Search by category:
Egyéb kategória

Nem költözünk, csak pár napra elutazunk. Ilyen a féléves ikrekkel utazni

Talán a Vasárnap olvasói még emlékeznek arra, hogy régebben igencsak szerettem utazni. Valamikor, egy másik világban, a koronavírus-járvány és az ikrek előtt. Nem volt ez olyan régen, de mégis, mintha száz éve lett volna.

Még azokban az időkben határoztuk el a férjemmel, hogy ha gyerekünk lesz, akkor se mondunk le az utazásról, csupán átszervezzük kicsit az életünket. Gondoltuk ezt laikusként. Elkezdtük feljegyezni a közeli úti célokat, olyanokat, amelyek kocsival és pici gyerekkel is elérhetőek.

Aztán a Gondviselés úgy döntött, hogy két pici babát ad nekünk, nesze nektek, utazzatok így, ha annyira akartok. Hát akarunk. És így adódott, hogy a hat hónapos fiaink már három külföldi országban jártak. Persze, könnyű nekünk, hiszen olyan helyen élünk, ahol maximum másfél óra alatt át tudunk menni három szomszédunkhoz is.

De hogyan vágtunk neki?

Májusban, a jó idő beköszöntével fogtuk a sátorfánkat, meg a mérhetetlenül sok holminkat, és autóba pattantunk. Arra gondoltunk, a fiúknak teljesen mindegy, hol sétálunk velük, autózni meg amúgy is szeretnek, vagy alszanak, vagy csendben nézelődnek. A szervezés és a pakolás gondja meg ránk, felnőttekre hárul. Az első lépés volt csak nehéz, ahogy mindenben. De kis falatokkal kezdtük, csak egy napra terveztünk. Reggeli még otthon, utána indulás. Már előző nap mindent bepakoltam, babakocsi, pelenkázáshoz és az etetéshez szükséges kellékek, ruhácskák jó és rossz idő esetére. Ezt a pakkot azóta is használom, csupán fel kell tölteni minden indulás előtt. Így sokkal könnyebb már, hiszen csak felkapom és kész is.

Elsőként egy barokk kastély

Az első igazi kirándulásunk az ausztriai Schloss Hof kastélya volt. Érkezés után jöhetett a kávé és a süti, közben a gyerekek is kaptak enni. A pelenkacsere se gond, hiszen a legtöbb helyen van erre kialakított fülke, legrosszabb esetben a kocsiban vagy az autóban is megoldható a dolog – igen, jártunk már így is, úgy is.

Az ausztriai barokk kastély parkja nemcsak hatalmas, hanem leírhatatlanul gyönyörű is. Igazán felemelő érzés itt kocsikázni. Amikor meg a picik elalszanak, a kastély múzeuma is megtekinthető, hiszen akadálymentesített. Az akkor öt hónapos fiaink már múzeumban is jártak, igaz, a nagy részét átaludták. Ez a hely egyébként nagyobb gyerekekkel is tökéletes kirándulóhelyszín, hiszen állatkertje és csodás játszótere is van. Tényleg az egész családnak kikapcsolódást nyújt.

Ami nekünk bevált a kisebb túrákon

* termosz pépes ételekhez

* kis kiszerelésű popsikrém és törlőkendő

* alátét pelenkázáshoz

* napkrém piciknek

* szúnyogháló a kocsira

* apró játék, rágóka

* váltóruha, az időjáráshoz igazítva

Magyarország és Ausztria

A második, nagyobb utunk Budapestre vezetett. Ez nem hagyományos kirándulás volt, mert családlátogatásra mentünk. Ennek ellenére úgy álltunk hozzá, mint egy nagy utazáshoz. Ezt követte a csehországi utazás, a közeli Lednicére. Talán nincs olvasónk, aki ne hallott volna róla, esetleg járt volna itt. Fantasztikus a hely, az atmoszférája, a méretei. Szinte egy nap alatt nem is lehet bejárni, nekünk sem sikerült. Igaz, mi mindent a picik napirendjéhez igazítunk. Amikor nekik kell enni, akkor mi is eszünk, esetleg kávézunk. Ha meleg van, árnyékos helyre megyünk. Ha aludnának, akkor alszanak, ahhoz nem kell semmit sem igazítani.

Ottalvós buli

Annyira kedvet kaptunk a babás utazáshoz, hogy eldöntöttük, megpróbálunk több napra elvonulni. Elindultunk hát Ausztriába. Persze, előtte gondosan megterveztük az egészet. (Itt azért halkan megjegyezném, hogy ez a háromnapos ausztriai utazás kevesebbe került, mint egy ugyanennyi napig tartó balatoni kiruccanás). Magunkkal vittük a babakocsit, az utazóágyakat, rengeteg váltóruhát a babáknak, egy nagy csomag pelenkát, olyan volt, mintha költöznénk. Azt gondoltuk, felkészültünk mindenre, hiszen még a lázcsillapító is velünk volt, holott sose voltak lázasak. Így utólag belátom, picit sok holmit pakoltunk, de hát inkább legyen két pelenkával több, mint eggyel kevesebb…

A felnőtteknek szóló program is lehet érdekes

Wiener Neustadtban álltunk meg először, hogy megetethessük a fiúkat. Nem számoltunk azzal, hogy vasárnap minden zárva lesz. Azt tudtuk, hogy az üzletek nincsenek nyitva, no de hogy az éttermek sem? Így hát sétáltunk egyet, a fiúkat átpakoltam az anyósülésen, enni is ott kaptak. Ez volt a B terv, ami rögtön életbe lépett, de annyira megtetszett, olyan könnyen ment, hogy a továbbiakban is így oldottuk meg a szükségleteket. Innen Admontba, a világ legnagyobb kolostori könyvtárába vezetett az utunk. Mesebeli az egész, ám nincs túl gyakran nyitva, így épphogy bejutottunk. A piciket magunkra csatoltuk, és mentünk a könyvtárba. Ha azt mondom, a féléves gyerekeink élvezték, elhiszik? Pedig így volt. Bence a száját tátva mondta: ó, amikor meglátta a freskókkal díszített csarnokot és a közel hétszázezer kötetet. Ádám a fejét forgatva azt se tudta, hova nézzen. Bizony, ilyet még nem láttak, de mi sem.

Kaland vagy szenvedés?

Másnap Bad Ischl, Hallstatt és a bischofshofeni síugrósánc volt az úti cél. Sajnos, az idő picit bohókás lett, hol szemerkélt, máskor beborult, néha pedig ragyogott a nap. Igyekeztünk a fiúkat betakarni, vetkőztetni, öltöztetni, így kicsit komótosabban haladtunk. De nem kellett semmiről se lemondanunk. Reggel, indulás előtt mindig elkészítettem nekik az ételt, összepakoltam azt, ami a nap folyamán kellhet, így könnyen előkaptam, amire szükségünk volt. Hallstattban egy ötvenes nő hangosan megjegyezte, hogy „szegény asszony, eljön ide ikrekkel” (a szegény férfi persze kit érdekel). Mondtam a hölgynek, hogy nem olyan rossz ám, sőt. Erre elszégyellte magát. És tényleg nem volt rossz, nem hazudtam.

A harmadik nap ismét az utazásé volt, hazajöttünk. Megálltunk pihenni a Red Bull Ringen, a fiúk ezt is élvezték, még az sem zavarta őket, hogy egy helikopter kb. ötven méterre tőlünk szállt fel.

Kiruccanásunk igazán jól sikerült. Kicsit fegyelmezettebbnek kell lenni, mint a babamentes utazáson, fel kell készülni mindenre, de tényleg mindenre, és ami a legfontosabb: a picik igényeihez alkalmazkodni. Ha ez megvan, akkor nincs megállás, irány a világ!

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/30. számában jelent meg

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Read More

Post Comment