Kollár is részvétét fejezte ki XVI. Benedek halála miatt
2022. 12. 31., szo – 15:10
Boris Kollár (Sme rodina) házelnök részvétét fejezte ki a szombaton elhunyt XVI. Benedek nyugalmazott pápa halála miatt.
„Szomorú hír, de már talán mindannyian számítottunk rá az idős korára és rossz egészségi állapotára való tekintettel” – írta Kollár.
Hozzátette, a legutóbbi vatikáni látogatása alkalmával lehetősége volt megtekintve a vatikáni kertet is, ahol a nyugalmazott pápa is sétált.
A Sme rodina elnöke sajnálatát fejezte ki a XVI. Benedek halála miatt, egyúttal azt kívánta, hogy találjon végső békére, lelke jusson üdvösségre, és legyen ott, ahol életében is járt, és ahová vágyott.
Kilencvenöt éves korában szombaton 9 óra 34 perckor elhunyt XVI. Benedek nyugalmazott pápa, aki 2005 és 2013 között volt a római katolikus egyház feje – jelentette be a Vatikán.
Matteo Bruni vatikáni szóvivő elmondta:
„Fájdalommal jelentem be, hogy XVI. Benedek nyugalmazott pápa ma 9 óra 34 perckor a vatikáni Mater Ecclesiae (Egyház Anyja) kolostorban elhunyt. A lehető leghamarabb további tájékoztatást adunk”.
A szóvivő azt is közölte, hogy az elhunyt pápát január 2-án a római Szent Péter-bazilikában ravatalozzák fel, a hívők ezután búcsúzhatnak el tőle.
Január 5-én, csütörtökön temetik XVI. Benedek nyugalmazott pápát – közölte Matteo Bruni vatikáni szóvivő.
A szertartást, „mely az egyszerűség jegyében zajlik majd, Ferenc pápa vezeti” – tette hozzá.
XVI. Benedek nyugalmazott pápa 95 éves korában szombaton 9 óra 34 perckor hunyt el a vatikáni Mater Ecclesiae (Egyház Anyja) kolostorban. 2005 és 2013 között volt a római katolikus egyház feje – jelentette be a Vatikán.
A szombat délben a Szentszék sajtótermében tartott sajtótájékoztatón a szóvivő bejelentette, hogy a temetési szertartás csütörtökön 9.30 órakor kezdődik a Szent Péter téren, „a nyugalmazott pápa kérésének megfelelően az egyszerűség jegyében”.
Joseph Ratzinger szerdán, a délutáni szentmise végén, lakóhelyén, a Mater Ecclesiae kolostorban részesült a betegek kenetében felszentelt laikus nők jelenlétében, akik utolsó éveiben segítségére voltak – közölte Bruni.
XVI. Benedek földi maradványait január 2-ától a Szent Péter-bazilikában helyezik el, hogy a hívők végső búcsút vehessenek tőle.
Szombat este 17 órakor Ferenc pápa vezetésével kezdődik a hagyományos év végi Te Deum istentisztelet, mely a hivatalban lévő pápa első nyilvános megjelenése lesz elődje halálának bejelentése óta.
Joseph Aloisius Ratzinger a felső-bajorországi Marktl am Innben született 1927. április 16-án mélyen vallásos, a nemzetiszocialista rendszerrel szemben ellenszenvvel viseltető családban. Kamaszéveit a Salzburghoz közeli Traunsteinben töltötte, 14 évesen a hatályos törvények értelmében be kellett lépnie a náci ifjúsági szervezetbe, a Hitlerjugendbe. Tizenhat évesen besorozták a légelhárítókhoz, egy ideig Magyarországon is állomásozott, a második világháború végén dezertált. Rövid hadifogság után, 1945 végén Georg bátyjával a traunsteini papi szeminárium hallgatói lettek. 1946-tól filozófiát és teológiát tanult Freisingben és a müncheni egyetemen.
Testvérével együtt 1951. június 29-én szentelték pappá, két évvel később disszertációjával teológiai doktorátusi címet szerzett, 1957-ben habilitált. Freisingben, majd a bonni, a münsteri és a tübingeni egyetemen tanított dogmatikát és teológiát. 1962-1965 között a kölni érsek teológiai tanácsadójaként részt vett a katolikus egyházat megújító II. Vatikáni Zsinaton, 1972-ben egyik alapítója volt a befolyásos Communio teológiai folyóiratnak. Ekkor még a reformerek közé számított, de nézetei – jóllehet a zsinat tanításai mellett mindig kitartott – egyre konzervatívabbá váltak. 1977-ben VI. Pál pápa München és Freising érsekévé nevezte ki, és bíborossá kreálta.
1981-ben II. János Pál pápa az egyházi tanítóhivatal, a vatikáni Hittani Doktrínák Szent Kongregációjának prefektusává nevezte ki, s ő 24 éven át vezette az egyik legbefolyásosabb vatikáni szervezetet. Elnöke volt a Nemzetközi Teológiai Tanácsnak és a Pápai Biblikus Tanácsnak is. Ő terjesztette II. János Pál elé a több mint 900 oldalas Új Katekizmust. 2004-ben szintén az ő vezetésével készült el az egyszerű és világos formában megfogalmazott hittani összefoglaló, az Új Katekizmus mindössze 150 oldalas rövidítése.
1982-ben lemondott a müncheni érsekségről, 1993-ban Velletri-Segni bíboros-érseke lett. 2002-ben, 75. életéve betöltése után az egyházjog értelmében be kellett nyújtania lemondási kérelmét, ám II. János Pál pápa hivatalában tartotta egyik legfőbb tanácsadóját. Ratzinger bíborost abban az évben megválasztották a bíborosok dékánjának, így a katolikus egyházi hierarchia második emberévé lépett elő, és ő lett felelős a pápaválasztás levezetéséért is.
II. János Pál halála után a bíborosi konklávé a 2005. április 18-19-i alig 26 órás – az egyháztörténet egyik legrövidebb – tanácskozása után Joseph Ratzingert választotta meg a 265. pápává. Az új egyházfő, aki 1730 óta a legidősebben, 78 évesen ülhetett Szent Péter trónjára, az első világháború alatt regnáló XV. Benedek után választotta a XVI. Benedek nevet. Személyében nyolcadik alkalommal, s 480 év után került ismét német a katolikus egyház élére, és a pápák avignoni fogsága óta először fordult elő, hogy egymás után kétszer választottak nem olasz pápát.
Bár sokan konzervatív fordulatot vártak, a „Cooperatores veritatis” (Az igazság segítőtársai) jelmondatot valló pápa inkább fontolva haladó reformernek bizonyult. Tisztában volt azzal, hogy a katolikus egyháznak meg kell birkóznia a szekularizálódó világ kihívásaival, de úgy kell megreformálnia önmagát, hogy megőrizze identitását, évezredes hagyományait és értékeit. Három enciklikáját, amelyek a keresztény szeretetről, a keresztény reményről, az ember teljes értékű fejlődéséről szólnak, a legfontosabbak között tartják számon. Elődjéhez hasonlóan elutasította az abortuszt, a mesterséges születésszabályozást és az eutanáziát, ellenezte az egynemű párok együttélésének törvényesítését, a nők pappá szentelését és a cölibátus eltörlését.
Az idős pápa 2013. február 11-én jelentette be, hogy a hónap végén lemond tisztségéről, döntését azzal indokolta, hogy elfáradt, nem bírja tovább a hivatal ellátásával járó terheket. Ezt megelőzően utoljára 1415-ben XII. Gergely pápa mondott le, a nagy nyugati egyházszakadás megszüntetése érdekében.
Az immár nyugalmazott (emeritus) pápa utódja, Ferenc pápa megválasztását követően a vatikáni Mater Ecclesiae kolostorba költözött. Vatikáni lakóhelyét utoljára 2020 júniusában hagyta el, hogy Bajorországban meglátogassa haldokló fivérét, ekkor mutatkozott utoljára a nyilvánosság előtt.
Ferenc pápa első enciklikája, a 2013 júliusában megjelent Lumen fidei precedens nélkülinek számít, mert a két pápa közös munkája. A rendkívül művelt, kedvtelésből legszívesebben Bachot és Mozartot zongorázó nyugalmazott pápa hat nyelven beszélt, további négyen olvasott és értett, a Vatikánban 2015-ben avatták fel a tiszteletére létrehozott, az általa írt vagy róla szóló könyveknek szentelt tudományos könyvtárat. XVI. Benedek publikációs jegyzéke 135 kötetet tartalmaz, amelyeket 37 nyelvre fordítottak le. 2016-ban Utolsó beszélgetések címmel adták ki interjúkötetét, 2019-ben mutatták be Fernando Meirelles brazil rendező A két pápa című, róla és Ferenc pápáról szóló életrajzi filmjét.
XVI. Benedek 2020. szeptember 4-én 93 évesen, négy hónaposan és 16 naposan lett a leghosszabb életű pápa, ilyen sokáig előtte csak az 1903-ban elhunyt XIII. Leó élt.
