„Nagyon komolyan vesszük Törökország biztonságát, és NATO-tagként is hozzájárulunk majd minden tagállam biztonságához, Törökországot is beleértve” – jelentette ki Ann Linde svéd külügyminiszter pénteki sajtótájékoztatóján Stockholmban.
Svédország, Finnország, Törökország és a NATO között jelenleg tárgyalások folynak a két észak-európai ország múlt hónapban benyújtott NATO-csatlakozási kérelmével kapcsolatban. Ankara ugyanis ellenzi a finn és svéd NATO-csatlakozást, elsősorban Svédországot vádolva azzal, hogy fegyverekkel és anyagilag támogatja a Törökországban és az Európai Unióban is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). Linde építő jellegűnek nevezte a tárgyalásokat.
A svéd parlamentben tett külpolitikai nyilatkozatában a külügyminiszter azt mondta, hogy hazájának NATO-jelentkezése „széles körű támogatásnak örvend” a szövetségen belül, és szerinte „kétség sem fér hozzá, hogy a terrorizmus kérdésében Svédország egy oldalon áll szövetségeseivel”. Megismételte, hogy Stockholm és Helsinki ezzel együtt nyitott arra, hogy a tárgyalások folytatódjanak Ankarával ebben az ügyben.
Mircea Geoana, a NATO főtitkárhelyettese pénteken Koppenhágában arról beszélt: határozottan hisz benne, hogy a Törökország által kifejezett aggodalmak ellenére „Svédország és Finnország csatlakozni fog sorainkhoz”.
A dán fővárosban Demokrácia-csúcs néven rendezett tanácskozáson Geoana azt is kijelentette: egyelőre nem látják különösebb jelét olyan fenyegetésnek, amely a NATO-tagságra pályázó Svédországot vagy Finnországot orosz részről érné. Meglátása szerint Oroszországnak egyelőre „nem áll szándékában katonai értelemben agresszívan fellépni” a skandináv országok egyike ellen sem.
