Edson Arantes do Nascimento 1940. október 23-án született Brazília dél-keleti részén, Tres Coracoes városában. Gyermekkorát a Sao Paulo állambeli Bauruban töltötte, ahol édesapja, Joao Ramos do Nascimento (művésznevén Dondinho) félprofi labdarúgóként igyekezett eltartani családját, a góllövés mellett pedig alkalmi munkákkal egészítette ki jövedelmét. Az édesanya, Maria Celeste bátyjával és édesanyjával nevelte a kis Pelét és két testvérét, Zocát és Maria Luciát. A család egy nem túl jó állapotú kétszobás házban élt.

Edson hatévesen kezdett el focizni a környéken lévő nyomornegyedben. Célja az volt, hogy apja nyomdokaiba lépve a Bauru Athletic Club igazolt játékosa lehessen. Végül itt az ificsapatig jutott, majd a Santoshoz szerződött. Ebben az időben kapta csapattársaitól a Pelé nevet, amely ellen sokáig küzdött, mert büszke volt az Edsonra és a családja által használt Dico becenévre.

1950-ben Brazília a legendás Maracana-stadionban lépett pályára a világbajnokságon és a körmérkőzéses lebonyolítás miatt már egy döntetlen is elég lett volna számukra Uruguay ellen az aranyéremhez. Végül 200 ezer szurkoló előtt, az 1820-as években Brazíliától függetlenedő, Uruguay nyert és világbajnok lett, Pelé apja pedig sírva fakadt. „Ne aggódj apa, én majd nyerek neked egy világbajnokságot” – nyugtatta apját a kis Edson. „Nyolc évvel később ott voltam Svédországban, és nyertem egy vébét az apámnak. Isten megadta nekem ezt az ajándékot” – idézte a FourFourTwo magazin a 70. születésnapjára készült interjúban Pelét, akire édesapja nagy hatással volt. Amikor már a tehetsége tudatában lévő Edson szórakozásból állandóan kicselezte a szomszéd fiút, az apja ezt mondta neki: „Ez nem helyes. Azért focizol, mert Istentől ezt az ajándékot kaptad. Ha tisztelsz másokat, ha kellően felkészült vagy, és gyakorolsz a bal lábaddal is, valamint megtanulsz fejelni, akkor nagy játékos leszel, senki sem fog megállítani.”

Ezek után Pelé a tengerparti csavargás helyett is gyakorolt és mindkét lábát, erőnlétét valamint fejjátékát is tökéletesre fejlesztette. Utóbbi eredménye, hogy a pályafutása során lejátszott 1363 mérkőzésén 1281 (más számítások szerint 1284) gólt jegyeztek fel a neve mellé, melyek közül száznál is többet fejjel szerzett.

Mindössze 15 évesen került a Santoshoz, ahol felfedezője Waldemar de Brito már akkor azt mondta róla, hogy a világ legjobbja lesz. Az első teljes idényében gólkirály lett, a másodikban pedig megnyerték Sao Paulo bajnoki címét. Ezt további kilenc állami cím követte, ötször a nemzeti bajnokságot és kétszer a dél-amerikai sorozatot is megnyerte a Santossal, amelynek neve összeforrt Pelével. 1962-ben a Benficát, 1963-ban az AC Milan legyőzte az Interkontinentális Kupát is megnyerték. Ezekhez Pelé öt meccsen kilenc góllal járult hozzá. Egy évvel a visszavonulása után 1975-ben az Egyesült Államokba tette át székhelyét, ahol két évvel később bajnoki címet nyert a New York Cosmos színeiben majd végleg a szögre akasztotta a focicipőjét.

„Az első válogatott meccsemet tizenhat évesen játszottam Argentína ellen, és én szereztem a gólt a kettő egyes vereség alkalmával – és ezzel én lettem a legfiatalabb, aki valaha gólt szerzett a válogatottban” – nyilatkozta a debütálásáról. A már említett 1958-as vb-cím után, ahol a döntőben 17 évesen és 249 naposan két gólt szerzett, 1962-ben is csúcsra ért a brazil válogatottal. Ez volt az utolsó alkalom amikor a világbajnokságon címvédés történt. Nyolc évvel később Mexikóban is aranyérmet akasztottak a nyakába, így máig ő az egyetlen labdarúgó, aki háromszoros világbajnoknak mondhatja magát.

A pályán elért sikerek mellett számos módon ismerték el a világ (egyik) legjobbját, 1961-ben Brazília elnöke nemzeti kincsé nyilvánította, 1999-ben a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség, az AIPS a 20. század legjobb 25 sportolója közé választotta, egy évvel később a FIFA egy szakmai zsűri döntése értelmében őt (az argentin Diego Maradonával együtt) tüntette ki az Évszázad labdarúgója díjjal. 2014-ben tiszteletbeli aranylabdássá választották, mivel az ő pályafutása során csak európai labdarúgók kaphatták meg ezt az elismerést.

Pelé a visszavonulása után sem szakadt el a futballtól, szeretett sportága nagykövete lett és a világ minden táján népszerűsítette azt, 1994 és 1998 között pedig Brazília sportminisztere volt. Bár az egészségügyi állapota rohamosan romlott, a katari világbajnokság alatt egy-egy közösségi médiában közzétette bejegyzéssel kommentálta a torna eseményeit, a brazil válogatott játékosai többször is üzentek a legendának a vb alatt.

A 82 éves ikonnál 2021 augusztusban diagnosztizáltak vastagbélrákot, ami miatt többször is kórházi kezelést kapott. November végén légúti megbetegedés miatt újra kórházba került, majd arról szóltak a hírek, hogy szervezete már nem reagál a rosszindulatú daganatos betegsége miatt kapott kemoterápiás kezelésekre.

„Annyi kitűnő játékossal és játékos ellen játszottam pályafutásom során, hogy nehéz választani. A legjobbak közül néhány nem is szerepelt világbajnokságon, sajnos. Például Di Stéfano (ő 1962-ben egy sérülés miatt nem játszott – a szerk.), aki ragyogó volt. Azután ott volt még Cruyff, Puskás, Zico, Bobby Charlton, George Best. Jó sokan voltak!” – nyilatkozta korábban Pelé. Most már Zico és Charlton kivételével mindannyian az égi futballpályákon játszanak.