A szó sokféle értelmében kerülhetünk bajba, a mentálistól a mindennapi élethelyzetek megoldóképtelenségéig. Az mindegy is, miért kerültünk oda, a lényeg azon van, mit tudunk tenni ebben a helyzetben. Ha kiderül, hogy semmit, ugyanis mi magunk nem tudjuk megoldani, akkor lép életbe mindaz, amiről a mostani írásom szól. Azt a nevet viseli: védőháló. Még a legbátrabb, legügyesebb ember is kerülhet olyan helyzetbe, amikor nem tud valamit megoldani. Amikor el és be kell ismernie, itt bizony segítséget kell kérnie.

Sokan úgy tekintenek erre az élethelyzetre, mintha megalázó lenne, de legalábbis a kiszolgáltatottság miatt valamiféle alacsonyabbrendűséget képviselne. Ez pedig messze nem így van. Szükség van ugyanis védőhálóra, olyan emberekre az életünkben, akikre még az is számíthat, aki a legügyesebb, legbátrabb és mindent meg tud oldani.

Az élet és annak helyzetei kiszámíthatatlanok. Sosem tudjuk, mi vár ránk a következő sarkon. Éppen ezért fontos, hogy olyan emberekkel vegyük körbe magunkat, akikre bátran, bármikor számíthatunk. Akiket, ha az éjszaka kellős közepén kell riasztani, akkor is számíthatunk rájuk. Legyen az a családunk, annak közeli vagy éppen távolabbi tagja, barát, jó ismerős, a társunk – mindegy. A fontos az, hogy tudjuk, ha kell, megtart bennünket, ott van, és akkor is a segítségünkre siet, ha mi magunk épp elfelejtettük szőni a védőhálónk szálait.

Ambrózai Zsuzsanna, Ember_kép