árpád publicista kijelentései ellen. „A putyinista Magyarországot izolálni kell, különben Rozsnyó lehet a következő Bucsa” – fogalmazott az újságíró, a Kijev külvárosában történt orosz vérengzésre utalva. Soltész szerint mivel Magyarország az olcsó energia érdekében Vlagyimir Putyin orosz elnököt követi, nincs helye az EU-ban és a NATO-ban. „A magyarok nyugodtan tankolnák nők és gyerekek vérét, vagy fűtenének a csontjaikkal, ha ezt kedvező áron tehetnék” – írta a publicista a cikkében, amelyben elítélte Magyarországnak az orosz agresszió nyomán folytatott politikáját. A Szövetség vezetője, Forró Krisztián, aki az MKP-platformnak is a tagja, egy sajtótájékoztatón ítélte el az újságíró kijelentéseit. A megnyilatkozásai miatt visszamondták Soltész meghívását a Komáromi Napokra, ahol egy író-olvasó találkozón vett volna részt.

Vašečka ezzel kapcsolatban elmondta, ebben az esetben elsősorban Orbán Viktor politikájának kritikájáról van szó. „Ugyanakkor feleslegesen túl messzire ment” – tette hozzá. A szociológus szerint ugyanis a mai Magyarországot Oroszországhoz hasonló, potenciális agresszornak beállítani nem igazán szerencsés. „Ezzel ugyanis visszatér Közép-Európába a kölcsönös feszültségkeltés” – monda. A szakember arra emlékeztetett, hogy az elmúlt harminc év szlovák– magyar viszonyainak alakulása során mindig az egyik fél aktívabb, miközben a másik türelmesebb volt. Példaként említette, hogy a kilencvenes években inkább Pozsonyból érkeztek kemény kijelentések, miközben Budapest ezt nagy türelemmel viselte, nem reagált azokra. „Az utóbbi években pedig ez fordítva van, most szerencsére Pozsony nem reagál az ilyesmire” – tette hozzá. Egyben rámutatott, a feszültségkeltés, amely akár történelmi sérelmekre is épülhet, mindkét félnek árt, hiszen emiatt például a befektetőknek is kevésbé lehet vonzó ez a régió.

Inkább óvatosság

Vašečka ugyanakkor rámutat, Soltész megnyilatkozásai és Kollár kijelentései mindezek ellenére nem említhetők egy lapon. „Úgy tűnik számomra, Soltész Árpád mondatai esetében az ukrajnai háborúra adott nagyon inadekvát reakcióról, illetve Orbán Viktor politikájával való elégedetlenségről beszélhetünk. Boris Kollár esetében ugyanakkor egy sokkal szélesebb dologról van szó, amelynek finoman szólva is a Budapesttel szembeni óvatosság az alapja. Óvatosság azzal kapcsolatban, Budapest milyen politikát folytat Szlovákiával szemben” – magyarázta a szociológus.