„Szlovákiában csak tavaly 2,7 millió tonnányi települési hulladék keletkezett. Fejenként 497 kilogrammnyi szemetet dobtunk a kukákba, ami naponta körülbelül 1,4 kilogrammnyi hulladékot jelent. A hulladéktermelés az elmúlt egy évtizedben csaknem a felével nőtt” – mondta el lapunknak Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Szerinte még ennél is rosszabb hír, hogy a háztartási hulladék több mint 40%-a továbbra is a lerakókban végzi, ami környezetvédelmi szempontból a hulladékkezelés legrosszabb módja.

„Az újrafeldolgozási arány csupán 49%-os, a települési hulladéknak pedig csak a 9%-át hasznosítják az áramtermelésben és hőszolgáltatásban”

– tette hozzá Sadovská.

Uniós projekt

A hulladékhegyek nem csupán Szlovákiában jelentenek gondot, összeurópai problémáról van szó. Többek között ezért is indították el még 2009-ben az uniós finanszírozású Európai Hulladékcsökkentési Hét (EWWR) kampányt, amit minden évben novemberben, általában a hónap utolsó előtti vagy utolsó hetében tartanak, amikor a helyi és regionális hatóságok irányításával a résztvevők széles skáláját – iskolákat, vállalkozásokat, nem kormányzati szervezeteket, egyesületeket – fogják össze, amelyek a legkülönfélébb rendezvényekkel próbálják meg felhívni a figyelmet a hulladékcsökkentéssel kapcsolatos tudnivalókra. Az Európai Hulladékcsökkentési Hét idén november 19-én kezdődött, és e hét végén, november 27-én ér véget.

Mi a megoldás?

A projekt szervezői szerint a legjobb hulladék az, amely nincs is, a körforgásos gazdaságban így a „hulladékmentesség” eszményképe, azaz a hulladéktermelés megszüntetése a fő cél. A legfontosabb tanács így az, hogy mielőtt bármit is megvennénk, érdemes feltenni a kérdést: valóban szükségünk van azokra az árukra, amelyeket kiszemeltünk?

„A mindennapi tapasztalatokból azonban tudjuk, hogy ez egy olyan eszménykép, amely nehezen megvalósítható. Ezért, ha már egyszer hulladékot termelünk, fontos, hogy következetesen szétválogassuk, ami növeli az újrahasznosítás esélyét. Az újrahasznosításra alkalmatlan hulladék esetében alternatívát jelent az energetikai célú felhasználása is, ami a hulladékkezelésnek a hulladéklerakásnál lényegesen környezetbarátabb módja”

– véli Sadovská.

Ebben is lemaradunk

Szlovákiának azonban a környezetbarát hulladékgazdálkodás szempontjából is jelentős lemaradása van a nála fejlettebb európai országokhoz képest. „Németország, Ausztria, Hollandia, Luxemburg és Belgium példaértékű országok ebből a szempontból. Ezekben az országokban a települési hulladék újrahasznosítási aránya meghaladja az 50%-ot, és a fennmaradó települési hulladékot az energiatermelő létesítményekben hasznosítják. A hulladéklerakókban elhelyezett szemét aránya így ezekben az országokban rendkívül alacsony, szinte nulla” – mondta el Sadovská. Szlovákia szerinte határozottan nem tartozik ezen országok közé. Míg a fejlett európai gazdaságok már szén-dioxid-semleges hulladékgazdálkodást alkalmaznak, Szlovákia – olyan országokkal együtt, mint Románia, Málta, Görögország és Ciprus – továbbra is „hulladéklerakó nagyhatalom”.

Lesz még rosszabb

Javulás helyett ráadásul az elkövetkező időszakban tovább romolhat a helyzet.

„Becsléseink szerint a hulladéktermelés Szlovákiában tovább fog nőni. 2035-ben fejenként legalább 580 kg hulladék keletkezik majd, azaz összesen 3,12 millió tonna települési hulladék. Ugyanakkor az az uniós reformcsomag, amelynek a célja, hogy az Európai Uniót a körforgásos gazdaság felé terelje, 2035-re két célt tűz ki: a települési hulladék legalább 65%-ának az újrahasznosítását, miközben a hulladék legfeljebb 10 százaléka végezheti majd lerakókban”

– figyelmeztet a Wood & Company elemzője. Szerinte a helyzet javítása érdekében Szlovákiának nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a hulladék energetikai célú felhasználására. A hulladékgazdálkodási szakértők szerint azonban ehhez a két meglévő (pozsonyi és kassai) energetikai hulladékhasznosító nem elegendő, és legalább 5 ilyen létesítmény építésére lenne szükség.

Az energiaválság Szlovákiában is felerősítette az energia-önellátásra irányuló nyomást. Az orosz energiaimporttól való függőség csökkentése érdekében az Európai Bizottság a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű felhasználását támogatja. Az egyik legolcsóbb és egyben legkönnyebben elérhető erőforrás pedig épp a nem újrahasznosítható hulladék. „Egy átlagos hulladékhasznosító erőmű évente akár 4500 háztartás számára is képes olcsó hőt termelni. A hulladékból nyert hő az elmúlt hetekben ráadásul 6-szor olcsóbb volt, mint a gázból nyert. Ami az áramtermelést illeti, egy ilyen, évente 100 ezer tonna nem újrahasznosítható hulladékot felhasználó létesítmény 49 ezer megawattóra villamos energiát képes előállítani, ami körülbelül 16 ezer szlovákiai háztartás éves fogyasztásának felel meg. Ezért a fejlettebb uniós országokban ez az egyik legkedveltebb módja a megújuló energiaforrások részarányának a növelésére” – állítja Sadovská.