A köztársasági elnök jövő hét elején nevezi ki a hivatalnokkormányt, a napokban pedig nyilvánosságra hozza, hogy kik vezethetik majd az egyes minisztériumokat. Azt azonban már most közölte, a miniszterelnökhöz, Ódorhoz hasonlóan olyan szakemberekről van szó, akik nem indulnak a parlamenti választáson.

A döntés háttere

Čaputová Hegerék menesztését egyebek mellett azzal indokolta, míg a szeptemberi előre hozott  parlamenti választás után feláll az új kormány, mostantól kezdve akár hat hónap is eltelhet. A voksolás után ugyanis általában több hetet vesz igénybe, amíg megalakul a kabinet. „Hat hónap tehát elegendő idő arra, hogy a szakértői kormány stabilizálja a helyzetet és elvezesse Szlovákiát az előre hozott választásig” – magyarázta. Az államfő elmondta, a szakértői kabinetet eddig csak azért nem nevezte ki, mert a Heger-kormány több olyan törvényjavaslatot dolgozott ki, amely a jelenlegi energiaválságot, az önkormányzatok helyzetét, az újjáépítési terv megvalósítását, vagy a szegénységben élők gondjait voltak hivatottak kezelni. Ezeket Hegerék a parlamentben nagyrészt el is tudták fogadtatni. Čaputová azonban rámutat, mivel a parlamentnek már csak egy rendes ülése lesz, lényegében nem lehet már semmilyen új jogszabályt átvinni, így nem látta értelmét annak, hogy a Heger-kabinet továbbra is hivatalban legyen. Az elnök Hegerék menesztésekor arra is figyelmeztetett, a leköszönő kabinet minden jelenlegi tagja a hivatalnokkormány kinevezéséig köteles ellátni a tárcavezetői tisztségéből adódó feladatait.

Az államfő azt is elmondta, az után döntött a hivatalnokkormány kinevezéséről, hogy Samuel Vlčan mezőgazdasági és Rastislav Káčer külügyminiszter is bejelentette lemondását. „Ezen Eduard Heger miniszterelnök úr javaslatai semmit sem változtattak” – tette hozzá. Heger ugyanis még vasárnap arról beszélt, a hivatalnokkormány kinevezéséhez képest két kevésbé kockázatos megoldást is javasolt a kormányválság megoldására Čaputovának. Felajánlotta, hogy a megüresedett miniszteri tisztségeket az államfő a saját jelöltjeivel töltse be. Heger másik javaslata szerint ő ugyan lemondott volna és az államfő új kormányt nevezett volna ki, de három kiemelt fontosságú területért felelős miniszter megtartotta volna a posztját. Ez a gazdasági támogatásokat koordináló, az újáépítési tervben érintett, illetve az Ukrajna segítése szempontjából kulcsfontosságú tárcák lettek volna. Heger szerint az elnök azonban egyik javaslatra sem volt nyitott.

Botrány és dezinformáció

Az államfő arra is reagált, hogy Igor Matovič, az OĽaNO vezetője vasárnap arról beszélt, az elnök is hetek óta tudott a jelenlegi politikai válságot kiváltó botrány okáról, vagyis arról, hogy Vlčan cégének 1,4 millió eurós támogatást ítélt meg a Ján Budaj (Demokraták) vezette környezetvédelmi minisztérium. Az ügy azonban csak később került nyilvánosságra. „Amikor tudomást szereztem az esetről, azt kértem a kormányfőtől, ellenőrizze a helyzetet” – mondta Čaputová. Az elnök továbbá hazugságnak nevezte, hogy a jelenlegi események egy olyan „progresszív puccs” részei lennének, amely mögött az Egyesült Államok pozsonyi nagykövetsége állna. Erről Robert Fico, az ellenzéki Smer elnöke beszélt. „Veszélyes és a polgárokkal szemben felelőtlen ezeket a hazugságokat terjeszteni, és ezzel már előre megkérdőjelezni azt a kormányt, amelyet szükségszerű kinevezni” – mondta az államfő.

Mi az a hivatalnokkormány?

Szlovákia történetében eddig nem volt még példa arra, hogy a végrehajtói hatalmat szakértői kormány vegye át. Ebben az esetben hivatalnokok, külső szakértők, esetleg a minisztériumokban jelenleg is dolgozó államtitkárok töltenék be a miniszteri posztokat. Így ez a kabinet nem a parlamenti választás eredményeként jön létre, legitimitását nem a voksolás, hanem a köztársasági elnök adja. A miniszterelnököt az államfő választja ki, ezért egy ilyen kormányért politikailag Čaputová felel. Egy ilyen hivatalnokkormánynak azonban ugyanúgy a törvényhozás elé kell terjesztenie a programját, mint az eddigi kabineteknek. Erre Ódoréknak 30 napjuk van, de ezalatt teljesjogú kormányként működhetnek. A parlamenti pártok közül azonban kizárólag az SaS jelezte, bizalmat szavaz a hivatalnokkormánynak, így a kinevezést követő 30. nap után minden bizonnyal a mostanihoz hasonló, korlátozott jogkörökkel rendelkező kabinetként működhetnek tovább. Boris Kollár parlamenti házelnök, aki a kormányzó Sme rodinát is vezeti, pedig arra hívta fel a figyelmet, a hivatalnokkormány érdemben nem tud már semmilyen változást átvinni a törvényhozásban, hiszen ebben a választási ciklusban már csak egy parlamenti ülés lesz.

Ódor Lajos életútja

A hivatalnokkormány vezetésével megbízott magyar nemzetiségű Ódor Lajos jelenleg a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke. 1976-ban, Komáromban született, a komáromi magyar gimnáziumban érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem Matematika–Fizika Karán végzett matematika–menedzsment szakon. Elsősorban közgazdaságtannal foglalkozik. Már nagyon fiatalon jelentős szakmai teljesítményt tudott felmutatni. Társalapítója a Pénzügypolitikai Intézetnek, a Költségvetési Tanácsának és a pénzügyminisztérium Értéket a Pénzért (ÚHP) osztályának. Hozzájárult az egységes adókulcs bevezetéséhez, az államháztartás irányításának pénzügyi reformjához, az euró bevezetésének stratégiájához, az adósságfékről szóló törvény javaslatához és a nyugdíjrendszer első és második pillérének reformjához. A Pozsonyi Magyar Szakkollégium (PMSZ) Tanulmányi Tanácsának a tagja, de a Közép-európai Egyetem (CEU) vendégprofesszora is egyben. A tudományos publikációi mellett több tudományos-ismeretterjesztő kötetet is jegyez, de lapunk véleményrovatában is publikált.A Denník N megbízásából az Ipsos által készített közvélemény-kutatás azonban azt mutatja, Ódort a hazai lakosság kevesebb mint fele ismeri. Peter Pellegrini, a Hlas vezetője ugyanakkor elismerően beszélt a hivatalnokkormány vezetőjéről. Szerinte egy olyan szakember, akinek a professzionális beállítottsága biztosíthatja, hogy az országot racionális érvek mentén vezeti és a politikai helyzet nyugodtabbá válását várja tőle. Forró Krisztián, a Szövetség elnöke a közösségi oldalán Ódor magyar nemzetiségét emelte ki. „Bízom benne, hogy közösségünkről, a felvidéki magyarságról sem feledkezik meg” – írja. Elismerően nyilatkozott a hivatalnokkormány vezetőjéről a közösségi oldalán Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke, aki Ódor szakmai felkészültségét méltatta. „Ebben a bonyolult politikai helyzetben az országnak pont erre van szüksége” – fogalmazott.

Még korábbi választás?

A hivatalnokkormány kapcsán a Smer és a Hlas is azt hangsúlyozza, a parlamentben nem fognak bizalmat szavazni Ódoréknak. A Hlas szerint egy olyan kabinetről van szó, amely nem rendelkezik a polgároktól származó felhatalmazással. A két párt ezen túl rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez, hogy még korábbra hozzák a parlamenti választást. A Smer azt szeretné, ha július elsején, vagy nyolcadikán lenne a voksolás, ehhez azonban jelentős törvénymódosításokat kellene végrehajtani. Ezt azonban Matovič és Heger is elutasítja, szerintük mindez nem lenne igazságos a most alakuló pártokkal szemben.

Gyimesi kiesett

A Heger-kabinet tagjainak egy jelentős része a 2020-as parlamenti választáson a törvényhozásba jutott pártokból került ki, többük parlamenti mandátumot is szerzett. Azzal, hogy most az államfő felmentette a Hegeréket, egyes miniszterek „visszaülhetnek” a parlamentbe. Így többek között elveszti mandátumát Gyimesi György, aki 2020-ban az OĽaNO listáján, mint pótképviselő jutott be a törvényhozásba, ahol eddig Jaroslav Naď (korábban OĽaNO, most Demokraták) helyén ülhetett. Naď azonban most visszatér a parlamentbe, Gyimesi pedig kiesik onnan. További változás például, hogy a törvényhozásba visszaülő Heger Sebastián Kozarecet (OĽaNO), Ján Budaj (korábban OĽaNO, most Demokraták) pedig Vojtech Tóthot (OĽaNO) üti ki. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a jelenlegi összetételű törvényhozásnak a mostanin kívül már csak egy rendes ülése lesz, mégpedig júniusban. A következő rendes ülést már a szeptemberi előre hozott választás nyomán összeállt új parlament tartja.