Ha nem történik változás, pár éven belül több ezer pedagógus fog hiányozni az iskolákból. Az alacsony fizetés és a társadalmi megbecsülés hiánya más pályára küldi a tanárokat. A koalíció egyetért ugyan a béremeléssel, a megoldást azonban mindenki mástól várja. Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója, egykori parlamenti és jelenlegi önkormányzati képviselő szerint a kormánynak az elterelő hadművelet helyett az oktatásügy valódi problémáira kellene fókuszálnia.
Az Oktatáspolitikai Intézet (IVP) adatai alapján három éven belül 8600 tanár hiányozhat az iskolákból. A minisztérium szerint a tanári szakma vonzereje az alacsony fizetések miatt csökken. Az elmúlt évekhez képest nehezebb új munkaerőt találni, vagy ez inkább a szakközépiskolák problémája?
Ez nem csak a szakközépiskolák problémája, a tanárhiány inkább a tantárgyaktól függ. Nekünk az utóbbi években nem volt gond szakembert találni, most is öt kollégát készülünk felvenni. A szakközépiskolában azonban ez óriási gond, főként a mérnökök esetében. Régen egy mester hasonlóképp keresett, mint egy gyárban dolgozó kollégája, ma viszont egy autógyárban két-háromszorosát keresik a tanári fizetésnek. A gimnáziumban a humán tantárgyakkal és a nyelvekkel egyelőre nincs probléma, középtávon a matematika-, fizika- és kémiatanárokból lesz hiány.
Ön kémia–fizika tanár. Miért nem csábítja a fiatalokat ez a szak?
Talán túl nehéznek tartják. Árulkodó, hogy most zajlott le a fizikaolimpia, Nyitra megyében három kategóriában alig volt diák – mindössze 28 tanuló vett részt az egész megyéből, miközben van itt körülbelül 25 gimnázium. Az összes résztvevő közül 15 a mi diákunk volt. Ez is mutatja, hogy az iskolákban leállt a tehetséggondozás – régebben 40–50 diák nevezett versenyenként, most összesen 28. Ez egyaránt érvényes a szlovák és magyar iskolákra. A problémát ott látom, hogy a fiatalokkal nem foglalkoznak úgy, mint 30 évvel ezelőtt. Szégyennek tartom, hogy az egész megyéből – ahol összesen 96 középiskola van – csak 28 diák vett részt az olimpián. Ezért van aztán kevés fizikatanár.
A szakszervezet tüntetést hirdetett június közepére, egyrészt a munkakörülmények javítását szeretnék elérni, másrészt a kollektív szerződésben jóváhagyott 3%-os béremelés helyett 10%-os fizetésemelést kérnek az összes iskolaügyi dolgozó számára. Ezt elsősorban az infláció emelkedésével indokolják. Egyetért ezzel a követeléssel? A komáromi gimnázium alkalmazottai is csatlakoznak a pozsonyi tüntetéshez?
Az iskolák megkapták a szakszervezet felhívását, melyben 3 dolgot követelnek, köztük az említett 10%-os valorizációt. Emellett a nem pedagógiai dolgozóknak is van bértáblájuk, mely általában a minimálbérnél alacsonyabb összeggel kezdődik. A minimálbért évente emelik, a szakszervezet pedig jogosan követeli, hogy a bértábla is ehhez igazodjon. A törvény egyértelmű, ha például egy takarítónő táblázat szerinti bére nem éri el a minimálbért, akkor az iskolának azt ki kell pótolnia. Ez abszolút igazságtalan. A harmadik dolog a rezsiköltségek emelkedése, ami hatalmas probléma. Mi szerencsés helyzetben vagyunk, mert a tavalyi 27 ezer euróról 54 ezer euróra emelkedtek a rezsiköltségek. Természetesen ez is sok, de vannak iskolák, ahol akár négyszeres is lehet az emelkedés. A mi esetünkben a megye egy csomagban intézte a közbeszerzést, tehát nagyobb mennyiséget rendelt, s viszonylag jól meg tudtuk oldani a helyzetet. Visszatérve a kollégák fizetésemeléséhez, az elmúlt években nagymértékben (körülbelül 85%-kal) emelkedett a bérük. A pedagógusokról szóló törvény alapján létrehozták a kezdő pedagógus, első atesztáció, illetve második atesztáció szerinti felosztást. Körülbelül 12%-os különbségek vannak az egyes osztályok között – aki rendelkezik második atesztációs vizsgával is, 24%-kal emelkedett a fizetése, emellett pedig gyűjthette a krediteket, ami további 12%-ot hozott, s közben volt pár alkalom, amikor évente 10%-kal emelték a béreket. Így jön ki tehát az 1387 eurós átlagbér. Annak, aki 25 éve a pályán van, s rendelkezik második atesztációval, illetve 12%-os bérpótlékkal, a fizetése eléri a bruttó 1600-1700 eurót. Június 7-én lesz pedagógiai tanácsülésünk, ha a kollégák szeretnének menni, elengedem őket a tüntetésre. Én nem tudok ott lenni, mivel a megyeelnök épp július 15-én fogadja a legtehetségesebb diákokat, s őket fogom kísérni. Részemről tehát nincs akadálya, a szakszervezet elnöke egyelőre nem jelezte a szándékot, de a kollégák általában részt szoktak venni az ilyen megmozdulásokon.
Januártól havi 60 eurós állami támogatást igényelhetnek a szülők a diákok délutáni szabadidős foglalkozására – a kormány „családsegítő intézkedéseiről” kedden éjjel szavaztak a képviselők. A javaslatról gyorsított eljárásban, tárcaközi egyeztetés nélkül tárgyaltak. A szakma képviselői értetlenül állnak Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter kezdeményezése előtt.
Januártól megváltozik a szakkörökre fordítható állami támogatás összege – a jelenlegi évi 32 eurót felváltja a havi 60. A pénzügyminiszter által beterjesztett javaslat eredetileg 50 euróval számolt, a parlament illetékes bizottsága azonban még magasabb összeget javasolt. „Az új törvény célja, hogy anyagi hozzájárulás segítségével támogassa a gyermekek szabadidős tevékenységét az oktatás, a sport és a kultúra területén, hogy ezek a tevékenységek minél több gyermek számára elérhetővé váljanak” – áll a pénzügyminisztérium indoklásában. Erre a célra több mint 400 millió eurót különít el a tárca. Matovič rugalmas rendszert álmodott meg – a szülők mobilalkalmazáson keresztül foglalhatják le az egyes szolgáltatásokat. A gyakorlatban azonban jelentősebb bürokráciára számíthatnak a szülők – ahhoz, hogy a diák fiókjára írják az adott összeget, a szülőnek kötelezően vissza kell igazolnia, hogy a gyereke részt vett a kiválasztott körön, emellett pedig értékelnie is kell annak színvonalát. Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter határozottan elutasította a javaslatot, élesen bírálta koalíciós partnerét, amiért átgondolatlan intézkedéssel rukkolt elő, mely figyelmen kívül hagyja az iskolák és a szülők valós igényeit.
Ez olyan, mintha egy tízéves gyereket elküldenél kenyeret, vajat és szalámit venni, ő pedig cukorkákkal jön vissza, és még örül is neki
– mondta Gröhling.
Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója kiemelte, jó dolog, hogy a kormány támogatja a családokat. „Senki nem vitatja, hogy megalázóan kevés a 24–25 euró egy gyerekre” – mondta, majd hozzátette, a gond az, hogy a városoktól és az önkormányzatoktól veszik el az adóbónusz és családi pótlék finanszírozásához szükséges pénzt, ami veszélybe sodorhatja a falvak és a városok költségvetését. Emlékeztetett, a visszaosztott adókból a községek, illetve megyék évente 3–3,5 milliárd eurót kapnak, s ebből most 400 millió euró hiányozni fog. „Komáromban körülbelül 12–13 millió euró a részadókból befolyó összeg, ennek 12%-a több mint 2 millió euró. Ez az intézkedés tehát jövőre minimum 2 millió eurós lyukat üt Komárom költségvetésébe” – tette hozzá. Hangsúlyozta, a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve, a kormány ugyan egy jó ügyet támogat, de ezzel egy másik szférát hoz nehéz helyzetbe.
Fordított menet
„Önmagában nem tartom tragédiának a körök támogatását, a gond ott kezdődik, hogy nincs kidolgozva az egész rendszer” – mondta az iskola vezetője, arra utalva, hogy a javaslat szerint az oktatási és a kulturális minisztérium az év végéig dolgozza ki a foglalkozásokat nyújtó szervezetek listáját. A fő problémát abban látja, hogy a „gombhoz igazítjuk a kabátot” – először ki kellett volna dolgozni a részleteket, fel kellett volna mérni, mennyibe kerül a tervezet megvalósítása, s ahhoz kellett volna biztosítani a szükséges pénzkeretet. „Rengeteg hamis szolgáltató is megjelenik majd a piacon” – figyelmeztet a „potyautasokra”, akik a közel félmilliárd eurós piacon akarnak majd élősködni. Andruskó felhívta a figyelmet arra is, a támogatás az 5 és 18 év közötti diákoknak jár, a középiskolás végzősök körében azonban nagyon sokan már negyedikben betöltik a 19. életévüket.
Prioritás
Prékop Mária, az oktatásügyi minisztérium kisebbségi főosztályának egykori vezetője úgy véli, nemes elképzelés a szakkörök támogatása, ennél azonban sokkal égetőbb problémái vannak az iskoláknak. Példaként említette a működési költségek radikális megemelkedését, a tanárok béremelésének kérdését, valamint a segédanyagokhoz való hozzájárulás hiányát. Prékop szerint tekintve, hogy a tanulók délelőtti oktatása terén is rengeteg megoldatlan kihívás van, furcsa lépés a kormány részéről, hogy a délutáni foglalkozásoknál kezdi a támogatást. Kérdésünkre, milyen üzenetet küld ezzel a koalíció a tanároknak, akik hónapok óta hiába követelnek fizetésemelést, azt válaszolta: „Nem érdemeljük meg? Nem jogos a kérésünk? Nem érdemlik meg a gyerekek, hogy legyen fűtés és világítás az iskolában?” Szerinte több intézményvezető jelezte, hogy nem tudják kifizetni a működési költségeket, a segédeszközök beszerzéséről nem is beszélve, arra ugyanis már évek óta nem jut pénz. Andruskó szintén hasonlóan vélekedik:
Azt hallgattuk, hogy nincs pénz, most pedig azt látjuk, hogy jövőre a körökre el tudunk költeni 400–500 millió eurót. Ez ráadásul állandó kiadás lesz
– véli az intézményvezető, aki szerint ez nem más, mint a pedagógustársadalom arculcsapása.
Prékop a mobilalkalmazást illetően rámutatott, a tárca nem vette figyelembe, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek számára nem lesz hozzáférhető. Másrészt, vannak olyan települések, ahol egyszerűen szűk a szakkörök kínálata, s nem tudnak majd élni a lehetőségekkel gyerekek. „Azt a réteget támogatja, amely igazán nem szorul rá” – véli Prékop, aki szerint egyáltalán nem célirányos az intézkedés. A szakkörökre egyébként van igény, a dolgozó szülőknek fontos, hogy a gyerekeknek délután is legyen elfoglaltságuk. Megjegyezte, a magyar iskolákban eleve magasabb az óraszám, később végeznek a tanulók, ezért annyira nem feltűnő, de mindenképp jó, ha látogatnak valamilyen szakkört. „Számomra teljesen értelmezhetetlen ez a rendelkezés” – jelentette ki, majd hozzátette, a koronavírus-járvány után a tanárhiány és a rekordmagas rezsiköltségek idején nevetséges a szakkörök több száz milliós támogatása.
Hatékonyság
Várady Kornélia, a Csallóközaranyosi Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatónője a témával kapcsolatban azt mondta, a szülők a nagyvárosokban jó eséllyel olyan foglalkozásra költhetik a támogatást, amelyre eddig is járt a gyermeke, a kis falvakban azonban nehéz lesz kihasználni a havi 60 eurót. „Sokkal jobban felhasználható lett volna ez az összeg, ha az iskolák mellett működő szabadidős tevékenységeket, vagy az ezzel foglalkozó civil szervezeteket támogatták volna” – véli az igazgató, aki kétli, hogy hatékony lesz az új rendszer. Hozzátette, olyan településeken, ahol a szülőknek minimális internet-hozzáférésük van, biztosan problémát okoz majd a mobilalkalmazás. Saját tapasztalataiból kiindulva elmondta, sok szülőnek az Edupage kezelése is meghaladja a képességeit.
A csallóközaranyosi iskolában általában 100%-os az érdeklődés a délutáni körök iránt – a szülők minden évben kapnak egy listát, melyből kiválaszthatják, mely tevékenységre íratják be a gyereket. Hozzátette, az állami támogatást a foglalkozásokat tartó tanárok fizetésének kiegészítésére használják, emellett pedig eszközvásárlásra is fordítható a pénz. A szakkörökön belül lehetőség nyílik a felzárkóztató órákra is, így valamilyen formában szinte minden diák részt vesz valamilyen délutáni foglalkozáson. Rámutatott, az utalványokat az iskolán kívül is fel lehet használni, néhányan például kézilabdára költik, s az adott szervezet kapja meg a támogatást.
Az utalványok új rendszerével kapcsolatban felkerestük az oktatási minisztériumot, a sajtóosztály azonban a pénzügyminisztériumhoz irányított bennünket, mondván: a törvényjavaslatot a pénzügyi tárca dolgozta ki, annak átültetése pedig a pénzügyőrség feladata lesz. Magyarán, a tervezet atyja Matovič, az oktatási minisztérium pedig elhatárolódik annak megvalósításától.
A körökre az idei tanévben havi 3,2 eurót igényelhettek a diákok – összesen több mint 540 ezer utalványt regisztrált a szaktárca, ami azt jelenti, nagyjából 17 millió eurót fordítottak erre a célra. Jövőre viszont ennek 23,5-szörösét költhetik a szabadidős tevékenységekre.
A kollektív szerződést Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter is aláírta, aki a választási kampány során magasabb bért ígért a pedagógusoknak. Ehhez képest tavaly 0%-kal, idén 3%-kal emelkedik a tanárok bére, miközben egyes becslések szerint 2022-ben az infláció meghaladja a 10%-ot. Ön szerint Gröhlingnek távoznia kellene a tárca éléről?
Ennél bonyolultabb a kérdés. Az SaS és az OĽaNO megint veszekednek egymással. Ezt már tapasztaltuk a járvány idején is, amikor túszhelyzetbe kerültünk – ha valamit jóindulatúan mondott az oktatási miniszter, Igor Matovič pénzügyminiszter egy órával később cáfolta azt. Nem tudom elképzelni, hogy a tárcavezető ne jelezte volna a kormányban a béremelés iránti igényt. Gröhling miniszter úr februárban a vendégünk volt az iskolában, egyjóindulatú embernek tartom őt. Ha valakinek távoznia kellene, akkor az az egész kormány. Igaz, nem a kormány tehet a rezsiköltségek emelkedéséről és az aktuális problémákról, de a megoldások helyett pszeudoproblémákat generálni – gondolok például a szakkörökre és a szivárványos zászló középületeken való kifüggesztésének betiltására – őrület. Ez egyébként nem is volt téma az iskolában, tehát elterelésként bedobni olyan ügyeket, amelyekkel nem is foglalkoznak az emberek, nevetséges. Nem gondolom, hogy Gröhlingnek távoznia kellene, inkább a kormánynak kellene lemondania, amiért nem tudja kezelni a felmerült problémákat. Ami a béreket illeti, tavaly a kollektív szerződés szerint járt plusz 350 euró, amit a tanároknak kifizettek tavaly decemberben, tehát január elején megkapták a pénzt. A tanárok a normatívába építve kapták meg az összeget, a konyhai alkalmazottak és az óvónők viszont, akik a várostól kapják a fizetést, még sok helyen nem jutottak hozzá az ígért 350 euróhoz. Június végéig kellene kifizetni, de sok városban és faluban nincs rá pénz. Komárom költségvetéséből jövőre 2 millió euró fog hiányozni a körök miatt. Nem az oktatási minisztert tartom a fő felelősnek, hanem azt, aki ül a pénzcsapon.
A parlament múlt héten jóváhagyta a családtámogatási csomagot – az állam januártól évi 400 millió euróval támogatja a diákok szabadidős tevékenységeit. Idén havi 3,2 eurót kapnak a szülők. Pozitív lépésnek tartja, hogy havi 60 euróra emelkedik a szakkörökre fordítható összeg, erre van szüksége a szülőknek?
A szülők részéről ez fel sem merült. Már évek óta működik egy rendszer, évi 32 eurót kapunk 10 hónapra, körülbelül a diákok 90%-a hozza vissza az utalványt, ami nagyjából 15 ezer euró pluszt jelent a költségvetésünkbe. Most 10 hónapra 600 euró jut majd. Ez nem az ördögtől való, de amikor a pénzügyminiszter azt nyilatkozza, hogy nincs pénz a béremelésre és a rezsiköltségek enyhítésére, aztán mégis 400 millió eurót költünk körökre, s ráadásul a városoktól és falvaktól veszi el hozzá a pénzt, az nem jó megoldás. Matovič mindig valakit valakivel szembeállít – most éppen a családokat a városokkal, de a polgármester és a képviselő-testület lesz bajban, ha jövőre lecsökkennek az önkormányzatok bevételei. A szakkörök bevezetéséhez most készül egy bonyolult applikáció, melyen keresztül a szülőnek értékelnie kell a délutáni foglalkozásokat. Ezen felül 500 embert terveznek felvenni, miközben az egy egész minisztérium létszámának felel meg. Nevetséges, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor gazdasági szempontból mindenki padlón van, kidobunk 400 millió eurót.
A javaslatot a fasiszta képviselők szavazataival sikerült elfogadni. A legnagyobb kritikát azonban a finanszírozás kérdése váltotta ki – az önkormányzatokat illető jövedelemadót használják fel. Fennáll a veszélye, hogy a szakkörök támogatása más szolgáltatások, vagy éppen a fejlesztések rovására megy?
Visszakanyarodnék a miniszter lemondásához, mert úgy vélem, Matovičnak kellene lemondania, aki két fontos pillérre építette a kampányát – a korrupcióellenes harcra, amiben kudarcot vallott: Robert Ficót (a Smer elnöke és egykori kormányfő – szerk. megj.) nem sikerült kiadni az igazságszolgáltatásnak. A másik nagy kudarcot pedig a fasiszta pártok elleni harc terén szenvedte el: korábban azt hangoztatta, meg kell óvni Szlovákiát attól, hogy hatalomra kerüljenek. Most pedig láthatjuk, hogy épp velük kötött alkut. Az emberek már unják ezt, arról beszélnek, hogy dilettáns és amatőr hozzáállás van a kormányban. Senki nem sírja vissza a Fico-féle időket, de tálcán fogják visszahozni a volt kormánytagokat. Hangsúlyozom, Komáromban 2 millió euró hiányzik az inflációs csomag miatt, aminek egy részét ki kell majd vonni az iskolákból, óvodákból és az iskolai étkezdékből, vagy pedig nem jut forrás fejlesztésre.
Az árvágta az oktatási intézményeket sem kíméli, lassan a fűtés és világítás is kihívást jelent. A minisztérium idén 40 millió eurót ígért a pluszköltségek fedezésére, milyen intézkedésekre lenne szükség a következő tanévben?
A számításaim alapján az iskoláknak és óvodáknak most körülbelül plusz 100 millió euró kéne. Tagja vagyok a Selye János Egyetem igazgatótanácsának, ott tavaly 200 ezer euró volt a rezsi, idén már félmillió, és nem kaptak semmilyen pluszforrást.Ezzel a kérdéssel sem foglalkoznak az illetékesek. A felsőoktatási szektorban 10–15 millió euróra lenne szükség. Ehhez képest az ígért 40 millió euró nagyon alacsony összeg. Fontos kiemelni, hogy a háztartások szabályozott áron kapják a villanyt és a gázt, ebben az esetben is volt nagyjából 30%-os emelkedés. Az intézmények viszont piaci áron kapják az energiát, s ez okozza a fő problémát – nekünk kétszeresére, háromszorosára ugrottak a kiadásaink. Ki tudja hol lesz ennek a vége, nem tudjuk, meddig fog tartani a putyini agresszió. Újra a köröknél lyukadunk ki – ha van tartalék a rendszerben, akkor ezeket a dolgokat kellene rendezni. Tehermentesíteni kellene az iskolákat, óvodákat, egyetemeket.
Gyimesi György (OĽaNO) magyar nemzetiségű parlamenti képviselő betiltaná, hogy a középületekre szivárványos zászlót függesszenek ki. A miniszterek hónapok óta a médián keresztül sértegetik egymást. Milyen példát állít ez a politikai kultúra a következő generáció számára?
Egy osztályban vannak harmincan, előfordul, hogy klikkek alakulnak ki vagy vitatkoznak a diákok, de akkor le kell ülni és beszélni róla. Most azt látják, hogy mindenki erőből, a másik megalázásával próbál elérni valamit, a szakmai érvek helyett érzelmi töltetű kijelentések hangzanak el. Kisebbségiként azt gondolom, minden kisebbséget el kell fogadni. Nem volt társadalmi igény a szivárványos zászlóval kapcsolatos javaslatra. Fontosnak tartom, amit a köztársasági elnök is megfogalmazott, azokat a témákat, amelyek polarizálják a társadalmat, nem kell megnyitni. Nagyobb probléma a gazdasági visszaesés, az infláció és így tovább. Az embereket az foglalkoztatja, hogy 30 euró helyett 50-et hagynak az üzletben.Ha vesszük Maslow szükségletpiramisát, első helyen vannak a fiziológiai szükségletek: enni-inni, lakni kell, s épp ezek a költségek növekedtek. A kormány ahelyett, hogy erre találna megoldást, pszeudoproblémákat generál, lásd a köröket, szivárványos zászlót.
