Tippek a pályaválasztáshoz

Első lépésként nem árt egy kis önreflexió. El kell gondolkodni azon, kit mi érdekel igazán, mit szeret csinálni, leggyakrabban mivel töltjük a szabadidőt, szeretünk-e tanulni, ki milyen gyorsan, könnyen  sajátítja el a tananyagot, kinek milyenek a jegyei, milyen sokáig akarunk iskolába járni stb. Vannak munkahelyek, ahol megkövetelik a kreativitást, a kitartást, pontosságot, önállóságot, szervező- és összpontosító képességet, esetleg más speciális készségeket. Van, aki tud bánni az emberekkel, egyeseknek van empátiájuk, bele tudják élni magukat mások helyzetébe, képesek kommunikálni, problémákat megoldani, jó a fellépésük, beszédkészségük,  képesek tekintetet kivívni. Mások rendkívül türelmesek, képesek a csapatmunkára, megbízhatóak, tapintatosak, tekintettel vannak másokra. Megint mások kreatívak, vagy szeretik mutogatni magukat. A stresszt sem bírjuk egyformán: van, aki a stressz nyomására összeomlik, mások meg éppen ekkor teljesítenek a legjobban. Számba kell venni a jó és a rossz tulajdonságokat egyaránt – érdemes kikérni a közvetlen környezetünk véleményét is, mit gondolnak a szülők, a barátok, a tanárok. Ötleteinkről beszéljünk hangosan és minél gyakrabban!

A legtöbb iskolában létezik pszichológus, nevelési vagy pályaválasztási tanácsadó, akinek számos információja van az iskolákról, a kritériumokról, a bejutási esélyekről, tőle beszerezhető a Szlovákiában működő összes főiskola és tanulmányi szak listája. A jó tanácsadó  információkkal szolgálhat a későbbi érvényesülés és az abszolvensi gyakorlat elvégzésnek lehetőségeiről, a posztgraduális képzésről, az atesztációról is stb.  A világhálón ugyancsak érdemes böngészni, számos weboldal foglalkozik pályaválasztási szaktanácsadással.

Miután körvonalazódik, kinek melyik foglalkozáshoz van tehetsége, mit szeretnénk az életben csinálni, már csak ki kell választani azt az iskolát, amelyik segítségével – elvégzése révén – a kitűzött célt el lehet érni.

Böngésszen az iskolák kínálatai közöt itt!

 

Magyar tannyelvű középiskolával is lehet érvényesülni?

Szlovákiai viszonylatban a bérek szempontjából az élen még mindig az IT szektorban dolgozók vannak az élmezőnyben. Természetesen a végzettség fontos szempont a bérezésnél és ez az IT szektorban sincs másképp. A Munkaerő ára Információs Rendszer (ISCP) felmérése alapján az IT ágazatban dolgozó középiskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók 2022 harmadik negyedévében átlagban 1 861 eurót kerestek havonta, míg főiskolai diplomával rendelkező kollégáik bruttó havi átlagbére 2 625 euróra rúgott.

A foglalkozások bérezését tekintve is az IT viszi a prímet (ha nem vesszük figyelembe a vezető pozíciók bérezését). A számítógép-hálózati elemzők és üzemeltetők havi bruttó átlagbére a tavalyi harmadik negyedévben 2 819 eurót tett ki, viszont a rendszerelemzők és a telekommunikációs mérnökök sem panaszkodhattak, ugyanis ők átlagban körülbelül bruttó 2 750 eurót kerestek havonta. Sorolhatnánk még tovább a listát, például a szoftverfejlesztők, adatbázis- és hálózati elemzők és üzemeltetők, illetve a szoftver- és alkalmazásfejlesztők, -elemzők havi bruttó átlagbére is meghaladta a 2 400 eurót.

A fent említett foglalkozások többségére érvényes, hogy a legtöbb esetben főiskolai, illetve egyetemi végzettség egyfajta követelménynek számít, illetve a munkáltatók elvárják a munkavállalóktól a harmadfokú végzettséget. Szlovákiában a diákoknak nincs sok lehetősége magyarul végezni egyetemi tanulmányait, főleg az IT területén. Azok a diákok, akik magyarul szeretnék folytatni tanulmányaikat (legyen szó akár középiskoláról, akár egyetemről), a tanulmányi szakok és ezzel együtt az elérhető szakmák köre viszonylag leszűkül. Megvizsgáltuk a szakmákat, melyekre a magyar tannyelvű középiskolák is fel tudják készíteni a diákokat. Ezek közül az energetikai berendezések kezelői keresnek a legjobban, az ő átlag bruttó havi bérük a múlt év harmadik negyedévében 2 055 euró volt. A feldolgozóipari irányítók, gépésztechnikusok, továbbá a számítógéphálózat- és rendszertechnikusok, illetve az informatikai és kommunikációs rendszerek felhasználóit támogató technikusok átlag havi bruttó bére is meghaladta az 1 800 eurót, a kezdő fizetésük (a munkába lépés első 3 hónapjában) pedig átlagban meghaladta az 1 400 eurót.

A bérezés természetesen nem minden, hiszen a munkahely elérhetősége is kulcsfontosságú a munkaerőpiacon. Az istp.sk online állásportál adatai szerint az alábbi szakmákban van jelenleg a legtöbb állásajánlat és ezzel együtt a legtöbb szabad munkahely (a felsorolt szakmákat középiskolai végzettséggel rendelkezők is végezhetik, nem követelmény a harmadfokú végzettség):

Pincérek, felszolgálók
Szakácsok
Kereskedelmi értékesítők
Készletnyilvántartók (raktárosok)
Fémmegmunkálógép-beállítók és -üzemeltetők
Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor
Bolti eladók
Pénzügyi és befektetési tanácsadók
Hegesztők és lángvágók
Biztosítási üzletkötők
Építőipari villanyszerelők
Kisegítő gondozó személyzet, segédápolók
Emelőtargonca-kezelők
Kamion- és teherautósofőrök
Általános irodai adminisztrátorok
Elektroműszerészek és szerelők

Havi bruttó átlagbér 2022. harmadik negyedévében

Energetikai berendezés kezelője – 2 055 €
Feldolgozóipari irányítók – 1 857 €
Számítógéphálózat- és rendszertechnikus – 1 854 €
Gépésztechnikusok – 1 846 €
Informatikai és kommunikációs rendszerek felhasználóit támogató technikus – 1 810 €
Fémfeldolgozó gép kezelője – 1 731 €
Villamosipari technikus (energetikai technikus) – 1 714 €
Daruk, emelők és hasonló gépek kezelői – 1 622 €
Épület-, építménybádogos – 1 614 €
Villamosipari technikus (elektronikai technikus) – 1 588 €
Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő – 1 571 €

Forrás: TREXIMA Bratislava, s. r. o., Munkaerő Ára Információs Rendszer (ISCP)

 

Fontos dátumok és határidők

2023. február 28. – az összes középiskola – a tehetségizsga nélküliek és a tehetségvizsgát követelők egyránt – eddig a dátumig közzéteszik, milyen feltételek mellett veszik fel a jelentkezőket

2023. március 21-től április 14-éig – a középfokú sportiskolákban ekkor zajlik a tehetségvizsgák első szakasza – a sportteljesítmény felmérése

2023. március 14. – legkésőbb eddig a dátumig tanácsos leadni az alapiskola igaztatóságán a kitöltött jelentkezési lapot az adatok és a tanulmányi előmenetel ellenőrzése, igazolása céljából

2023. március 20. – eddig a dátumig kell az összes középiskolába – a tehetségizsga nélküli és a tehetségvizsgát igénylő itnézményekbe egyaránt – eljuttatni a jelentkezési lapokat

2023. március 22. – Tesztelés 9 tudásszintfelmérés matematikából, szlovákból (kivéve a magyar tannyelvű iskolákat)  és magyarból (a magyar tannyelvű iskolákban)

2023. március 23. – Tesztelés 9 tudásszintfelmérés szlovákból (a magyar tannyelvű iskolákban) és ukrán nyelvből (az ukrán tannyelvű intézményekben)

2023. április 4. és 5. – a Tesztelés 9 tudásszintfelmérés pótterminusa

2023. május 2. – a felvételi vizsga időpontja a tehetségvizsgát igénylő iskolákban –  szervezési okokból a vizsga elhúzódhat május 3-áig, sőt túl sok jelentkező esetén  április 28-ára is beiktathatnak egy időpontot

2023. május 4. – a tehetségizsga nélküli középfokú intézményekben ez a felvételi vizsga első terminusa – szervezési okokból a vizsga elhúzódhat május 5-áig

2023. május 9–10. – a felvételi  vizsga 2. terminusa a tehetségvizsga nélküli intézményekben

2023. május 11–12. – a felvételi  vizsga 2. terminusa a tehetségviszgát igénylő iskolákban – szükség szerint május 15-éig is elhúzódhat.

2023. május 19. – a középiskolák igazgatói eddig a dátumig döntenek a hozzájuk jelentkezők felvételéről vagy elutasításáról, legkésőbb ezen a napon közzéteszik a felvételt nyert tanulók listáját

2023. május 24. – a felvételt nyert jelentkezőknek eddig a dátumig kell tájékoztatniuk a középiskolát, hogy beiratkoznak-e

2023. június 6. –  eddig a dátumig kell tájékoztatni a nyilvánosságot, hogy az adott iskolák szerveznek-e második fordulót

2023. június 20–21. – a felvételi vizsga második fordulója

2023. június 23. – eddig a dátumig kell nyilvánosságra hozni azoknak a tanulóknak a listáját, akik a felvételi vizsgák első körében sikertelenek voltak, és fellebbeztek vagy a második kör eredményei alapján felvételt nyertek az első körben betöltetlen helyekre

2023. június 28. – a második körben felvételt nyert jelentkezőknek eddig a dátumig kell tájékoztatniuk a középiskolát, hogy beiratkoznak-e

Középiskolai felvételi útmutató

A koronavírusos időszak után tavaly a középiskolai felvételi folyamat úgy-ahogy visszazökkent a régi kerékvágásba, s egyelőre úgy néz ki, az idén sem kell online tesztekre vagy más rendkívüli megoldásokra számítani, hanem hagyományos jelenléti felvételi vizsgákat terveznek.

Az oktatási törvény 2023. január 1-jétől hatályos módosítása az előző évhez képest bizonyos változtatásokat vezetett be. Az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy az alapiskolás végzős diák törvényes képviselőjének ezentúl csak egyetlen jelentkezési lapot kell kitöltenie, melyen összesen 4 oktatási intézményt tüntethet fel: kettő olyat, ahol nem kell tehetségvizsgát abszolválni, és további kettő iskolát, ahol tehetségvizsgát is követelnek. A jelentkezési lap benyújtásának határideje az összes  oktatási intézményben– a tehetésgivzsgás és tehetségvizsga nélküliekben egyaránt – egyforma, és az összes iskolának egységesen ugyanaddig a dátumig – február 28-ig – nyilvánosságra kell hoznia a felvételi feltételeket.

Fontos változás, hogy a nyolcosztályos gimnáziumokban a felvételi vizsgának nem lehet második fordulója, ezzel szemben a többi középfokú intézményben, ha a májusi első forduló eredményeképpen nem sikerül betölteni az összes helyet, még a nyári szünet előtt második fordulót is szervezhetnek.

Március 20.

A jelentkezési lapot ezentúl az összes megpályázott tanulmányi szakra ugyanaddig a dátumig: 2023. március 20-áig kell eljuttatni. Korábban a tehetségvizsgát igénylő iskolákba már februárban kellett jelentkezni, a tehetségvizsga nélküli intézményekbe pedig áprilisban kellett postázni a nyomtatványokat. Már tavaly is csak ez az egyetlen határidő volt: március 20. Ugyanakkor azoknak, akik tehetségvizsgát is igénylő iskolába jelentkeznek, tanácsos még a március 20-ai dátum előtt, sőt minél hamarább eljuttatni a kiszemelt intézménybe a jelentkezési lapot, főleg ha a gyerek sportiskolába szeretne bejutni. Ott ugyanis már március 21-én megkezdődik a sporteljesítmények felmérése, ami eltart egészen április 14-éig.

A felvételi vizsgák is szinte egyszerre, május elején lesznek az összes intézményben. Ha egy középiskola úgy látja, szükség van második fordulóra is, megszervezheti, de erről legkésőbb június 6-áig tájékoztatnia kell a nyilvánosságot. A felvételi vizsga második fordulója 2023. június 20-án lehet, illetve elhúzódhat június 21-éig.

Felvételi vizsga nélkül?

Az adott középfokú intézmény igazgatója az iskola pedagógiai tanácsával folytatott megbeszélés alapján dönthet úgy, hogy bizonyos feltételek mellett felvételi vizsga nélkül is felvehet diákokat. Idáig rendszerint azok úszták meg a vizsgát, akik a Monitort 90%-ra megírták. A tavaly év elejétől érvényes törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy ezentúl azt is felvehessék felvételi vizsga nélkül, aki a Monitort csak 80%-ra oldja meg – erről az adott iskola dönthet.

A kilencedikesek központi tudásszintfelmérése az idén március 22-én matematikából, szlovákból (kivéve a magyar tannyelvű iskolákat)  és magyarból (a magyar tannyelvű iskolákban), illetve március 23-án szlovákból (a magyar tannyelvű iskolákban) és ukrán nyelvből (az ukrán tannyelvű intézményekben) lesz. Aki valamilyen okból márciusban nem tud részt venni a tudásszintfelmérésen, az április 4-én és 5-én oldhatja meg a feladatsorokat.

A jelentkezési lapok kitöltése

Az alapiskolákban tevékenykedő nevelési tanácsadóknak február 1-jéig fel kellett venniük a kapcsolatot a végzős tanulók szüleivel, s tájékoztatniuk kellett mindenkit az idei évtől érvényes változásokról – főleg arról, hogy ezentúl egyetlen jelentkezési lapon lehet 4 középiskolát feltüntetni. Az intézmények sorrendje csak informatív jellegű, senkit semmire nem kötelez – aki mindenhová felvételt nyer, az szabadon eldöntheti, végül melyik iskolát válassza.

A jelentkezési lapot a szülők töltik ki, a tanulók előmenetelével, értékelésével kapcsolatos adatokat pedig az alapiskola igazgatójának kell igazolnia.

Elektromos és papíralapú űrlap

A jelentkezési lapot ki lehet tölteni elektronikusan (az ún. aSc agenda és az  eŠkola rendszerben), vagy választhatunk hagyományos papíralapű űrlapot is, mely letölthető az oktatási minisztérium honlapjáról, illetve beszerezhető az alapiskolákban vagy az irodai szereket és nyomtatványokat is árusító papírboltokban. 2022-től a dokumentumot mindkét törvényes képviselőnek alá kell írnia, kivéve, ha a szülők megállapodnak, hogy csak az egyikük írja alá, ám erről írásban előre kell tájékoztatni az iskolaigazgatót.

Kötelező mellékletek

A kiválasztott iskola fajtájától függően a jelentkezési laphoz kell csatolni bizonyos mellékleteket. Ezentúl nem kell mindenhol igazolást felmutatni a gyermekek egészségi állapotáról, de bizonyos szakok esetében még szükség van rá – ezzel igazolja alkalmasságát az adott szakmára. Az oktatási tárca weboldalán (https://www.minedu.sk/zoznam-ucebnych-odborov-a-studijnych-odborov-v-ktorych-sa-vyzaduje-zdravotna-sposobilost/) közzétették azon szakok listáját, ahol megkövetelnek ilyen igazolást.

Még a következő mellékletekre, igazolásokra lehet szükség:

– Speciális nevelési-oktatási igényű gyermek esetében csatolni kell az illetékes nevelési-pszichológiai tanácsadó központ diagnosztikai jelentését, mely nem lehet 2 évnél régebbi.

– A tehetséges sportolókat gondozó szervezetek listáján szereplő, sportiskolába jelentkező gyermekek esetében mellékelni kell az illetékes nemzeti sportszövetség igazolását. Nekik szükségük van igazolásra egy sportorvostól is.

– A rokkant vagy súlyosan egészségkárosult tanulók esetében szükség van igazolásra a munkaképességük csökkenéséről.

– A fogyatékkal élő, egészségügyi szempontból hátrányos helyzetú gyermekeknek ugyancsak mellékelniük kell a megfelelő szakorvos igazolását.

– Aki duális képzésre jelentkezik, mellékelnie kell egy igazolást attól a munkaadótól, akinél a képzés gyakorlati részét fogja végezni.

– Annak a tanulónak, akinek a bizonyítványain nemcsak érdemjegyek, hanem szóbeli értékelések is szerepelnek, mellékelnie kell a bizonyítványai fénymásolatát. Ugyancsak csatolni kell a bizonyítványokat abban az esetben, ha az alapiskola a jelentkezési lapon valamilyen okból nem igazolja a tanulmányi előmenetelre vonatkozó adatok helyességét.

– Csatolni lehet a különböző tanulmányi versenyeken, olimpiászokon elért eredményeket igazoló oklevelek, bizonylatok másolatát is.

Hogyan postázzuk?

Ha a szülő az elektronikus nyomtatványt választja, akkor a konkrét űrlapot a gyermeke alapiskolája által használt iskolai infromációs rendszere generálja. Néhány adat feltehetően előre meg lesz adva az iskolai adatbázis alapján, a többit a szülőnek kell pótolnia. A kitöltött űrlapot az iskolai információs rendszer közvetítésével 2023. március 14-éig kell továbbítani az alapiskolának az űrlapon megadott adatok, főleg az előmenetel igazolása céljából. A nyomtatványhoz csatolni kell az esetleges szükséges mellékleteket beszkennelt formában. Ezután az alapiskola igazgatója haladéktalanul igazolja a jelentkezési lapon feltüntett adatokat úgy, hogy a szülő március 20-áig tudja továbbítani a kitippelt középiskolá(k)ba. Ha az iskola nem igazolja a gyermek tanulmányi előmenetelét, a bizonyítványok fénymásolatát is csatolni kell. A nyomtatványt az összes középiskolába el kell küldeni, melyek a jelentkezési lapon szerepelnek. Műszaki problémák esetén az űrlapot és a mellékleteket annyiszor ki kell nyomtatni, ahány iskolát választottunk, s postai úton vagy személyesen kell a középiskolá(k)ba eljuttatni.

Ha eleve papíralapú nyomtatványt választunk, akkor miután kitöltöttük és az alapiskola igazgatóságán igazoltattuk az adatok helyességét, annyiszor le kell fénymásolni a mellékletekkel együtt, ahány iskolába – maximum négybe! – el akarjuk juttatni.  Ha a szülőknek nincs lehetőségük fénymásolni, megkérhetik az iskolát, hogy biztosítson számukra fénymásolatokat. Minden példányt mindkét szülőnek alá kell írnia, és legkésőbb március 20-áig postázni kell. A mérvadó a postai bélyegzőn szereplő dátum.

A pályaválasztási és nevelési tanácsadó szerepe

Az alapiskolákban tevékenykedő pályaválasztási és nevelési tanácsadóknak időben tájékoztatniuk kell a gyerekeket és a szüleiket a jelentkezési lapok kitöltésének módjáról és a fotnos határidőkről. Az érintett tanulókkal megbeszélik, hogyan kell kinéznie a fizikai alkalmasságot alátámasztó orvosi igazolásnak, s az összes szükséges mellékletet, igazolást február 28-áig igyekeznek beszereztetni. Közben folyamatosan konzultálhatnak a szülőkkel, és koordinálják az iskola vezetésével a jelentkezési lapokon feltüntetett adatok ellenőrzését.

Középiskolák

A középiskolák csak az alapiskolák igazgatói által ellenőrzött és igazolt jelentkezési lapokat fogadják el. Amennyiben a középiskolák a felvételi folyamat során figyelembe veszik az alapiskolás előmenetelt és érdemjegyeket, nyilvánosságra kell hozniuk, hogy azt milyen szempontok alapján teszik, illetve hogyan alakították át pontokra. Az intézményeknek február 28-áig nyilvánosságra kell hozniuk, hogy milyen feltételek mellett veszik fel a jelentkezőket.

Felvételi vizsga

A középiskola igazgatója legkésőbb 5 nappal a felvételi vizsga előtt írásos meghívót küld a jelentkezőknek. Ha az iskola vezetése úgy dönt, a Monitor eredményei alapján bizonyos tanulóknak nem kell felvételi vizsgát tenniük, erről az érnitetteket írásban tájékoztatja. Ilyen esetben az érintett tanuló automatikusan a felvételi vizsgán elérhető maximális pontszámot kapja.

A tehetségizsgát igénylő középfokú intézményekben a felvételi vizsga első terminusa május 2., de szervezési okokból elhúzódhat május 3-áig is. Sőt ha túl sok lenne az érdelkődő, már április 28-ára is beiktathatnak egy időpontot. A tehetségvizsga nélküli iskolákban május 4-én lesz a felvételi első terminusa, de szervezési okokból itt is elhúzódhat május 5-éig. Május 9–10-én lesz a felvételi  vizsga 2. terminusa a tehetségvizsga nélküli intézményekben, a tehetségviszgát igénylő iskolákban pedig  május 11-én, illetve szükség szerint május 12-éig, 15-éig is elhúzódhat. Maguk a tehetségvizsgák korábban, március 21. és április 14. között lesznek.                                                                                                                                                                                                                   

A középiskolák 2023. május 19-én hozzák nyilvánosságra a felvételi vizsgák eredményét,  a jelentkezőket írásban is értesítik.

Ha valaki komoly okokból (betegség, temetés stb.) nem tud részt venni a  felvételi vizsgán, a középiskola igazgatója pótterminust ad. A szülőnek a távolmaradás okáról legkésőbb a felvételi napján tájékoztatnia kell a középiskolát, és az igazgató ilyen esetben fenntart egy helyet az első évfolyamban.

Miből van a felvételi?

A felvételi vizsga rendszerint a kiválasztott intézmény oktatási nyelvéből és matematikából van, de a szakközépiskolákban lehet más tantárgyból is (például fizikából, kémiából, biológiából). Az oktatási minisztérium minden évben meghatározza, hogy bizonyos típusú iskolákban melyik 3 tantárgyból lehet felvételizni – az intézmények ún. profil tantárgyai a minisztréium weboldalán is közzétetteék (https://www.minedu.sk/profilove-predmety-na-prijimacie-skusky-na-stredne-skoly/). Ott, ahol a tanítás valamilyen kisebbség nyelvén folyik, az iskola oktatási nyelvéből is van felvételi. Ha magyar iskolából szlovák oktatási nyelvűbe jelentkezik valaki, kérheti, hogy a tesztek kérdéseit és feladatait magyarul kapja meg – természetesen ez alól kivételt képez a szlovák nyelv és irodalom.

Felvételi után

A felvételt nyert tanulóknak, illetve törvényes képvilseőiknek legkésőbb május 24–éig tájékoztatniuk kell az iskolát arról, hogy szándékukban áll beiratkozni. Akit több helyre is felvesznek, annak eddig a dátumig el kell majd döntenie, melyik iskolát választja. Akit nem vesznek fel, a döntés ellen az elutasító határozat átvételétől számított 5 napon belül fellebbezhet. Egyházi és magániskolába 15 napon belül lehet fellebbezni. Fellebbezni csak akkor érdemes, ha a jelentkezőt helyszűke miatt nem vették fel. Akit azért utasítanak el, mert nem érte el a felvételhez szükséges minimális pontszámot sem, annak a fellebbezését is elutasítják.

A felvett jelentkező csak a beiratkozás után lesz a középiskola diákja. Ennek a módjáról, helyéről és a pontos időpontjáról szóló tájékoztatást a gyerek felvételéről szóló határozattal egyszerre postázzák. A beiratkozásra mindenkinek magával kell vinnie az ún. beiratkozási lapot – ezt az alapiskolában lehet beszerezni.

Akit nem vesznek fel sehová, a felvételi folyamat második fordulójában ismét próbálkozhat. Miután a szülők május 24-éig, gyermekük melyik iskolába fog beiratkozni, összesítik az összes középiskolában fennmaradt szabad helyeket, s júniusban ezeket lehet majd megpályázni.

Az esetleges második forduló eredményeit a középiskolák június 23-ig kötelsek közzétenni, s a felvételt nyert fiataloknak, illetve törvényes képviselőjüknek legkésőbb június 28-áig jelezniük kell, beiratkoznak-e.

A középfokú oktatási intézmények típusai

– gimnázium

– szakközépiskola

– speciális középiskola

– nyolcosztályos gimnázium

– szakmunkásképző

– lányiskola

– felépítményi iskola és érettségi utáni tanulmányok

– konzervatóriu