Az eredeti cikket a Magazín.sk oldalán olvashatjátok!

A hőmérséklet -40 Celsius-fok körül mozgott, a Néva pedig teljesen befagyott. Anna Ivanovna, Oroszország ekkori cárnője elrendelte, hogy vájjanak ki hatalmas jégkockákat a tóból, és építsenek belőlük palotát annak partjára. Mindegyik kocka nagyjából 120 kilogrammot nyomott, az épület pedig végül 20 négyzetméteres és 15 méter magas lett. Az építők egymás hegyére rakták a kockákat, majd azonnal leöntötték őket vízzel, hogy az megfagyjon, és ragasztóként funkcionáljon. A palota rendelkezett ablakokkal, ajtókkal, lépcsővel, a szobákban pedig megtalálhatóak voltak asztalok, székek, kanapék, római isteneket ábrázoló szobrok, függönyök és egy hatalmas ágy is. Természetesen minden jégből volt.

A jégpalota egy ünnepségsorozat részét képezte, melyet Anna cárnő az Oszmán Birodalom felett aratott győzelem alkalmából hirdetett. Az épület azonban végül egy egészen sajátos dráma miatt híresült el: Mikhail herceg álesküvője miatt. Mikhail Galitzin herceg feldühítette Anna cárnőt, amikor külföldi utazásai során feleségül vett egy olasz katolikust. Büntetésként a cárnő az udvari bolondjává tette Mikhailt, és egész nap megalázta őt; néha tojásokat adott neki, és eljátszatta Mikhaillal, hogy ő tojta őket. A hercegnek végül egy második esküvőt is szervezett egy, a lehető legelőnytelenebb társadalmi osztályból származó nővel. A ceremónia során az ifjú párt ketrecbe záratta, és végighúzatta őket Szentpétervár utcáin. A párt ezután bezárták a jégpalota egyik termébe, ahol az éjszaka folyamán halálra kellett volna fagyniuk, ám a menyasszony vastag prémkabátra cserélte az egyik ékszerét, így túlélték az éjszakát, és másnap távozhattak. A jégpalota a tavasz beköszöntével elolvadt, Anna cárnő pedig még a következő tél előtt meghalt. Utódja végül feloldozta Mikhailt és nejét a szolgálatuk alól.