Amerikai kezdeményezés

A Föld napja amerikai kezdeményezés: az ötletet John McConnell vetette fel 1969-ben egy UNESCO-konferencián San Franciscóban. Egy évre rá, 1970. március 21-én, a tavasz első napján tartották meg első alkalommal a Föld napját. Egy nappal később Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató, aki később az alternatív energiaforrások kutatója lett,  mozgalmat indított a Föld védelmében, és megalapította az Earth Day Networkot, azaz a Föld Napja Hálózatot, melybe jelenleg világszerte több száz szervezet kapcsolódik be.

1989-ben Kaliforniában létrejött a Föld Napja Nemzetközi Hírközpont, mely havonta küld hírlevelet a világ minden országába, melyben arra ösztönöznek mindenkit, hogy sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját az egész világon.

Nemzetközi ünnep

Jelenleg a Föld napja nemzetközi ünnep, miközben az utóbbi időben egyre erősödik az a nézet, hogy ne csak ezen az egy napon emlékezzünk meg a bolygónkról, hanem az év minden napja legyen a Föld napja! Vagyis minden nap úgy kell viselkednünk, hogy a bolygónkat megkíméljük a jövőbeli nemzedékek számára. Érdemes megszívlelni a következő régi indián bölcsességet, mely szerint „a bolygónkat nem az apáinktól örököltük, hanem a gyerekeinktől kölcsönöztük.”

Fő téma

A világnap idei fő témája: invesztáljunk a bolygónkba! Ez a befektetés nagyon sokrétű lehet. Aki megteheti, vehet energiatakarékos berendezéseket, a házát napelemekkel szerelheti fel, használhat elektromos autót, biozöldséget és -gyümölcsöt termeszthet vagy vásárolhat stb. A szűkösebb költségvetésből gazdálkodók saját maguknak és a természetnek is jót tesznek, ha következetesen spórolnak a vízzel és a fűtéssel, ha csökkentik az energiafogyasztásukat, vagy autó helyett többet kerékpároznak. A felelősségteljes viselkedés nem kerül pénzbe, elég, ha lelkiismeretesen szeparáljuk a hulladékot, az utcán nem szemetelünk, a használt olajat nem öntjük bele a lefolyóba stb.

Vonjuk be a gyerekeket is!

A Föld napja kiváló alkalom, hogy elbeszélgessünk a gyerekekkel a környezetről, a klímaváltozásról és az élet védelméről. Elmehetünk velkl a környékre szemetet szedni, vagy ültethetünk együtt növényeket, esetleg alkothatunk képeket, plakátokat a természetről. Hallgathatunk gyerekdalokat a Földről, olvashatunk olyan könyveket, melyekben gyönyörű tájleírások vannak, nézhetünk ismeretterjesztő filmeket. Készíthetünk az egész családnak gyertyafényes vacsorát – kellemes falatozás közben elmagyarázhatjuk, hogy a villamos energia előállítása hogyan és mennyire terheli a környezetet, és felhívhatjuk a figyelmet arra, hogy fölöslegesen ne hagyjuk égve a lámpát a szobában.

A természetjárás szabályai

A Föld napján, ha az időjárás engedi, mindenképpen ki kell menni a természetbe: sétálhatunk a közeli erdőben, megfigyelhetjük a madarakat, jelentkezhetünk önkéntes munkára valamilyen civil szervezetnél. Ugyanakkor a természetjárásnak is megvannak a maga szabályai, melyeket tanácsos betartani. Például nem szabad behatolni a szigorúan védett területekre, tilos letaposni a ritka, védett növényeket, zavarni az állatokat, illetve szemetelni, tábortüzeket rakni. A tavaszias, meleg időjárás egyre több embert csalogat ki a friss levegőre, és a természetvédők arra kérnek mindenkit, hogy amikor kirándulni megyünk a természetbe, a jelmondatunk ez legyen: „Élj és hagyj élni!“

Ellési és költési időszak

„A tavasz az az időszak, amikor a vadállomány erőre kap, és egyúttal világra hozza utódait. Az elmúlt két évben a turisták, a kerékpárosok, a kutyások és a motorosok számának megnövekedését tapasztalhattuk a természetben, és ennek a jelenségnek negatív következményei is vannak” – hívta fel a figyelmet a Szlovák Vadászkamara. Az idén igyekeznek előre felkészülni a turistákra: a természetvédők a legfrekventáltabb ösvényeken és kerékpárutakon hirdetőtáblákat helyeztek el, s a rajtuk lévő plakátokkal arra emlékeztetik az embereket, hogy valójában kié a természet, igazából ki van benne otthon, és hogyan kell a természetben viselkedni.

„Ezúton kérjük a természet látogatóit, adják meg a nyugalmat és a biztonságot az újszülött kicsinyeknek! Semmi esetre se nyúljanak hozzájuk, nehogy rajtahagyják az ember szagát. Megtalálásuk esetén ne vigyék haza őket, mivel nincsenek elhagyva! Gondoskodó édesanyjuk a közelben van, és vigyáz rájuk. Az ilyen kicsinyeknek nincs szaguk, hogy ne találják meg őket a ragadozók. A természetbe látogatók ne feledjék, hogy a kutyák, mint házi kedvencek, nem tartoznak a természetbe, ezért tartsák őket pórázon, mert halálos sérüléseket okozhatnak ezeknek a védtelen lényeknek! Évente több tucat olyan eset lát napvilágot a médiában, amikor kutyák haraptak össze fiatal és felnőtt állatokat, amelyeknek nem sikerült elmenekülniük előlük“ – tolmácsolta lapunknak Sánta Norbert, a vadászkamara munkatársa főnöke, Alojz Kaššák, a kamara alelnöke kérését.

Az állatvédők rámutattak: ebben az időszakban már megszülettek a nyulak, a vaddisznók és a muflonok első kicsinyei. „A legnagyobb problémákat azonban májusban és júniusban, az őzgidák születése idején észleljük. Akkortájt az emberek azt gondolva, hogy megmentik őket, elviszik őket a természetből, és „elhagyottként” hordják őket a helyi vadászokhoz vagy a különböző mentőállomásokra. Kedves természetjárók, az állatok kicsinyeit inkább bízzák a szüleikre!“ – olvasható a kamara közleményében.

Zöld észrevételeinket a zöld vonalon tehetjük meg

Aki környezetszennyezésre, környezetvédelmi problémára szeretné felhívni a figyelmet, megteheti a szakminisztérium által működtetett zöld vonalon. Tavaly a legtöbb észrevétel a talajvizek, tavak, a nem működő szennyvíztisztítókkal, az illegális vízi építményekkel, a folyókba eresztett illegális hulladékkal voltak kapcsolatosak. 2021-ben 188 ilyen beadvány érkezett, s ezek mintegy harmada valamilyen hulladékvízzel függött össze.

A zöld vonal az összes beadványt monitorozza, az illetékesek alaposan kivizsgálják, miközben kommunikálnak a polgárokkak is, ami egyúttal erősíti a lakosok enviromentális tudatát. A zöld vonal egyik célja éppen az emberek felvilágosítása, tájékoztatása.

Zólyomi eset

Tavaly szeptemberben érkezett egy bejelentés a zöld vonalra, hogy egy kis faluban a Zólyomi járásban, ugyanabban az utcában lévő több házból állítólag illegálisan engedik ki a szennyivez a környezetbe. A panasz alapján a zöld vonal munaktársai azonnal felvették a kapcsolatot a Zólyomi Járási Hivatal környezetvédelmi részlegével, majd a zólyomi ellenőrök az egész vitatott utcát ellenőrizték. A háztulajdnosokat figyelmeztették szennyvíz helyes elvezetésének a módjára, s felszólították őket, hogy 14 napon belül mutassák fel a szennyvíz törvényes elvezetésének a módját igazoló dokumentumot. Egy háztartás ezte nem tette meg, ezért megbírságolták.

A szennyvizek negatív hatása

A szennyvíznek nemcsak a vízforrásokra van negatív hatása, hanem az egész ökoszisztémára is. A nem elégségesen megtisztított szennyvíz a halak helyi pusztulásától az általánosabb problémákig nagyon széleskörű negatív követkemyényekkel járhat, veszélyeztetheti az ivóvízfossáokat és ez által az emberi egészséget is.

Mi a szennyvíz?

A szennyvíz az ipari vagy háztartási vízfogyasztás végterméke, lényegében bármely olyan víz, amely emberi behatásra szennyeződött, illetve eredeti minősége romlott. A szennyvíz tisztítás nélkül, úgynevezett szürkevízként visszaforgatható a fogyasztó vízrendszerébe, elhelyezhető emésztőgödörben vagy szikkasztóban, illetve elvezethető csatornahálózaton keresztül. A csatornahálózat kiépítése még fontosabb, mint a vezetékes ivóvízé. A környezetbe tisztítás nélkül visszaengedett víz szennyezettségének fokától függően környezetszennyezést okoz, illetve – a betegségek terjesztésével – közegészségügyi kockázatot hordoz magában.

A szennyvíz eredete szerint lehet háztartási (települési, kommunális), ipari vagy mezőgazdasági eredetű. Származásából már eleve következtetni lehet a szennyezés fokára és milyenségére.

Uniós irányelvek

Az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet a víz minőségének a javítására, miközben egyre több problémára derül fény a vízforrások minőségével kapcsolatban. Ezek a problémák különböpő tényezőkre vezethetők vissza. Az EU még 2000-ben elfogadott egy keretegyezményt a vízről, mely nagyon szigorú értékeket tartalmaz a folyók, a tavak, a talajvizek és a partvidékek vizének a minőségére vonatkozóan. Külön irányelvek foglalkoznak a vizeket leginkább szennyező forrásokkal, köztük a szennyvízzel és a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő trágyákkal. Az Unió arra törekszik, hogy ezek minél kisebb mennyiségben kerüljenek a vizekbe.

Zöld vonal

Az environmentális kihágásokkal vagy az állatvédelmi szabélyok megsértésével kapcsolatos beadványokat írásban és szóban is bejelenthetjük. Felhívhatjuk a 0800 144 440 zöld vonalat, vagy írásos panaszunkat elköldhetjük a zelena.linka@enviro.gov.sk ímélcímre. A telefonvonal munkanapokon 8:00 és 18:00 között működik, és a nemzeti environmentális szolgálat szerves részét képezi. (sza)