A Statisztikai Hivatal múlt csütörtökön rukkolt elő a hírrel, hogy az egy évvel korábbi 5,5 milliárd euróról tavaly 2,2 milliárd euróra sikerült csökkenteni az államháztartás hiányát. A hír hallatán Eduard Heger ügyvezető kormányfő és Igor Matovič, az OĽaNO elnöke, volt pénzügyminiszter is még aznap sajtótájékoztatót hívtak össze, amelyen elmondták, a javulás az ő érdemük. Hogy az említett politikusok hozzájárultak az említett eredményhez, azt a gazdasági elemzők sem vitatják, még ha nem is olyan értelemben, mint azt megpróbálják elhitetni a választókkal. A deficit csökkenése ugyanis nagyrészt a látványos ütemben növekvő árakkal magyarázható, ennek köszönhetően ugyanis az állam adóbevételei is nőttek.

Növekvő szegénység

„Ha a kormány sikerként könyveli el, hogy tavaly a magasabb árakon keresztül a lakosság eddiginél is nagyobb kifosztásával sikerült csökkenteni az államháztartási hiányt, akkor bejött a számítása” – mondta el lapunknak Martin Halás, a Szociális-gazdasági Kockázatok Kutatóintézetének (IVRA) az igazgatója. Az áremelkedés szerinte nem kevesebb, mint 1,5 milliárd euróval járult hozzá a kormány ezen „sikeréhez”, ami fejenként 275 eurós többletkiadást jelentett.

„Az ország minden egyes polgára, beleértve a gyerekeket, a fogyatékkal élőket és az időseket is, ennyivel többet fizetett az államnak az áruk és szolgáltatások, különösen az élelmiszerek drágulása miatt. A kormány nem tett eleget a szegénység felszámolása érdekében, így az sem csoda, hogy tavaly több mint 180 ezer idős ember került a szegénységi küszöb alá, a számuk így elérte a félmilliót”

– tette hozzá Halás.

Elszabadultak az árak

A gazdasági elemzők szerint, ha a kormány segítene szeretne, elsősorban az infláció enyhítésére kellene jobban odafigyelnie. A Statisztikai Hivatal szerint az elmúlt egy évben nagyjából 15 százalékkal nőttek az árak, amihez Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője szerint az élelmiszerárak és a lakhatási költségek növekedése járult hozzá a legnagyobb mértékben, e két tétel együttesen a háztartások kiadásainak közel a felét teszi ki. Az élelmiszerárak már harmadik éve folyamatosan nőnek, a Statisztikai Hivatal ezek esetében csak az elmúlt egy évben átlagosan 29 százalékos drágulást mért.

Jobb későn, mint soha?

Mindezt figyelembe véve az sem csoda, hogy az őszi parlamenti választás előtti kampányban a politikusok szinte naponta rukkolnak elő olyan ötletekkel, amelyekkel állítólag a lakosság helyzetén, és persze a megtépázott népszerűségükön próbálnak meg javítani. Szeretnék például csökkenteni az áfát, korlátozni az üzletláncok árrését, nyilvánosságra hozni az élelmiszerek valós beszerzési árát, állami támogatást nyújtani az élelmiszer-termelőknek, vagy hitelkártyát adni a szegényeknek. Egyelőre azonban bizonytalan, hogy ezek közül bármit is sikerül elfogadtatniuk a végletekig megosztott parlamentben, ami az elemzők egy része szerint azonban talán nem is olyan nagy tragédia.

Példaként az áfacsökkentés említhető, amelynek a hatása – legalábbis a fogyasztókra – gyakorlatilag a nullával egyenlő. Az éttermi és vendéglátóipari szolgáltatásokban az áfakulcs már az idei év elejétől 20 százalékról 10 százalékra csökkent.

„Ez azonban semmilyen módon nem járult hozzá a fogyasztói árak csökkenéséhez. Lényegében csak egy álcázott támogatás volt a kiválasztott ágazatok vállalkozásai számára, diszkriminálva így a többi vállalkozót, akik nem részesülhetnek az áfacsökkentés nyújtotta előnyökben”

– nyilatkozta Silvia Hallová, a Grant Thornton tanácsadó cég partnere a Trend gazdasági hetilapnak. Hasonló eredményre jutottak azonban a szlovák jegybank elemzői is, akik szerint a fent említett áfacsökkentésnek köszönhetően nem hogy nem csökkentek az árak az érintett ágazatokban, hanem még nőttek is, a vállalkozások ugyanis nem építették be a csökkentett áfát a fogyasztói áraikba.

Kiélezett kampány

A gazdasági elemzőket nem vette le a lábáról a szlovákiai üzletláncok – a Billa, a CBA, a Coop Jednota, a Kaufland, a Labaš, a Lidl, a Terno és a Tesco – múlt hónapban beharangozott ötlete sem, amely szerint több száz termék esetében önkéntes árplafont vezettek be. Ez utóbbi lényege, hogy a kiválasztott termékek esetében három hónapra garantálják egy általuk meghatározott felső árhatárt, amelyet nem lépnek át. Martin Halás szerint azonban ez csak „a háztartások ellen elkövetett újabb csalás, ugyanolyan, mint az energiaárak esetében, amikor az energiaárak felső határát a legmagasabb nyersanyagárak idején határozták meg”.

Ľubomír Drahovský kereskedelmi elemző, a T.E.R.N.O. piackutató ügynökség társtulajdonosa szerint az üzletláncok erre a lépésre ráadásul a választás előtti időszakban szánták el magukat, miközben a földművelésügyi tárca teljes mellszélességgel kiállt a kezdeményezés mellett. „A politikai pártok így, attól függően, hogy az említett kezdeményezésnek köszönhetően olcsóbb lett-e az élelmiszer vagy sem, mindezt felhasználhatják majd a kampányukban. Úgy gondolom azonban, hogy a politikusok viszonylag keveset tudnak a kereskedelem működéséről és az üzletláncok irányításáról, és arról is megfeledkeznek, hogy elsősorban azokon kellene segíteniük, akik erre valóban rászorulnak” – tette hozzá Drahovský. (mi, trend.sk)