Hétfőn megtudtuk, mikor érkezik Magyarországra. Kedden odapörkölt Nicaraguának, a 30-as évek náci Németországához és a kommunista rezsimekhez hasonlítva az országot. Szerdán közölte, hogy Ukrajnába és Oroszországba is kész ellátogatni a háború mielőbbi befejezését elősegítendő. Majd kilátásba helyezte lemondását, ha elérkezettnek látja az időt. Pénteken pedig kijelentette, hogy lehetségesnek tartja a papi cölibátus eltörlését, és a melegek befogadását a katolikus egyházba.

„Ha annyira fáradt leszek, hogy az a tisztánlátásomat akadályozza, akkor kész leszek nyugdíjba vonulni” – mondta a 86 éves egyházfő, hangsúlyozva, hogy Benedek pápáról vesz példát. Kiderült, hogy már letétbe helyezte lemondó levelét arra az esetre, ha hirtelen megromlana az egészsége.

Az első latin-amerikai egyházfő anno már névválasztásával jelezte, hogy másképp tervezi ellátni feladatait, mint elődjei. Reformjai és a klímaváltozással, szegénységgel kapcsolatos gondolatai folyamatosan a fi gyelem középpontjában tartották őt az elmúlt tíz évben. Sokat dolgozott azon is, hogy javítson a katolikus egyház iszlámhoz fűződő viszonyán, például ő volt az első pápa, aki Irakba látogatott. Az egyház konzervatív szárnya ugyanakkor régóta bírálja őt, nagyítóval fi gyelik minden lépését.

A legnehezebb időszakban lépett funkcióba, amikor javában dúltak a pedofi lbotrányok – nem volt könnyű megnyugtatnia a kedélyeket, és ez nem is sikerült maradéktalanul. A cölibátus eltörlésének lehetősége már akkor felvetődött, de a téma olyannyira megosztotta a bíborosokat, hogy egy idő után jegelték. Aztán jött a világjárvány, majd pedig az ukrajnai háború. Ferenc pápa most egy interjúban ismét emlékeztetett arra, hogy a keleti katolikus egyházakban engedélyezett a papok nősülése. „Nincs ebben ellentmondás” – jelentette ki, sokak megbotránkozására, és sokak örömére. Az egyneműek kapcsolatáról is beszélt abban a bizonyos, argentin lapnak adott interjúban. Szerinte Isten – amint az evangélium hirdeti is – mindenkit szívesen lát egyházában, így a melegeket is. Újabb „forró” egyházi téma és emberi jogi kérdés az évszázados hagyományok és a való világ egymásnak feszülése, amelyről hónapokig lehetne értekezni, ha nem ilyen gyorsan zajlanának az események. A pápa ugyanis nyilván érzi, hogy nincs vesztegetni való ideje a huszonegyedik század legnagyobb háborús konfl iktusának idején. Gondoljunk csak bele: ez a 86 éves ember úgy érzi, kötelessége tenni valamit az öldöklés megfékezése érdekében, ezért mindkét harcoló felet szeretné meglátogatni. Ő a világ egyik legszigorúbban őrzött embere, testőrök hada kíséri békés területekre is. Nem irigylem a biztonságáért felelősöket, illetve el tudom képzelni, mit éreztek e bejelentés hallatán. Ha ugyanis Ferenc pápának valami baja történne Ukrajna vagy Oroszország területén, az beláthatatlan következményekhez vezetne.

Mindezek tetejébe Nicaragua fontolgatja diplomáciai kapcsolatai felfüggesztését a Vatikánnal, miután a pápa „durva diktatúrának” nevezte a közép-amerikai országot és kiegyensúlyozatlannak Daniel Ortega elnököt. Ez a régóta húzódó konfl iktus is most csúcsosodott ki, miután Nicaragua jogsértésekre hivatkozva megszüntette két, a római katolikus egyházhoz kötődő egyetem jogi státuszát.

Szóval zajlanak az események a Vatikánban, van dolguk bőven az elemzőknek. És ezek szerint a pápának is…