Tavaly először fordult elő, hogy az alkalmazottak és a munkaadók képviselőinek sikerült megállapodniuk az idei évre vonatkozó bruttó minimálbérről. Ez azért fontos, mert a minimálbér összege hatással van más egyéb értékekre, például az adóelőlegre, a járulékterhekre és a nettó minimálbérre is.

Bruttó és nettó bér

A bruttó minimálbér viszonylag tág fogalom, ugyanis a konkrét összeg az adott foglalkozás igényességétől és a munkaszerződésbe foglalt egyéb feltételektől függ. Jó hír az alkalmazottaknak, hogy 2023. január 1-jétől – 40 órás munkahét mellett – 700 eurónál alacsonyabb bruttó bért nem kaphatnak havonta. Az újévtől a minimális órabér 4,023 euró. A változásnak a vállalkozók már nem annyira örülnek, hiszen ez magasabb kiadásokkal jár. „Annak a kiszámolási módja, hogy az alkalmazott mennyit, a fizetése hány százalékát vezeti el havonta a társadalom- és egészségbiztosítóba, alapvetően nem módosult. Ugyanakkor a bruttó bér változása azt eredményezte, hogy a járulékok összege 93,80 euró, illetve egészségkárosultak esetében 79,80 euró” – részletezte Marek Mittaš, a peniaze.sk portál főszerkesztője. A munkaadónak minden hónapban le kell vonnia bizonyos adóelőleget, ami normális körülmények között az adómentes résszel csökkentett adóalap 19%-a. Január 1-jétől az adómentes rész 410,24 euró havonta. A minimálbérért dolgozó legtöbb alkalmazott esetében a havi adóelőleg 37,23 euró.

Bérpótlék

Módosították a hétvégén és az ünnepnapokon végzett, valamint az éjszakai munkáért járó bérkiegészítés összegét. A szombaton végzett munkáért tavaly óránként legkevesebb 1,79 euró pluszpénz járt, januártól ez 2,01 euró. A vasárnap dolgozóknak pedig óránként – a korábbi 3,58 euró helyett ezentúl 4,02 euró bérpótlékot kell adni. Az éjszakai munkát ezentúl minimum 1,61 euró óránkénti bérpótlékkal kell jutalmazni, miközben éjszakai munkának a 22 óra és a 6 óra közötti tevékenység számít. Akinek ünnepnapon kell munkába mennie, annak legalább a minimális órabérnek megfelelő 4,023 euró óránkénti bérpótlék jár. Olykor előfordul, hogy az ünnepnap hétvégére esik, és ha valakinek ilyenkor van éjjeli műszakja, akkor egyszerre jogosult az éjszakai, a hétvégi és az ünnepnapon végzett munkáért járó, azaz mindhárom bérpótlékra.

Járulékterhek

A vállalkozók többsége a minimális kivetési alapból fizeti a biztosítási díjat, amely összege mindig az év elején szokott változni, ugyanis törvényből kifolyólag mindig az év elején módosul a kivetési alap. 2022-ben a minimális kivetési alap 566,50 euró volt, eszerint a Szociális Biztosítóba (SP) legkevesebb 187,78 eurót kellett elvezetni. Az újévtől a minimális kivetési alap 605,50 euró, s ezentúl legkevesebb 285,49 eurót kell az SP-be átutalni. A maximális kivetési alap 2023-tól a 2021. évi havi átlagkereset hétszerese, azaz 8477 euró. Ebből kifolyólag a vállalkozók esetében a legmagasabb havi biztosítási díj januártól 2810,12 euróra nőtt. A járulékok összegét az év elején azoknak kell módosítaniuk, akik eddig 285,49 eurónál kevesebbet utaltak az SP-be.

Az, hogy melyik vállalkozónak pontosan mennyit kell havonta fizetnie, több tényezőtől függ – például hogy mióta vállalkozik, alkalmazottként is dolgozik-e, anyasági szabadságon van-e, még diák, illetve a legfontosabb szempont az előző évi bevétel. A vállalkozás első évében a vállalkozóknak nincs járulékfizetési kötelezettségük, utána pedig évente adóbevallást kell kidolgozni, és az ott kimutatott összjövedelem alapján az SP elbírálja, fél évtől kell-e biztosítási díjat fizetni, illetve mennyit. 2023- ban 7266 euró az a jövedelemhatár, amelytől kialakul a járulékfizetési kötelezettség. Akinek tavaly ennél kisebb bevétele volt, annak nem kell befizetnie semmit a biztosítóba.

Egészségbiztosítás

A vállalkozók a kivetési alap 14%-ának megfelelő egészségbiztosítást fizetnek, az egészségkárosultak 7%-ot. Az egyéni vállalkozók attól a naptól kezdve kötelesek járulékokat befizetni az egészségbiztosítóba, amikor önálló kereső tevékenységet folytató személlyé váltak, vagyis amikor bejelentették a vállalkozásukat. Vannak kivételek is, például a diákoknak, a nyugdíjasoknak, az anyasági szabadságon levőknek nem kell semmit fizetniük.

Az egészségbiztosítás esetében ugyanaz a kivetési alap – 605,50 euró – érvényes, mint a társadalombiztosítás esetében, és ennek a 14%-át, azaz 84,77 eurót kell átutalni. Az éves elszámolás elvégzése után az egészségbiztosító a vállalkozókat levélben tájékoztatja a biztosítási díj új összegéről.

A járulékokat mindig utólag, az előző hónapra visszamenőleg kell befizetni. Januárban még a decemberi biztosítási díjat kellett átutalni, a januári járulékokat – az újévtől érvényes új összeget – pedig februárban. A Szociális Biztosító és az egészségbiztosító számlájára egyaránt mindig az adott hónap 8. napjáig kell megérkeznie a pénznek. A bankjában mindenkinek tanácsos időben ellenőriznie, illetve módosítania a biztosítási díjakra vonatkozó állandó átutalási megbízást.