Ismét egymásnak feszült az országos rendőrfőkapitány és az egykori miniszterelnök. Hamran István szerint Robert Ficónak bocsánatot kellene kérnie a NAKA nyomozóitól.
Az országos rendőrfőkapitány és a Smer elnöke között rendkívül feszült a viszony. Fico tulajdonképpen már azóta bírálja Hamrant, hogy 2021 szeptemberében a testület élére került. A rendőrfőkapitány hosszú ideig csak elvétve reagált az egykori miniszterelnök szavaira, de az utóbbi hetekben megváltozott a hozzáállása, és egy hónapon belül már másodszor tartott sajtótájékoztatót Fico kijelentéseivel kapcsolatban.
Hamran István országos rendőrfőkapitány szerint Robert Ficónak (Smer) nem kritizálnia kellene a nyomozókat, hanem inkább szégyenkeznie, amiért egyre több, korábban általuk jelölt tisztviselőt ítél el a bíróság.
Hamran csütörtökön tartott sajtótájékoztatót, ahol a rendőrségbe vetett bizalomról és az aktuális politikai botrányokkal kapcsolatos nyomozások állapotáról beszélt, illetve reagált több ellenzéki képviselő és Maroš Žilinka főügyész kritikáira is. A rendőrfőkapitány egyik leghangosabb bírálója az egykori miniszterelnök, Robert Fico, aki a nyilvános kijelentéseiben folyamatosan megkérdőjelezi a nyomozók munkáját, Hamrant nem egyszer „zsoldosnak” nevezte, és azt állította, mindössze Igor Matovič (OĽaNO) arra vonatkozó parancsait teljesíti, hogy kit állítsanak félre az ellenzékből.
Hamran azonban úgy véli, a rendőrség munkája önmagáért beszél. Felelevenítette, hogy az elmúlt két évben már 17 tisztviselőt és nagy befolyású vállalkozót ítélt el jogerősen a bíróság, és a hivatalnokok többségét éppen a Fico-kormány idején nevezték ki. Köztük van például Dušan Kováčik egykori speciális ügyész is, aki mellett végig kiállt a Smer vezetője, sőt, még az ítélethozatalkor is jelen volt a bírósági tárgyaláson. A rendőrfőkapitány szerint a korábbi kormányfőnek inkább szégyenkeznie kellene, mintsem vádaskodnia.
„Nem tudok olyasmiről, hogy a többi EU-s tagállamban létezik még egy miniszterelnök, akár jelenlegi, akár korábbi, aki megengedte magának, hogy nyilvánosan bírálja a folyamatban lévő rendőrségi eljárásokat és a bírósági döntéseket, csak azért, mert az ő jelöltjeit érinti. Inkább vállalja a felelősséget a jelöltekért, akiket a pozícióba juttatott”
– üzente Ficónak.
Politikai nyomás
Hamran megjegyezte, hatalmas politikai nyomás alatt kell dolgozniuk, mivel az ellenzéki politikusok folyamatosan próbálják lejáratni a nyomozókat.
Példaként azt a kettős mércét említette, amely az együttműködő vádlottak intézményével kapcsolatos, és amelyet Fico olyan gyakran megkérdőjelez. Kiemelte, az együttműködő vádlottak szerepe nagyon fontos a nyomozások során, teljes ügyek kimenetelét dönthetik el. Mint mondta, ennek segítségével sikerült feltárni például a Szered környékén működő hatalmas droghálózatot.
„Ha felderítünk egy szervezett drogkereskedő csoportot, amely veszélyezteti a társadalmunkat, főleg a fiatalságot, a politikai színtéren senkinek sincs kifogása az ellen, hogy együttműködünk a vádlottakkal. Ebben az esetben 46 személyről van szó, akiknek a vallomásai alapján már több mint 20 személyt sikerült elítélni. Az együttműködő vádlott intézménye pótolhatatlan, de mindig csak azokban a botrányokban kérdőjelezik meg a létjogosultságát, amelyeknek valamilyen politikai felhangja van”
– jelentette ki a rendőrfőkapitány.
Ficóék ügye
A kettős mérce azonban nemcsak ebben az esetben zavarja Hamrant. Kitért az Alkony-botrányra (Súmrak) is, amelyben Ficón kívül Robert Kaliňák (Smer) volt belügyminiszter, Tibor Gašpar korábbi országos rendőrfőkapitány, valamint Norbert Bödör nyitrai vállalkozó is szerepel. Bűnszervezet létrehozásával, hivatali jogkörrel való visszaéléssel és adótitok megsértésével gyanúsítják őket. A vádirat szerint az említett személyek többször is találkoztak a kormányhivatal épületében, és arról tárgyaltak, hogyan tudnák lejáratni a politikai ellenfeleiket, és ehhez olyan információkat is felhasználtak, amelyekhez törvényes úton nem juthattak volna hozzá. Így robbant ki például Andrej Kiska vagy Igor Matovič adózással kapcsolatos botránya is.
Az Alkony-üggyel nemrégiben Maroš Žilinka főügyész is foglalkozni kezdett, mégpedig azért, mert Ficóék azt állították, hogy a hatóságok szándékosan húzzák az időt. Meg is állapította, hogy a nyomozó és a Speciális Ügyészség ügyésze valóban késlekedtek, és 55 nappal tovább tartott a döntéshozatal a gyanúsítottak panasza ügyében, mint kellett volna. A főügyész fel is szólította a Speciális Ügyészséget, hogy haladéktalanul hozzanak döntést.
Žilinka kettős mércéje
Hamran azonban máshogy vélekedik az ügyről, a sajtótájékoztatóján fel is elevenítette az eljárás menetét. Mint mondta, április 22-én, vagyis három nappal az ügyfelei meggyanúsítása után Michal Mandzák, Gašpar és Bödör ügyvédje panaszt nyújtott be a rendőrségen. Ebben előre jelezte, hogy hamarosan csatolja az írásos indoklást is, de a nyomozó szerint ezt még hetekig nem tette meg. Hamran hangsúlyozta, ez egy kulcsfontosságú dokumentum a gyanúsítottak védelme szempontjából, hiszen ha a panaszt nyomós érvekkel támasztják alá, akkor a nyomozó akár le is állíthatja az eljárást. Mivel azonban az indoklás még június 15-én sem érkezett meg, a nyomozó továbbította az iratokat a Speciális Ügyészség ügyészének, akinek a végső döntést meg kell hoznia.
A rendőrfőkapitány úgy véli, a nyomozó várakozása jogi szempontból teljesen indokolt volt. Kiemelte, a Főügyészség munkatársai sem mindig siettek a panaszokkal kapcsolatos döntéshozatallal. Kiemelte például Peter Tóth ügyét, aki a Kuciak-gyilkosság előtt több újságírót is megfigyelt Marián Kočner megrendelésére. Az ő ügyében a Főügyészség nyolc hónapig várt a döntéshozatallal, ráadásul ugyanezzel az indoklással – vagyis vártak a panasz indoklására és át kellett tanulmányozniuk a vádiratot.
Nő a bizalom
Hamran Denisa Saková (Hlas) korábbi belügyminiszter bírálatát sem hagyta szó nélkül, aki nemrégiben a közösségi oldalán kritizálta a rendőrségen uralkodó állapotokat. Szerinte rendkívül alacsony a nyilvánosság rendőrségbe vetett bizalma, és a vezetői pozíciókba olyan személyek kerülnek, akiknek nincs meg a megfelelő szakmai felkészültsége.
Az alacsony bizalommal kapcsolatban Hamran emlékeztetett, hogy ez a jelenség már hosszú évek óta tart, és a belügyminisztérium, amelyhez a rendőrség is tartozik, tizenkét évig a Smer kezében volt. A rendőrfőkapitány kiemelte, az utóbbi időszakban jelentősen javult a testület megítélése a közvéleménye szemében, amit az utóbbi felmérések is alátámasztanak. Az egyik az AKO intézet felmérése, amely alapján a lakosság több mint 60 százaléka bízik a rendőrségben. A másik pedig a legutóbbi Eurobarometer, amelyben a bizalom 4 százalékponttal emelkedett.
Hamran továbbá elutasította azt is, hogy nem szakképzett emberek kerülnek a kulcsfontosságú pozíciókba. Elmondása szerint jelenleg olyan vezetői vannak a rendőrségnek, akik hosszú évek óta a testület kötelékében dolgoznak, és rengeteg tapasztalatot szereztek.
„Szégyellném kritizálni új vezetőséget, ha olyan jelöltjeim lennének, mint amilyenek nekik voltak”
– tette hozzá a rendőrfőkapitány.
A rendőrháború lenyomata
A Smer vezetője szerdán azt mondta, a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség kötelékében nem is emberek, hanem állatok dolgoznak. Ezt a kijelentést a NAKA egykori tisztviselőjének, Ján Kaľavskýnak a vallomásaira alapozza, aki ellen nemzetközi elfogadóparancs van érvényben, de egyelőre nem adták ki őt a bosnyák hatóságok. Kaľavský kulcsfontosságú szereplő volt a rendőrháborúként elhíresült botrány kirobbantásában, amely során a NAKA és a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztályának emberei egymás ellen kezdtek nyomozni.
A boszniai rendőrség őrizetbe vette Ján Kaľavskýt, a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) egykori tisztviselőjét, viszont nem sokkal később szabadon is engedték, azzal a feltétellel, hogy nem hagyhatja el az országot. Kaľavský az egyik kulcsfontosságú szereplője a szlovák sajtóban csak „rendőrháborúként” emlegetett botránynak.
Kaľavský ellen tavaly októberben adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot a szlovák hatóságok, de csak pár nappal ezelőtt sikerült őrizetbe venni Bosznia-Hercegovinában. A NAKA korábbi tisztviselője azonban nem sokáig volt rács mögött. Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője hétfőn este megerősítette, már szabadon is engedték a bosnyák hatóságok, viszont a mozgását korlátozzák, tehát csak egy bizonyos helyen tartózkodhat, és nem is hagyhatja el az országot. A szóvivő hozzátette, az útlevelét is elvették. A kiadatási eljárás Szlovákiában folytatódik.
Szivárogtatás
Kaľavský a szélesebb közvélemény előtt kevésbé ismert, viszont nagyon fontos szerepe volt abban a hatalmi harcban, amely tavaly robbant ki a NAKA és a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztálya között, és amely még a mai napig is tart. A Speciális Ügyészség által benyújtott vádiratban az áll, hogy Kaľavský titkos információkat szivárogtatott ki a NAKA által folytatott nyomozásokról. Az egykori nyomozó állítólag éveken keresztül közeli kapcsolatban állt Peter Petrovval, a hírhedt vállalkozóval, neki árult el titkosított részleteket az éppen zajló nyomozásokkal kapcsolatban. A vád szerint az információkért cserébe kenőpénzt és egyéb vagyontárgyakat is elfogadott, például egy új autót és egy rendkívül értékes telefont.
A Pčolinský-botrány
Az egyik legsúlyosabb szivárogtatása Vladimír Pčolinský, a Szlovák Titkosszolgálat (SIS) egykori igazgatója ellen folytatott nyomozással függhet össze. Ahhoz, hogy Kaľavský szerepe érthető legyen, először Pčolinský ügyének részleteit kell tisztázni. A NAKA 2021 márciusában korrupció gyanúja miatt őrizetbe vette Pčolinskýt. Az egykori SIS-igazgató állítólag szemet hunyt Zoroslav Kollár vállalkozó gyanús ügyletei felett, amiért cserébe kenőpénzt fogadott el. Kollár feltehetően Ľudovít Makón, a pénzügyőrség bűnügyi osztályának korábbi vezetőjén és Boris Beňán, az SIS egykori igazgatóhelyettesén keresztül juttatta el a pénzt Pčolinskýhoz. Beňa és Makó azóta maguk is elismerték bűnösségüket, és vallomást tettek Pčolinský ellen, ám ő továbbra is tagadja a vádakat. Ahogy arról lapunk is beszámolt, pár nappal ezelőtt hamis tanúzás gyanúja miatt eljárást indult Beňa és Makó ellen, őrizetbe is vették őket, viszont a bíróság úgy döntött, hogy a fogva tartásuk nem indokolt, így szabadlábon védekezhetnek. A két gyanúsított tagadja, hogy hamisan vallottak az SIS egykori igazgatója ellen.
Ľudovít Makó, a pénzügyőrség bűnügyi osztályának korábbi vezetője és Boris Beňa, a Szlovák Titkosszolgálat (SIS) egykori igazgatóhelyettese sem kerül vizsgálati fogságba. A döntést a Pozsony Megyei Bíróság is megerősítette. Összefoglaltuk, pontosan mi történt az utóbbi napokban, és miért olyan fontos ez az ügy a hazai közélet szempontjából.
Makót és Beňát nemrégiben hamis tanúzás gyanújával vette őrizetbe a rendőrség, ám a Pozsonyi III. Járásbíróság nem tett eleget a megyei ügyész indítványának, és úgy döntött, hogy a két egykori tisztviselő fogva tartása jogilag nem indokolt. Az ügyész azonban fellebbezett a döntés ellen, így az ügy a megyei bíróság elé került, amely kedden ült össze. A tárgyalás – amelyet egy órára meg kellett szakítani bombariadó miatt – nem volt nyilvános, mivel titkosított információk is elhangzottak az ülés során, így az újságírókat csak az eredményhirdetésre engedték be. A háromtagú szenátus végül elutasította a fellebbezést, így Makó és Beňa továbbra is szabadlábon védekezhet.
A tárgyalás után mindketten azt mondták, törvényes és helyes döntés született, és továbbra is tagadják a hamis tanúzással kapcsolatos vádakat. Az ügyész egyelőre nem reagált, azt mondta, megvárja az ítélet írásos formáját.
Törésvonalak
Makó és Beňa kulcsfontosságú tanúnak számítanak egy korrupciós ügyben, amelyben Vladimír Pčolinský, a Sme rodina által jelölt korábbi SIS-igazgató, valamint Zoroslav Kollár befolyásos ügyvéd is érintett. Makó és Beňa a nyomozóknak azt vallotta, Kollár 40 ezer euró kenőpénzt fizetett azért, hogy a titkosszolgálat ne kezdjen el vizsgálódni a gyanús ügyeleteivel kapcsolatban. Az ügyvéd Makón keresztül juttatta el a pénzt Beňához, aki megtartotta a felét, a maradék összeget pedig Pčolinskýnek adta. Az SIS egykori igazgatója és Kollár is tagadta a vádakat.
Az ügyből aztán komoly politikai botrány is kerekedett, főleg miután Maroš Žilinka főügyész a büntető törvénykönyv 363-as paragrafusára hivatkozva ejtette a vádakat Pčolinský ellen. A Sme rodina jelöltje így több hónapig tartó vizsgálati fogság után szabadlábra került, viszont februárban újra őrizetbe vette a rendőrség.
Mindeközben egymásnak feszült a koalíció: az SaS, az OĽaNO és a Za ľudí több képviselője is úgy nyilatkozott, el kellene törölni a 363-as paragrafust, mivel az túlságosan nagy hatalmat ad a főügyész kezébe, Boris Kollár, a Sme rodina elnöke azonban erről hallani sem akar. Ez a törésvonal a koalícióban azóta is megvan: ha valamilyen bírálat merül fel Žilinkával kapcsolatban, a Sme rodina általában a védelmébe veszi a főügyészt, a többi párt azonban elítéli (ezt láthattuk például Žilinka oroszországi látogatásakor is).
Továbbra is feszült a hangulat a kormánykoalíció egy része és Maroš Žilinka között. A képviselők ezúttal azt nehezményezik, hogy a főügyész a jövő héten Oroszországba utazik, az ottani ügyészség 300. évfordulójának megünneplése alkalmából.
Maroš Žilinka a megválasztása óta már többször is konfliktusba keveredett a kormánypárti képviselőkkel. A legfőbb támogatója Boris Kollár (Sme rodina) házelnök, viszont az OĽaNO, az SaS, és a Za ľudí több lépését is kritizálta a főügyésznek. A legemlékezetesebb eset a büntető törvénykönyv 363-mas paragrafusához köthető botrány, amelyet Žilinka arra használt fel, hogy többek közt Kollár párttársának, Vladimír Pčolinskýnak az ügyében is ejtsék a vádakat. A koalíció többsége elfogadhatatlannak nevezte ezt az eljárást, és fel is merült, hogy eltörlik a 363-mas paragrafust, ám a Sme rodina határozottan elutasította az esetleges törvénymódosítást.
Hatalmas felháborodást váltott ki Maroš Žilinka főügyész csütörtöki sajtótájékoztatója, melyen csak maréknyi újságíró vehetett részt. A főügyész állítja, nincs miért magyarázkodnia, a koalíciós képviselők azonban felháborodásuknak adtak hangot az elmúlt napok eseményei miatt.
Maroš Žilinka főügyész csütörtökön ismertette a Főügyészség álláspontját Vladimír Pčolinský és Jaroslav Haščák ügyében. A sajtótájékoztatóra azonban csak néhány újságírót hívtak meg, akiktől kellemetlen kérdésekre számítottak, azokat kizárták az épületből.
Žilinka a nyilvános meghallgatásán azt ígérte, ha a képviselők bizalmat szavaznak neki és megválasztják főügyésznek, akkor átlátható és korrekt módon vezeti majd az ország egyik legfontosabb intézményét. A csütörtöki sajtótájékoztató alapján azonban az ígért változás nem jött el: elődjeinél is arrogánsabban nyilatkozott. A DenníkN, az Aktuality.sk és a Sme újságírói nem léphettek be az ügyészség sajtótermébe, később ezt a korlátozott kapacitással indokolták.
Žilinkát a kormánypártok, az államfő és civil szervezetek is felszólították, ismertesse az érveket, mi alapján ejtette a vádakat a titkosszolgálat volt vezetőjével, továbbá Haščákkal és más személyekkel szemben. A főügyész sértődötten bírálta a politikusokat és a médiát, amiért számon kéri rajta az egyébként politikailag érzékeny ügyek feltárását. Kikérte magának, hogy anélkül kommentálják a döntést, hogy ismerik a határozat tartalmát. Kategorikusan elutasította, hogy politikusok befolyásolják döntéseit. „Nem vagyok senki csatlósa” – jelentette ki és hozzátette: egyes politikusok visszaélnek a témával. Elsősorban Zuzana Čaputová államfő bírálatát tartja helytelennek, de támadóan nyilatkozott Veronika Remišováról (Za ľudí) is, aki szerinte nem képes rendet csinálni a saját pártjában, ezért inkább a Főügyészségre tereli a figyelmet. A Főügyészség tevékenységével kapcsolatban rendkívüli koalíciós tanácsot kezdeményezett a legkisebb kormánypárt vezetője.
A Főügyészség kedden két fontos döntésről tájékoztatott, Jaroslav Haščák ellen ejtették a Gorillaüggyel kapcsolatos vádakat – konkrétan a kompromittáló hangfelvétellel való üzletelés kapcsán vizsgált ügyet zárták le anélkül, hogy a bíróság dönthetett volna az ügyben. A másik ügyben Žilinka helyettese, Jozef Kandera döntése alapján ejtették a Vladimír Pčolinský, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) volt vezetője ellen felhozott korrupciós vádakat. A Főügyészség arra az álláspontra jutott, hogy az eljárás törvénytelen módon zajlott, és a rendőrség, valamint az ügyészség nem tudta minden kétséget kizáróan bizonyítékokkal alátámasztani a vizsgálat megalapozottságát.
A 363-as paragrafus
A főügyész a büntető törvénykönyv 363-as paragrafusa alapján dönthet úgy, hogy megszakít egy eljárást, ha az törvénytelenül zajlik. Žilinka hangsúlyozta, az ő feladata az, hogy maradéktalanul betartsa a törvényt, és nem engedi, hogy a politikusok vagy a média képviselői nyomást gyakoroljanak rá a döntéshozatal során. Emlékeztetett, a parlamentben 132 képviselő szavazott neki bizalmat, majd leszögezte, ő nem „a társadalom megtisztítására és az oligarchák elleni harcra” esküdött fel, hanem az Alkotmányra és a törvények betartására.
A vitatott paragrafus egyes szakértők szerint túl nagy hatalmat ad a főügyész kezébe, Žilinka azonban ezzel nem ért egyet, és hatalmi beavatkozásnak minősítené, ha a parlament megszüntetné ezt az intézményt. „A Főügyészségből statiszta válna, melynek van autója, szolgálati telefonja és titkárnője” – mondta, majd azzal érvelt, egyáltalán nem ritka eset, hogy törvénytelenséget észlelnek és ejtik a vádakat. 2021-ben 48 ilyen javaslat volt, közülük kilencszer megszakították az eljárást. „Senkinek nem tartozom és nem vagyok senki csatlósa. A politikusok közül senkivel nem kommunikálok a szakmai kérdéseken kívül. Ezért határozottan kikérem magamnak, hogy elintéztem volna Vladimír Pčolinský, a titkosszolgálat volt vezetőjét ért vádak elvetését” – mondta emelt hangon.
A történtek miatt összeül a koalíciós tanács is, ugyanis Veronika Remišová, a Za ľudí elnöke azt akarja, hogy töröljék a jogrendből a vitatott paragrafust. Hasonló lépést szorgalmazna a párt igazságügyi minisztere, Mária Kolíková is.
Az újságírókat bírálta
Žilinka bírálta a politikusokat és az újságírókat, amiért nem vártak türelmesen az indoklás nyilvánosságra hozásáig. Szerdán Kandera a DenníkN kérdésére még azt válaszolta, a dokumentumban benne van minden tudnivaló, ezért már nem fog további nyilatkozatot tenni az ügyben. Csütörtökön azonban az SaS és a Za ľudí is magyarázatot és transzparens választ követelt a Főügyészségtől.
A politikusok közül többen élesen kritizálták Žilinkát, amiért a sajtótájékoztatón nem vehetett részt mindenki, aki szeretett volna. Ondrej Dostál (SaS) szégyennek nevezte Žilinka lépését, és állítása szerint megszegte a sajtótörvényt. Az OĽaNO szintén elítélte, hogy a főügyész nem adott teret az újságíróknak.
Orosz út
Az említett eset óta különösen feszült a hangulat a főügyész és a koalíciós pártok közt. Ennek újabb megnyilvánulását láthattuk az utóbbi napokban, amikor a Denník N napilap nyilvánosságra hozta, hogy Žilinka január 11. és 13. közt Oroszországba látogat.
A hivatalos indoklás szerint az utazás célja, hogy Žilinka részt vegyen az orosz ügyészség fennállásának 300. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
„Szlovákia főügyésze 2022. január 11. és 13. közt, 34 ország és olyan nemzetközi szervezet képviselőjével, mint például az Európai Tanács, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), vagy az Ügyészek Nemzetközi Szövetsége (IAP), részt vesz az orosz ügyészség ünnepségén”
– áll a Főügyészség indoklásában.
Az amerikai szál
Juraj Krúpa (OĽaNO), a parlament védelmi bizottságának vezetője a közösségi oldalán nemtetszését fejezte ki Žilinka utazásával kapcsolatban. Az OĽaNO képviselője úgy gondolja, nem véletlen, hogy a főügyész éppen akkor bírálja a Szlovákia és az USA közös szerződését, amikor az oroszországi útjára készül. Žilinka ugyanis pár napja a Facebook-oldalán bejelentette, számos ponton nem ért egyet Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter és Ivan Korčok külügyminiszter lépéseivel.
A Szlovákia és az USA közt megkötött védelmi együttműködési megállapodás leegyszerűsítve arról szól, hogy az amerikai hadsereg szabadon igénybe vehetné az ország területén található katonai reptereket és az egyéb fontos katonai támaszpontokat, bármiféle bérleti díj nélkül, valamint megkönnyítené az amerikai költségvetésből finanszírozott hadügyi fejlesztések lekérését.
A főügyész 35 megjegyzést fűzött a dokumentumhoz, végül pedig leszögezte, hogy a javaslat egészét is elutasítja.
Főügyészi diplomácia
Krúpa úgy gondolja, Žilinka így akarta jó színben feltüntetni magát az oroszok előtt.
„Nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni, de elképzelhető, hogy az efféle kijelentések elősegítik, hogy a főügyész érdekesebbnek tűnjön az ünnepségen”
– írta a képviselő, hozzátéve, hogy az uniós tagállamok közül csak a szlovákiai főügyész fogadta el a meghívást.
Az üggyel kapcsolatban pénteken Juraj Šeliga (Za ľudí) parlamenti képviselő is felszólalt. Úgy véli, a főügyész egész Szlovákiát rossz színben tünteti fel azzal, hogy részt veszt az ünnepségen.
„Žilinka úr, ha valóban becsüli a demokráciát és az emberi jogokat, ha valóban kiáll a jogállamiság mellett, akkor nem mehet el az ünnepségre”
– üzente nyílt levelében a képviselő, megjegyezve, hogy Oroszországban eltiporják a szabadságjogokat, megfigyelik a politikai ellenfeleket, a titkosszolgálat külföldön likvidálja az embereket, és az orosz ügyészség elfogadhatónak tartja a sztálini rezsimet.
Žilinka egyelőre nem reagált a képviselők kijelentésére.
(nar, Denník N)
Szokatlan időzítés
Makó és Beňa meggyanúsítása és őrizetbe vétele abban az időszakban történt, amikor még Pčolinský ellen is zajlik az eljárás. A büntetőjogi szakértők szerint ez szokatlan megoldás. Általában az az ügyek menete, hogy a bíróság kimondja az egyik vádlottról, hogy ártatlan, majd a hatóság őrizetbe veszi azokat, akik hamisan vallottak ellene. Ebben az esetben nem ez történt. Jozef Kandera főügyészhelyettes ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, a praxisa alatt még nem találkozott ilyen eljárással, ugyanakkor a törvény ezt nem tiltja.
Hamran István országos rendőrfőkapitány nemrégiben kritikus hangnemben nyilatkozott a két tanú őrizetbe vételéről.
„Az sem nézne ki másként, ha valaki kulcsfontosságú tanúkat akarna megfélemlíteni, akiknek a hitelességét a nyomozók, az ügyészek és a bíróságok egymástól függetlenül is megállapították”
– nyilatkozta Makóék elfogása után.
Daniel Lipšic speciális ügyész úgy véli, a bírósági ítélet is megerősíti a két tanú Pčolinský elleni vallomásának hitelességét. (nar, Denník N)
Rendőrháború
Visszatérve Kaľavský szerepéhez: 2021 februárjában állítólag rajta, valamint Petrovon keresztül szivárogtak ki az arról szóló információk, hogy nyomozás zajlik Pčolinský ellen. Hogy közvetlenül ők ketten értesítették-e az egykori SIS-vezetőt, egyelőre nem világos. Annyi azonban bizonyos, hogy Pčolinský már egy hónappal a letartóztatása előtt is tudott az ellene zajló eljárásról. Ez az idő pedig éppen elegendő lehetett ahhoz, hogy megtegye azokat a lépéseket, amelyek aztán a rendőrháborúhoz vezettek. Az általa vezetett titkosszolgálat ebben az időszakban kezdte lehallgatni Petrov telefonját, majd ezeket a beszélgetéseket használták fel arra, hogy a Pčolinský ügyén dolgozó NAKA-s nyomozókat gyanúba keverjék. A szivárogtatás mellett Kaľavský később vallomást is tett a rendőrségen, amelyben állította, hogy a NAKA nyomozói szándékosan befolyásolják a tanúk vallomásait. Tavaly ősszel a belügyminisztérium belső ellenőrző osztálya őrizetbe is vette a sajtóban csak „Čurilla-csoportként” emlegetett négy tisztviselőt, de pár héttel később szabadon engedték őket, mivel nem bizonyosodott be a bűnösségük.
Nevezhetjük-e a bűnüldöző szervek közt zajló belső viszályt rendőrháborúnak? Indokolt-e a NAKA nyomozóinak letartóztatása, és mi lesz azokkal a korrupciós ügyekkel, amelyeken az őrizetbe vett rendőrök dolgoztak? Lehet-e tisztogatást végezni a rendőrségen belül rendszerszintű változtatások nélkül? Egyebek mellett erről is kérdeztük Hamran Istvánt, az ideiglenesen kinevezett országos rendőrfőkapitányt.
Második hete van az új posztján. Hogyan értékeli az első napokat, és milyen kihívásokkal kell szembenéznie a következő hetekben?
Mivel csak nemrégiben vettem át az irányítást, ezért még ismerkednem kell a rendszerrel. Nagyjából tudtam, hogyan működnek a dolgok, de mégiscsak szükség van egy mélyebb betekintésre. Emellett pedig fokozatosan kezdek tárgyalni az egyes beosztottakkal. Az utóbbi két napban például egy szakmai tárgyaláson vettem részt a kerületi parancsnokokkal. Az efféle tevékenységek sok időt elvesznek, de szükségszerűek. Megbeszéltük, mi nem tetszett nekem a múltban, és hogy milyen irányba kellene mennünk a jövőben. Ha vissza akarjuk állítani az állampolgárok rendőrségbe vetett bizalmát, akkor néhány helyen radikális változtatásokra lesz szükség. Erről szólt az utóbbi két napom, a jövő héttől pedig már részletesebb egyeztetések is lesznek, és hát azokkal is le kell ülnöm, akikről már most tudom, hogy nem számolok velük a jövőben.
A testületen belüli tisztogatásokra még visszatérünk. Milyen állapotban vette át a parancsnokságot az előző főkapitánytól, Peter Kovaříktól? Hogyan értékelné a munkáját, valamint azt, hogy botrányos körülmények között kellett távoznia?
A rendőrfőkapitány munkáját elsősorban a felettesének, vagyis a belügyminiszternek kell értékelnie. Nem az én feladatom eldönteni, hogy jó munkát végzett-e, vagy sem. Annyit viszont mondhatok, hogy a rendőrfőkapitányi pozícióért zajló meghallgatáson már látszott, hogy mi ketten teljesen eltérő személyiségek vagyunk, és bár bizonyos dolgokban egyezik a véleményünk, én sok mindent másképp szeretnék csinálni, mint az elődöm.
Korábban utalt rá, hogy nem csak ideiglenesen vezetné a rendőrséget, hanem akár hosszabb ideig is. Meg tudja most erősíteni, hogy ha kiírják az újabb bizottsági meghallgatást, akkor versenybe száll a posztért?
Még nem tudni, hogy mikor lesz a meghallgatás. Az indulásom pedig attól függ, hogy milyen lesz a szakmai viszonyom Roman Mikuleccel. Egyelőre úgy érzem, hogy nagyon jó, és ha ilyen keretek közt tudnánk tartani a jövőben is, akkor igen, azt hiszem, hogy elindulnék. Természetesen az is fontos, hogy ők mennyire lesznek elégedettek az én munkámmal, illetve annak is döntő szerepe lehet, hogy a közvélemény hogyan fogja értékelni a következő hetekben- hónapokban hozott döntéseimet.
Ha már hónapos távlatokról beszélünk, elképzelhető, hogy addigra megváltoztatják a rendőrfőkapitány kiválasztásának menetét. Jelenleg a jelölteknek ki kell állniuk egy szakmai bizottság, valamint a parlament védelmi bizottsága elé, és csak az említett szervek ajánlására nevezheti ki őket a belügyminiszter. Mikulec nem elégedett ezzel a folyamattal, szerinte nagyobb hatáskört kellene kapnia. Ön mit gondol erről? Egyetért a miniszterrel?
Teljesen egyetértek Roman Mikuleccel, én már kezdettől fogva kritizáltam ezt a rendszert. Amikor az év elején elindultam a meghallgatáson, már akkor is szinte teljesen biztos voltam benne, hogy a parlament bizottságán nem fognak átengedni.
Miért volt ebben olyan biztos?
Mert nagyjából ismertem az ott lévő politikusok hozzáállását. Mivel mindig nyíltan és egyenesen fogalmaztam, így teljesen nyilvánvaló volt, hogy nézeteltéréseink lesznek és nem fognak támogatni. Végül így is lett, mint tudjuk, a belügyminiszter csak egy személyt jelölhetett, ami ugye nem valódi választás. Az egész folyamat lassú, kimerítő, és néha úgy éreztem, hogy olyan dolgokat feszegetünk a bizottság előtt, amiknek ott nincs helye. Én ezzel a rendszerrel nem értek egyet. Amíg az országos rendőrfőkapitány a belügyminiszter alárendeltje, addig szerintem neki kellene eldöntenie, hogy kit akar vezetői pozícióba helyezni.
Térjünk át arra a témára, amit a sajtóban csak rendőrháborúként emlegetnek. Az alapkonfliktus a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztálya és a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) közt zajlik, de az ügyben érintett a Szlovák Titkosszolgálat (SIS), az ügyészség és a politikai elit is. Ön belülről látva hogyan írná le a helyzetet?
Én ezt nem nevezném rendőrháborúnak. Miért harcolna egymással a szakmai elit, vagyis azok, akiket profi nyomozóknak nevezünk? A fegyveres testületeken belül azok harcolnak egymás ellen, akiket a politikusok helyeztek a vezetői székekbe. Most kénytelenek teljesíteni azoknak az érdekcsoportoknak az akaratát, akiknek köszönhetően elfoglalhatták a pozíciójukat. Mindig is ezen csoportok között zajlott a belviszály.
Mindig? Vagyis azt mondja, hogy ez a konfliktus nem az utóbbi hónapokban, az új kormány hatalomra kerülésével kezdődött?
Ez a konfliktus valamilyen szinten mindig is jelen volt. Azok a szakemberek, akik tisztességesen végezték a munkájukat, mindig is konfliktusban álltak az említett érdekcsoportokkal, csak sajnos mindig az utóbbiak kerekedtek felül. Most először látszik az, hogy valami megbicsaklott a rendszerben, és valóban lehet mélyreható tisztogatásokat végezni, de persze most is vannak olyanok, akik nem szeretnék, ha sikerrel járnánk.
Indokolt volt a rendőrök letartóztatása?
Ezt nem az én tisztem eldönteni, nem az én hatásköröm. A büntetőeljárásba a rendőrfőkapitány sem nyúlhat bele. Ez az ügyészség és a bíróság dolga. Nekem az a feladatom, hogy minden feltételt biztosítsak ahhoz, hogy a nyomozóim tisztességes munkát tudjanak végezni.
Ön személyesen is ismeri az őrizetbe vett nyomozókat?
Igen, ismerem őket.
És el tudná róluk képzelni, hogy szándékosan befolyásolnák a nyomozás menetét?
Nem tudom róluk elképzelni. A mi alakulatunk nagyon sokat dolgozott együtt ezekkel a nyomozókkal, a szervezett bűnözést sok helyen együtt számoltuk fel. Ők a nyomozás terén, mi a bevetés terén. Ez az együttműködés mindig makulátlan volt, és nagyon komoly szakmai szintet képviselt. Ez nemcsak az én személyes tapasztalatom, a beosztottjaim is úgy gondolják, hogy mindig tisztességesen dolgoztak. Hozzáteszem, anno nagyon sok politikus az ő eredményeik mögé bújt el, hisz ezek az eredmények eladhatóak voltak a nyilvánosság előtt. Ma ugyanezeket a nyomozókat érik komoly vádak, éppen akkor, amikor elkezdték a legfelsőbb szinteken zajló bűntettek felszámolását.
A belső ellenőrzési osztályról az utóbbi években korántsem lehetett annyit olvasni a sajtóban, mint manapság. Mintha csak az előző pár hónapban, a komoly korrupciós botrányok felderítése után kezdtek volna el ilyen intenzíven dolgozni…
A belső ellenőrzési osztály korábban valóban nem volt ilyen aktív, és főként az említett négy nyomozóra koncentrálnak.
Éppen akkor, amikor a nyomozás már olyan szakaszban van, hogy a legmagasabb pozícióban lévő személyek is veszélyben érezhetik magukat.
Azokat a bűncselekményeket, amelyeket a múltban komoly pozícióban lévő rendőrparancsnokok követtek el, valahogy nem látták. Passzívak voltak. Természetesen azt is hangsúlyozni kell, hogy minden joguk megvan a beavatkozásra, ha egyértelmű bizonyítékok vannak a birtokukban, hiszen ez a feladatuk. Én sosem támadnám őket azért, ha tisztességesen végzik a munkájukat, és rávilágítanak a rendőrök által elkövetett bűncselekményekre. A bíróság és az ügyészség majd eldönti, hogy ezek a bizonyítékok mennyire állják meg a helyüket. Éppen ezért figyelem szomorúan a politikusok kijelentéseit, akik a NAKA nyomozóival kapcsolatban maffiáról beszélnek, holott a bíróság még semmi ilyet nem mondott ki.
Boris Kollár, a Sme rodina vezetője nevezte maffiózónak Ján Čurillát, az egyik őrizetbe vett nyomozót. Ezek szerint nem nagyon örül, hogy a politikusok ilyen módon véleményezik a rendőrök munkáját.
Soha nem hozott semmi jót, ha a politikusok a szakértőket értékelték. Mi sem minősítjük az ő munkájukat. Mi próbálunk profik maradni, és nem beengedni a politikát a szakmai körökbe. Ez a mostani belviszály is annak az eredménye, hogy korábbi tisztviselők utat engedtek a politikának.
Mi lesz így azokkal a korrupciós ügyekkel, amelyeken a letartóztatott rendőrök dolgoztak? Ezek a nyomozások megrekednek?
Biztos, hogy nem rekednek meg, erről én kezeskedem. A nyomozócsoportokat éppen hogy meg akarjuk erősíteni. Ezzel kapcsolatban már tárgyaltam a tisztekkel, és arra jutottunk, hogy egy teljesen új koncepció alapján fogunk működni, ennek eredményeként pedig még hatékonyabbak leszünk, mint korábban.
Térjünk még vissza az ügy politikai vetületéhez. A koalíció nemrégiben létrehozott egy munkacsoportot, melynek az lesz a feladata, hogy javaslatokat dolgozzon ki az igazságszolgáltatásban felmerülő korrupció felszámolására. Ezek a javaslatok a rendőrséget is érinthetik. Mit gondol, valóban szükség van rendszerszintű változtatásokra, vagy elég lenne egy komoly személyi tisztogatás?
Az biztos, hogy a rendszer nincs jól beállítva, változtatni kell rajta. De ha tökéletesen is lenne beállítva, akkor sem tudnánk elérni eredményeket ezekkel az emberekkel. Így nem lehet visszanyerni az állampolgárok bizalmát. Ebben a tekintetben utolsók vagyunk Európában, a lakosság fele nem bízik bennünk. Hogy ezen változtassunk, szükség lesz személyi cserékre a testületben.
Nyilván nem árul konkrét neveket, de annyit azért lehet tudni, hogy milyen pozíciókban szeretne cseréket végrehajtani, illetve hogy ez hány személyt érint?
Ez sok személyt fog érinteni és szinte minden szinten. Vannak olyan emberek a rendőrségen belül, akik erkölcsi szempontból kudarcot vallottak, és az ilyen embereknek nincsen keresnivalójuk a magas pozíciókban. Még akkor sem, ha alapvetően jó szakemberekről van szó. A szakmai tudás egy dolog, de engem érdekel az adott vezetőnek az erkölcsi háttere is. Ha ezzel kapcsolatosan vannak valamilyen kétségeim, akkor annak utánajárok. Ha kiderül, hogy az adott személy erkölcsileg megkérdőjelezhető, akkor nem számolok vele a továbbiakban.
Már most tudja, hogy kitől szeretne megválni, vagy a következő hónapok munkája arról fog szólni, hogy mindenkivel leül tárgyalni?
Vannak olyanok, akikről már most tudom, hogy nincs értelme velük folytatni. Ennek ellenére leülök velük beszélni, így illik, de igazából nincs miről tárgyalnunk, mert teljes mértékben meg vagyok róla győződve, hogy nemcsak szakmailag, hanem erkölcsileg is kudarcot vallottak. Aztán vannak olyan személyek, akiket egyelőre nem tudok megítélni. Szakmailag nem voltunk olyan szoros kapcsolatban, hogy ezt most el tudjam dönteni. Ők mindenképpen kapnak egy esélyt a bizonyításra. Végül pedig van egy olyan csoport, akik már bizonyítottak. Rátermett szakemberek, erkölcsileg makulátlanok, ezek az emberek folytatni fogják a munkát. Ahogy említettem, most is volt egy ülésünk a kerületi vezetőkkel. Volt olyan, akit én nem ismertem, viszont nagyon kellemesen meglepett, de akadtak olyanok is, aki csalódást okoztak. Ez a folyamat nagyjából így fog zajlani.
Térjünk még át a dél-szlovákiai igazságszolgáltatás helyzetére. Nyilván ön is tisztában van azzal, milyen módon zajlott a szervezett bűnözés a Csallóközben az 1990-es évek végén, illetve a 2000-es évek elején. Gondolok itt akár a Pápay-féle csoportra vagy a Sátor-bandára. Ezek a csoportok aztán a kétezres évek közepén, főként a nyomozóknak és a belviszályoknak köszönhetően lassan felbomlottak. Ennek ellenére azt látjuk, hogy még egy évtizeddel később is kerülnek elő holttestek, és bizonyos vádlottak ellen még mindig zajlik a bírósági eljárás. Ön szerint mikor sikerülhet pontot tenni a dunaszerdahelyi maffia történetének végére, vagy sikerülhet-e egyáltalán?
Igen, szerintem most már sikerül végigvinni. Bár hozzátenném, hogy ezek az ügyek nem az én kezemben, hanem a bíróság kezében vannak, így most már rajtuk múlik. Mindenesetre én úgy gondolom, hogy a korábbi maffiacsoportok története végleg lezárul, azt viszont nem tudom megítélni, hogy erre pontosan mikor kerülhet sor.
Mit gondol, ezeknek a csoportoknak az öröksége tovább élhet a Csallóközben? Továbbra is működhetnek különféle maffiabandák, amelyek kifinomultabb eszközökkel dolgoznak, mint az elődeik, így nem is annyira láthatóak? A Kuciak-gyilkosság kapcsán például riasztó lehet, hogy két dél-szlovákiai magyar is részt vett az ügyben, őket a bíróság már el is ítélte. Ez nem annak a jele, hogy a maffia nem tűnt el teljesen a Csallóközből?
Azért azt látni kell, hogy a szervezett bűnözés sosem tűnik el teljesen egy országból. Európában is mindenhol jelen van. A kérdés sokkal inkább az, hogy mekkora teret engednek neki a nyomozók. Ha az igazságszolgáltatás szervei hatékonyan dolgoznak, akkor vissza lehet őket szorítani. Ettől ők még nem tűnnek el, a háttérben mindig ott vannak, és csak a lehetőségre várnak. Ha ezt a lehetőséget nem kapják meg, akkor mondhatjuk, hogy szinte tökéletesen sikerült visszaszorítani őket.
Pčolinskýt tavaly szabadlábra helyzeték, mivel Maroš Žilinka a 363-as paragrafusra hivatkozva leállította az ellene zajló eljárást. Idén viszont újra meggyanúsították a hatóságok. Az egykori SIS-vezető továbbra is tagadja, hogy köze lenne a korrupciós botrányhoz, sőt, állítása szerint Kaľavskýt és Petrovot sem ismeri. A Denník N napilapnak azt mondta, az ellen zajló eljárásról egy név nélküli levélből értesült.
(nar, Denník N, TASR)
A NAKA négy munkatársa, akiket a sajtóban csak Čurilla-csoportként emlegetnek (Ján Čurilla nyomozó után), tavaly olyan fontos korrupciós botrányokon dolgoztak, mint például a Tisztítótűz-akció (Očistec), amelyben Tibor Gašpar korábbi rendőrfőkapitány, és további, magas beosztású rendőrök is érintettek, akiket korábban még a Fico-kormány nevezett ki. Kaľavský azonban elkezdett együttműködni a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztályával, azon belül is Diana Santusová csapatával, és azt vallotta, Čurilláék szándékosan úgy befolyásolták a nyomozások kimenetelét, hogy bizonyos magas beosztású tisztviselőket bűnösnek állítsanak be. Santusováék ezekre az állításokra alapozva elkezdték megfigyelni a Čurilla-csoportot, le is hallgatták őket, és így keletkeztek azok a hangfelvételek, amelyekre Fico is gyakran hivatkozik.
Čurilláék egy ideig előzetes letartóztatásban voltak, de a Pozsonyi Járásbíróság tavaly októberben végül szabadlábra helyezte őket, viszont eljárás még mindig zajlik ellenük. Csakúgy, mint Kaľavský ellen, akiről közben kiderült, hogy korábban titkosított információkat szivárogtatott ki befolyásos vállalkozóknak, amiért cserébe kenőpénzt és értékes vagyontárgyakat kapott.
„Undorító módszerek”
Visszatérve a szerdai sajtótájékoztatóra, Fico részleteket olvasott fel Kaľavský vallomásából, amelyben azt állította, hogy Čurilláék pszichikailag megkínoztak, megfenyegettek tanúkat, sőt, ha kellett, saját maguk találtak ki bizonyítékokat. A Smer elnöke szerint az ilyen nyomozókat nem is lehet másnak nevezni, mint állatoknak. Az említett sajtótájékoztatón egyébként Tibor Gašpar is részt vett, aki ellen Čurilláék is nyomoznak a Tisztítótűz-ügyben.
Hamran István ezekkel a kijelentésekkel kapcsolatban szólította fel Ficót a bocsánatkérésre.
„Mi, rendőrök hozzá vagyunk szokva az éles kritikához a politikusok részéről, de az, amit Robert Fico a tegnapi sajtótájékoztatóján előadott, az nem maradhat szó nélkül”
– szögezte le a rendőrfőkapitány, aki szerint a Smer elnöke undorító módszerekkel próbálja beszennyezni a nyomozók nevét, mindeközben pedig elveszíti a maradék méltóságát is. Hamran ugyan egyetért azzal, hogy a rendőrségen és az ügyészségen „állatias, szörnyű tettek” zajlottak, de azok még abban az időben, amikor Fico volt a miniszterelnök. Megjegyezte, most ezeket próbálják felderíteni a NAKA tisztességes nyomozói, akiket cserébe a Smer politikusai különféle sajtótájékoztatókon becsmérelnek. A rendőrfőkapitány szerint Čurilláék megfélemlítési kísérletként értelmezik Ficoék monológjait, de mint mondta, a helyes úton járnak és nem térnek le róla.
Kontextus nélkül
Ami pedig a módszereket illeti, Hamran állítja, a Smer elnöke a már említett lehallgatások átirataiból kiragad bizonyos részleteket, amelyek a szövegkörnyezet nélkül teljesen más értelmet nyernek. Fico előszeretettel idéz olyan mondatokat, amelyekben vulgáris kifejezések is előfordulnak. Az országos rendőrfőkapitány azt mondta, neki sem tetszik ez a stílus, de ha a politikusok, vagy bárki más beszélgetését felvennék egy sör mellett, talán azok sem lennének nagyon szalonképesek.
Hamran meg van győződve róla, hogy éppen a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztályán próbálták befolyásolni a nyomozások menetét, nem pedig a NAKA berkein belül. Ezt alátámasztja a Pozsonyi Járásbíróság említett döntése is a nyomozók szabadlábra helyezésével kapcsolatban. A rendőrfőnök szerint az is elfogadhatatlan, hogy Čurilláék az ellenük zajló eljárás ügyiratában nem kapták meg a lehallgatásuk teljes felvételét, holott a törvények értelmében erre joguk lenne. Hamran szerint Maroš Žilinka főügyésznek emiatt közbe kellene lépnie. Továbbá kijelentette, az ügyön dolgozó ügyésznek azzal is foglalkoznia kellene, Ficóék hogyan jutnak hozzá a sajtótájékoztatókon bemutatott nyomozati anyagokhoz.
A Főügyészség a TASR hírügynökségnek ezzel kapcsolatban úgy reagált, a rendőrfőkapitánynak nem kellene visszaélnie a pozíciójával, és arra kérik, ne avatkozzon bele az éppen zajló nyomozások menetébe.
