Az intézet számításai alapján 2022-ben az előző évekhez képest 1300 tanár hiányzik az iskolákból, a következő évben 3500, 2025-re pedig ez a szám eléri a 8600- at. „Szlovákia tanárhiánnyal küzd, és ez a probléma a következő években súlyosbodni fog” – állítja a minisztérium. A szaktárca szerint ez a tanulók és a nyugdíjba vonuló tanárok számának növekedését egyaránt tükrözi. „A becslés azon a feltételezésen alapul, hogy a tanári hivatás vonzereje 2020-hoz képest változatlan marad, a végzősök tehát ugyanolyan arányban lépnek be az iskolákba, mint 2020-ban. Elképzelhető azonban, hogy az elmúlt időszakra jellemző lassú valorizációs tempó a jövőben tovább csökkenti a pedagógusok várható bérét, s ezáltal csökken az érdeklődés a tanári pálya iránt, ami tovább súlyosbítja a pedagógushiányt” – közölte az oktatási tárca.

Kiderült, régiókra lebontva nem rendelkeznek pontos áttekintéssel azzal kapcsolatban, hány betöltetlen tanári állás van az egyes járásokban, a munkaügyi hivatalok adatai alapján azonban megállapítható, Nagyszombat megyében és Pozsony megyében lényegesen több szabad tanári állás van, mint az ország többi részén. Bár köztudott, hogy főként az informatika és az idegen nyelv jelent gondot – az iskoláknak ezekre a tantárgyakra a legnehezebb biztosítani szakképzett munkaerőt – a tárca azonban e téren sem tud konkrét statisztikát felmutatni.

Betelt a pohár

Az Oktatásügyi és Tudományos Dolgozók Szakszervezete (OZ PŠaV) június 15-én tüntetést szervez Pozsonyban – a követelmények között szerepel a munkakörülmények javítása, valamint július 1-től 10 százalékos béremelést követelnek minden iskolaügyi alkalmazott számára. A szlovák Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) közgyűlése szintén támogatásáról biztosította az oktatási szakszervezetet. „A pedagógusok és a nem pedagógiai alkalmazottak sem válhatnak az egyes miniszterek személyes vitáinak túszává. A KOZ támogatja az oktatásügyben kihirdetett sztrájkkészültséget és a tiltakozó nagygyűlést” – tette közzé a KOZ közgyűlése. Pavel Ondek, az oktatási szakszervezet elnöke reményét fejezte ki, hogy a kormány átértékeli álláspontját és előteremti a béremeléshez szükséges pénzt.

Harc a koalíción belül

Branislav Gröhling (SaS) tárcavezető korábban kijelentette, csatlakozik a pedagógusok tüntetéséhez, mire Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter azzal vádolta Gröhlinget, hogy ő blokkolja a tanári fizetések emelését, az SaS ugyanis elutasítja az adóemelést és az újabb adók kivetését. Matovič a tervezett Slovnaft- adóból származó bevételből finanszírozná a tanárok, orvosok és egészségügyi dolgozok magasabb bérét. Richard Sulík (SaS) a Sme napilap online műsorában hétfőn cáfolta, hogy a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók a liberális párt és Matovič közötti konfliktus túszai lennének. Hangsúlyozta, egyelőre nem tudni, az állam mennyi pénzt szed be a különadónak köszönhetően. „Egyszeri vagy rövid távú bevételekkel nem finanszírozhatunk hosszú távú kiadásokat” – jegyezte meg azzal, hogy a pedagógusbérek emelésére a pénzügyminisztériumnak más forrást kell találnia. Gröhling élesen bírálta Matovič inflációellenes csomagját, mely keretén belül évi 400 millió eurót hagytak jóvá szakkörök támogatására. Az iskolaügyi dolgozók 10%-os béremelése évente körülbelül 180 millió euróba kerülne, erre a célra azonban hónapok óta nem sikerült biztosítani a szükséges pénzkeretet.

(ba, TASR)