A tavasz beköszöntével az egészségügyben általában fokozódik a feszültség, hiszen a kórházak és a rendelők többsége ebben az időszakban írja alá az újabb szerződéseket a biztosítókkal. A konfliktus abból az érdekellentétből fakad, hogy az egészségügyi szolgáltatók igyekeznek minél előnyösebb szerződést kiharcolni a biztosítóknál, azok viszont általában az alulfinanszírozott költségvetésre hivatkoznak. A költségvetésért az egészségügyi minisztérium és a kormány a felelős, előbbi pedig mindig azzal érvvel, hogy az új szerződések megkötésébe ők közvetlenül nem avatkozhatnak bele.

Az egészségügyi szakszervezetek gyakran a nyilvánosság erejével próbálnak nyomást gyakorolni a biztosítókra és a minisztériumra, erre az utóbbi években többször is láthattunk példát. Idén viszont a szokásosnál is feszültebb légkör alakult ki: a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) sztrájkkészültséget hirdetett és tömeges felmondással fenyeget, a Rendelői Szolgáltatók Szövetsége (ZAP) egyelőre nem volt hajlandó hosszú távú szerződést aláírni az Általános Egészségbiztosítóval (VšZP), és a Szlovák Kórházszövetség (ANS) is hasonló lépéseket fontolgat.

Nyílt levél

A feszültség az utóbbi napokban csak fokozódott, miután a Munkáltatók Szövetsége (AZZZ) nyílt levelet írt Eduard Hegernek. Az AZZZ egy olyan ernyőszervezet, amely több egészségügyi szakszervezetet is képvisel, többek közt a már említett ZAP-t és az ANS-t. Rajtuk kívül a gyógyszerészeket és a mentőszolgálatokat képviselő szövetségek is aláírták a nyílt levelet, amelyben egyenesen a betegellátás összeomlásáról beszélnek. Mint írták, már tavaly, a 2022-es költségvetés összeállításakor is arra figyelmeztettek, hogy az egészségügyi költségvetés nem lesz elégséges, és ez most be is bizonyosodott: állításuk szerint az új szerződések, amelyeket a biztosítók ajánlanak, még a megnövekedett energiaárakat és a dolgozók törvényileg előírt béremelését sem fedezik. Éppen ezért nem marad más választásuk, nem írják alá az új szerződéseket, aminek eredményeként a betegeknek már csak a sürgősségi ellátás lenne ingyenes, a többi beavatkozást a saját zsebükből kellene megtéríteniük, már ha egyáltalán kapnának ellátást. Ez történt volna például a ZAP-hoz tartozó rendelőkben a VšZP ügyfeleivel, miután bejelentették, hogy nem szerződnek le a biztosítóval (végül megegyeztek egy átmeneti szerződésben, amelyet a tárgyalások idejére kötöttek meg).

„A szlovák egészségügy a rendszertelen változtatások és a tartós alulfinanszírozottság miatt már évek óta veszélyhelyzetben van. Ezért azt szeretnénk kérni Öntől, hogy személyesen is vegye kézbe a témát, hogy sikerülhessen megakadályozni az egyik legfontosabb ágazat összeomlását, amely a tagszervezeteink számítása szerint már 2022 májusában be fog következni”

– üzenték a miniszterelnöknek.

Válaszreakció

A szakszervezetek követeléseire az egészségügyi minisztérium reagált. Mindenekelőtt leszögezték, a tárca rendkívüli módon becsüli az egészségügyi dolgozók munkáját.

„Az egészségügyi intézményekben tett látogatásai során Lengvarský miniszter mindig személyesen köszöni meg az egyes osztályok valamennyi dolgozójának elhivatottságát a betegellátás iránt”

– üzente a minisztérium sajtóosztálya.

Mint írták, tudatosítják, hogy a dolgozók megérdemlik a jobb bérezést, ezért is jutalmazták őket 350 eurós bónusszal. A szakszervezetek azonban elégedetlenek voltak ezzel a megoldással, ők rendszerszintű változást akarnak, nem egyszeri juttatásokat. A minisztérium állítja, ezeken a változásokon is dolgoznak, viszont az egészségügy problémáival az előző kormányok évekig nem foglalkoztak, ráadásul az új kabinetnek egy világjárvány kellős közepén kellett átvennie az irányítást.

„Annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány során az emberi élet védelme volt a fő prioritásunk, sok mindent sikerült elérnünk az egészségügyben. Dolgozunk a kórházak, a rendelőhálózat és a sürgősségi betegellátás reformján. Az elfogadott reformoknak köszönhetően az unió helyreállítási alapjából hívhatjuk lesz a szükséges forrásokat”

– írta a minisztérium.

Továbbá felhívták a figyelmet, hogy nemrégiben további pénzt pumpáltak a költségvetésbe, legyen szó az állami biztosítottak ellátására szánt 100 millió euróról, vagy akár az Általános Egészségbiztosító alaptőkéjének 120 milliós megemeléséről. Az egészségügyi szakszervezetek azonban nem elégedettek ezzel az emeléssel, szerintük ez még kevés a rendszerszintű problémák megoldásához. Lengvarský azt ígérte, június végéig megpróbálják megoldani a bérezési problémákat is.