A szerkesztők, Danyi Gábor és Németh Zoltán célja az erőszak elítélésén túl a szolidaritás kifejezése volt az agressziót elszenvedő, kisemmizett, árván vagy özvegyen maradt áldozatokkal, a kiszolgáltatottság és az állandó fenyegetettség árnyékában élőkkel.

Felhívásukra írók, költők, műfordítók küldték háborúellenes szövegeiket a Kalligramnak, bemutatva a háborúk elő- és utótörténetét. Az üzenet egyértelmű: a háború nem megoldás, s az erőszak csak szenvedéshez, szörnyű emberi tragédiákhoz és léleknyomorító traumákhoz vezet.

A lapban nemcsak a kortárs magyar (mások mellett N. Tóth Anikó, Bánki Éva, Kukorelly Endre, Zoltán Gábor) és szlovák (Pavol Rankov, Irena Brežná) írók alkotásai olvashatók, hanem megszólalnak olyan kelet-közép-európai szerzők is, akik közvetlenül tapasztalták meg a háborús borzalmakat.

A 160 oldalas kiadványban részlet olvasható a kiváló lengyel háborús riporter, Wojciech Tochman Mintha követ ennél című, a boszniai népirtás utáni gyászmunkát feldolgozó könyvéből is, esszével szerepel az ukrán írónő, Okszana Zabuzsko (annak idején nagy vihart kavart a magyarul is olvasható, Terepvizsgálatok az ukránok szexuális életéről című könyve), és kiváló választás volt a szerkesztők részéről a kortárs ukrán irodalom legismertebb képviselőjének, Szerhij Zsadan költőnek Az orrszarvú című verse is (Keresztes Gáspár fordításában), néhány napja ugyanis éppen Zsadan kapta a Német Könyvkereskedők nagy presztízsű Békedíját – az előző években Margaret Atwood, Orhan Pamuk, Susan Sontag és Esterházy Péter is a díjazottak között volt.

(Kalligram folyóirat, 2022. július–augusztus, szerk. Danyi Gábor és Németh Zoltán)