Szlovákia is támogatta, hogy Ukrajna uniós tagjelölti státuszt kapjon és kész segíteni a csatlakozási folyamatot – jelentette ki az EU vezetőinek tanácskozása előtt Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök. A tagjelöltséggel együtt Kijevnek úgy kell módosítania a kisebbségi jogokat, hogy azok összhangban legyenek az uniós ajánlásokkal. Szlovákia Moldova tagjelölti státuszát is hasonlóképpen támogatta.
Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács (ET) brüsszeli tanácskozása során valamikor csütörtök este nyolc óra körül született meg a döntés, hogy Ukrajna és Moldova európai uniós tagjelölti státuszt kap.
#Ukraine just got its candidate status at #EUCO ! Since March we have gone a long way to have all #EU partners on board! Good news for #Ukraine. Good news for #Slovakia. Good news for the whole Europe! 🇪🇺🤝🇺🇦 pic.twitter.com/cInHskpyMp— Eduard Heger (@eduardheger) June 23, 2022
„Március óta hosszú utat jártunk be, hogy minden uniós tagállam a fedélzetre kerüljön” – írja a bejegyzésében a kormányfő. Heger ezzel arra utal, hogy Szlovákia intenzív kétoldalú tárgyalássorozatot folytatott a többi uniós országgal Ukrajna tagjelölti státuszáról.
A szlovák miniszterelnök csütörtökön reggel a Tanács ülésére tartva arról nyilatkozott, a jelenlegi tagállamok közös álláspontra jutottak abban, hogy megadják Ukrajnának az uniós tagjelölti státuszt. „Ez most a legfontosabb, hiszen Ukrajnában háború dúl” – tette hozzá. Heger még az ülés előtt beszélt arról, Ukrajna kulcsfontosságú Szlovákia gazdasági fejlődése és biztonsága szempontjából. „Ezért nagyon erősen támogatjuk az ország tagjelölti státuszát” – tette hozzá. Nem akart azonban találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, Ukrajna reálisan mikor lehet az unió teljes jogú tagja. „Ebben a pillanatban nem fontos, hogy konkrét időpontokat jelöljünk meg” – válaszolta lapunk kérdésére. A miniszterelnök arra utalt, nagyon gyorsan változik az ukrán tagsággal kapcsolatos helyzet, hiszen a háború kitörése óta eltelt három hónap elég volt arra, hogy az EU vezetői az ország tagjelölti státuszáról tanácskozzanak. „Ez normális esetben évekig tartott volna, most hónapok alatt megtörtént” – tette hozzá.
Szlovákia segít
A kormányfő arról is beszélt, Szlovákia kész segíteni Ukrajnát a csatlakozási folyamat során. Így például az uniós integrációhoz szükséges reformok végrehajtásához és a megfelelő jogi környezet kialakításához nyújtanak támogatást az országnak. „Ezen túl én már mozgósítottam a szlovákiai vállalkozói szektort. Megszólítottuk a munkaadókat, kereskedelmi kamarákat, hogy Szlovákia is be tudjon kapcsolódni az ország újjáépítésébe” – mondta, és hozzátette, a hazai vállalatok ebből profitálhatnak, miközben Ukrajnának is segítenek. Heger szerint ha a háború sújtotta országot sikerül gazdaságilag felemelni, akkor az végső soron a kelet-szlovákiai régiónak is gazdasági lehetőséget és növekedést jelent. „Ha segítünk Ukrajnának, akkor magunknak is segítünk” – jelentette ki.
A miniszterelnök újságírói kérdésre reagálva arról is beszélt, szerinte nem kell attól tartani, hogy Ukrajna egy esetleges jövőbeli uniós csatlakozása hátrányokat okozna Szlovákia számára. Úgy látja, az se fenyeget, hogy Ukrajna miatt kevesebb uniós forrás jutna nekünk. Azzal érvelt, Szlovákia is azon az úton van, hogy egy nap nettó befizető állam lesz, míg ma több forrást kap az uniótól, mint amennyit az uniós költségvetésbe belead. „Ez a valóság minden olyan ország számára, amely a sikeresség felé tart” – tette hozzá.
Kárpátalja is nyerhet
Ukrajna csatlakozási kérelmét közvetlenül az után adta be, hogy orosz hadsereg betört a területére. Az Európai Bizottság ezt követően egy olyan csatlakozási mechanizmust javasolt, amely némileg eltér attól, amelyen például Szlovákia is átesett. Ukrajna számára olyan teljesítendő kritériumokat állítottak fel, amelyeket ha elér, de nem tudja azokat folyamatosan teljesíteni, akkor a csatlakozási folyamat vissza is fordítható. A kritériumok között van a jogállamiság, a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás erősítése, a korrupció visszaszorítása stb., de ami a kárpátaljai magyarok szempontjából kiemeleten fontos, a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályok reformjának véglegesítése is a feltételek közé került. A nemzetiségekre vonatkozó törvényeket a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban kell módosítaniuk. Ez nagyban javítana a sokat bírált kisebbségjogi helyzeten Ukrajnában.
Moldova igen, Grúzia talán nem
Ukrajna tagjelölti státuszának témája mellett az uniós vezetők találkozójának napirendjén van a Nyugat-Balkán országainak EU-integrációs folyamata, de az is, hogy Moldova és Grúzia tagjelölti státuszt kapjon-e, vagy sem. Az Európai Bizottság néhány nappal az állam- és kormányfők találkozója előtt egy olyan javaslatot dolgozott ki, amelyben Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszát javasolják, de Grúziáét egyelőre nem. „Mi azon az állásponton vagyunk, hogy Moldova kapja meg a tagjelölti státuszt, hiszen szükségük van rá. Természetesen Grúziának is segíteni szeretnénk abban, hogy mihamarabb az Európai Unióba vezető útra léphessen” – jelentette ki a szlovák miniszterelnök.
A Nyugat-Balkán
A Nyugat-Balkán országainak EU-integrációjáról szólva Heger elmondta, egyedi hozzáállással kell segíteni a kérdéses államokat abban, hogy tovább haladhassanak az unió felé vezető úton, de ezzel együtt is teljesíteniük kell a belépéshez szükséges kritériumokat. „Nem fogunk rövidítéseket, vagy gyorsított eljárásokat alkalmazni, nem visszük lejjebb a lécet” – jelentette ki a kormányfő azzal, hogy az integrációhoz az érintett államoknak pont úgy meg kell adni minden segítséget, mint ahogy annak idején Szlovákia is megkapta azt. Észak-Macedónia csatlakozását jelenleg Bulgária blokkolja, a két államnak hosszabb ideje nézeteltérése van. Észak-Macedóniával azonos integrációs csomagba tartozik azonban Albánia is, amelynek a belépési folyamata ezáltal szintén megakadt. A szlovák miniszterelnök ezzel kapcsolatban kijelentette, Pozsonynak az az álláspontja, nem szabad, hogy az integrációs kérdéseket egyes államok kétoldalú viszonyai befolyásolják.
