A most közzétett jegybanki felmérés az Európai Központi Bank által koordinált projekt része, amely részletes információkat szolgáltat a háztartások jövedelméről és fogyasztásáról, kiegészítve a gazdasági és pénzügyi várakozásokkal. A felmérést háromévente végzik; a 2017-es 3. hullám után a 4. hullámot azonban a világjárvány miatt egy évvel elhalasztották.

Dráguló lakóingatlanok

A korábban közzétett felmérésekhez hasonlóan a háztartások vagyonának a legnagyobb hányadát, több mint 70 százalékát 2021-ben is a tulajdonukban levő lakóingatlan tette ki. Az ingatlanárak látványos emelkedése a jegybank szerint szinte minden ingatlantulajdonost gazdagabbá tett. A lakások iránti hatalmas kereslet ugyanakkor látványos mértékben növelte a háztartások eladósodottságát is. Míg 2017-ben nagyjából a 20 százalékuknak volt lakáshitele, 2021-ben már a 25 százalékuknak, a 44 év alatti korosztály esetében pedig csaknem az 50 százalékuknak. Emellett 2017 és 2021 között a felvett lakáshitelek átlagos összege 32 ezer euróról 35 ezer euróra nőtt, és a háztartások eladósodottságának a szerkezete is megváltozott. A nem lakáscélú hiteltartozás állománya ebben az időszakban több mint 21-ről 18 százalék alá csökkent.

Konzervatív háztartások

A lakosság pénzügyi vagyonának a szerkezete 2021-ben is erősen konzervatív maradt. Tíz háztartásból kilenc a rendkívül előnytelen kamatozású bankbetéteken tartotta a pénzét, és alig 6 százalékuk fektette be megtakarításait a pénzpiacon kevésbé konzervatív pénzügyi eszközökbe, például részvényekbe, kötvényekbe vagy befektetési alapokba. Összességében a pénzügyi vagyon az összvagyonnak csak a 11 százalékát tette ki. A jövedelmek a vizsgált időszakban azonban még reálértéken is nőttek. Egy tipikus szlovákiai háztartás bruttó éves jövedelme 2017 és 2021 között 31%-kal, 21 ezer euróra nőtt (reálértéken +18%).

Nincs miből spórolni

Az olyan háztartások aránya, amelyek képesek voltak megspórolni bizonyos összeget a jövedelmükből 2021-ben 40% körül mozgott. A jegybank szerint azonban az elmúlt két évben látványosan megugró infláció miatt mára változott a helyzet. „Akik megengedhetik maguknak, hogy bizonyos összeget félretegyenek a jövedelmükből, már azok nagy része is csak a nyugdíjas éveire spórol, vagy a korábban felvett hitelek visszafizetésére takarékoskodik. A családok jelentős hányadának már csak arra elegendő a bevétele, hogy a havi kiadásait fedezze” – nyilatkozta Miroslav Gavura, a jegybank prognosztikai részlegének a vezetője.

Imádunk vásárolni

A háztartások nagy része azonban a bevásárlások során még mindig nem fogja vissza magát.

„A szlovákiai háztartások reálfogyasztása 2022 végére a rekord infláció ellenére sem csökkent, épp ellenkezőleg. Az emberek által vásárolt áruk és igénybe vett szolgáltatások mennyisége nőtt, annak ellenére, hogy a lakosság reáljövedelme az infláció miatt stagnált. A háztartások fogyasztása a világjárvány előtti időszakhoz képest mennyiségileg csak a járványügyi zárlatok idején csökkent, a 2021 júniusától kezdődő magasabb infláció idején nem”

– mondta el Michal Marenčák, a jegybank ökonometriai modellezésre szakosodott elemzője.

A világjárvány idején a megtakarítások ugyan nőttek, Gavura szerint ez esetben azonban csak kényszerű megtakarításokról beszélhetünk, amire az elővigyázatosság vitte rá az embereket. „A magasabb infláció megjelenésével ezek a megtakarítások csökkentek. Az emberek egyre kevesebbet tettek félre a jövedelmükből, a háztartások rendelkezésre álló jövedelmére kivetített megtakarítási ráta folyamatosan csökkent. Szlovákiában 2022 negyedik negyedévében a megtakarítási ráta 2%-ra esett vissza, vagyis a háztartások szinte az összes jövedelmüket felélték” – figyelmeztet a jegybank szakembere.

Mire számíthatunk?

Az elemzők szerint a háztartások fogyasztása az elkövetkező időszakban valószínűleg jóval visszafogottabb lesz. „Az elmúlt években tömegesen vettük fel a jelzáloghiteleket, miközben az elmúlt hónapokban látványosan megugrott ezek kamatozása. Összességében tehát az emberek egyre több pénzt fordítanak majd hiteltörlesztésre” – állítja Gavura. A háztartások fogyasztásának az erőteljesebb növekedésére szerinte csak a reálbérek látványosabb megugrását követően számíthatunk. „Becsléseink szerint erre leghamarabb 2024-ben kerülhet sor” – tette hozzá Michal Marenčák.