A termőföldek bérbeadása nem mindig zökkenőmentes, főleg a bérleti szerződésekkel kapcsolatban szoktak problémák adódni. Ugyanis a földtulajdonosok általában nem jártasak a törvényekben, gyakran nincs pénzük ügyvédre, aki testre szabott bérleti szerződést fogalmazhatna meg, hanem inkább a különböző mintaszerződésekbe helyettesítik be a saját adataikat. Így viszont könnyen előfordulhat, hogy a magunk alkotta szerződés nem feltétlenül tér ki a bérbeadás valamennyi részletére, nem biztos, hogy megfelelően védi a szerződő feleket, sőt, esetenként a hatályos jogi normákkal is ellentétes lehet. Bonyodalmak szoktak adódni például abból, hogy az emberek nem tudatosítják a szerződéstől való visszalépés és a szerződés felmondása fogalmak közötti különbséget, továbbá gyakori hiba, hogy nem pontosítják megfelelően a bérleti díj nagyságára vagy a bérbeadás idejére vonatkozó korlátozásokat. Alapszabály: a szerződésben a lehető legrészletesebben mindent le kell fektetni, és fel kell tüntetni minden adatot, amely a birtoklapon is szerepel. A bérleti szerződés általában hosszú időre szól, a megkötésén nem tanácsos spórolni, érdemesebb inkább jogászhoz fordulni.

Írásos szerződés

Valamely mezőgazdasági terület bérbeadásáról az érintett feleknek sohasem szabad csak szóban megállapodniuk, mindig írásos szerződést kell kötniük, éspedig a polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban. Fel kell tüntetni a bérlő és a bérbeadó személy pontos nevét, személyes adatait, pontosan körül kell írni a bérbeadandó területet, a bérleti díjat és a bérlés idejét is. Ha a bérlő a bérbe vett telken mezőgazdasági célból céget akar működtetni, és meghatározott időre szóló szerződést kötnek, akkor azt legkevesebb 5, legtöbb 15 évre írják alá. Aki a kibérelt területre gyümölcsöst akar ültetni, minimum 25 évig művelheti a földet. Aki szőlészetet akar létrehozni vagy felújítani, díszfákkal szeretne foglalkozni, minimum 30 évig gazdálkodhat. Spárga- vagy aprógyümölcs-termesztés céljából legfeljebb 15 évre szólhat a szerződés.

A meghatározatlan időre szóló szerződést mindig november 1-jei dátummal lehet felmondani, miközben a felmondási idő egy év, mezőgazdasági vállalat esetében pedig 5 év, hacsak a felek nem állapodnak meg másképp.

Bérleti díj

Szlovákiában jelenleg 1 ha mezőgazdasági terület átlagos bérleti díja 57 euró – az uniós országok közül nálunk a legalacsonyabb, az EU-ban négyszer ekkora árszint van érvényben, sőt az olasz gazdák az ötszörösét fizetik, miközben a szlovákiai termőföldek mintegy 91 százaléka van bérbe adva, ami az EU-ban a legmagasabb arány.

Az átlagár a föld bonitásától függően a termőföld árának az 1–1,5 százalékát teszi ki – az egész EU-ban a szántőföldekért többet kérnek, mint a legelőkért. A földművelésügyi minisztérium 2018-tól évente közzéteszi a mezőgazdasági földek átlag bérleti díját az egyes katasztrális területek szerint. Az ún. „szokványos bérleti díjat” a gazdáktól begyűjtött információk alapján állapítják meg, akik törvényből kifolyólag kötelesek a járási hivatalokat tájékoztatni arról, mennyiért adják bérbe a földjüket. 2018-tól a bérleti szerződésnek is tartalmaznia kell a „szokványos bérleti díjat” – ezt az intézkedést a földtulajdonosok védelmére vezették be, hogy ne adják bérbe a földjüket ár alatt.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint a bérleti díjak régiónként és cégenként is jelentős eltéréseket mutatnak, ami azzal magyarázható, hogy csak kevés országban találhatók ilyen kis területen ilyen változatos eltérések a termőföld minőségében. Szlovákiában a Pozsonyi kerületben a legdrágább a föld, itt 91 eurót kérnek hektáronként. A nyugat-szlovákiai átlagár 81 euró, Kelet-Szlovákiában 81 euró, Közép-Szlovákiában pedig 35 euró.

Ha valaki haszonbért kap, azt általában évente egyszer, egy összegben fizetik ki, de a szerződő felek másképp is megállapodhatnak. „Rendszerint nem nagy tételekről van szó, a konkrét összeg általában a föld minőségétől függ. Régióinkban 100– 150 euró között mozog a haszonbér. Minél nagyobb a terület, annál jobb haszonbért kaphat a tulajdonos, de ez nagyon egyéni” – magyarázta Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke.

Kedvezmény

Olyan rendkívüli körülmények – például természeti katasztrófák – esetén, amelyeket nem a bérlő idézett elő, és nem feltételezhető, hogy a következményeket fel tudja számolni, emiatt pedig a bérbe vett területet nem tudta mezőgazdasági célokra használni, így az adott évben haszonra sem tehetett szert, nem köteles kifizetni a bérleti díjat. Ha tudott gazdálkodni, de az említett okokból kevesebb hasznot termelt, a bérlőnek jogában áll kedvezményt kérni, azaz csökkentett bérleti díjat fizet.