Az unió költségvetési kritériumainak az USA se felelne meg, főleg nem a Covid óta. 2013-ban lépte át a 100%-os GDP-adósságrátát, amikor mind az éves megtermelt jövedelem, mind maga az adóssághegy körülbelül 16,7 ezer milliárd dollárra rúgott. Azóta már 120% fölé ért ez a mutató, mivel rengeteg költekezés volt a Covid alatt.

Az USA mellett már csak a kínai adósságállomány nőtt gyorsabban, bár nominálisan Peking még nem érte utol Washingtont ebben a mutatóban. Azért kezdtek hirtelen sok helyen beszélni ezekről a számokról, mert az USA adósságplafonja, vagyis hogy mennyi pénzt kölcsönözhet az USA kormányzata, ez szám szerint rögzítve van. Márpedig úgy néz ki, hogy ezt a plafont eléri júniusra, legalábbis a pénzügyminiszter szerint ez a helyzet.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy Biden elnök lemondott nagyon fontos nemzetközi találkozókat a Csendes-óceán térségében, csak hogy hazautazhasson és a republikánus házelnökkel egyeztethessen.

A megállapodás kerékkötője természetesen a belpolitika. A republikánusok – akik az alsóházban többségben vannak, tehát nincs nélkülük megállapodás! – azt szeretnék, ha nem emelkedne a kiadások főszáma, míg a demokraták és az elnök szerint ez elkerülhetetlen. Innentől kezdve ez persze a választási év előkészítésének is tekinthető, hiszen nyilván örülnének a republikánus jelöltek, ha látnák, hogy kevesebb pénzt tudnak költeni a demokrata Fehér Házból a 2024-es elnökválasztás előtt.

A gond az, hogy az X-nap nem pontosan számítható ki: hogy mikor mennyi adóbevétel érkezik, és a likviditás napi szinten hogy alakul, ez nem mondható meg másodpercre pontosan. Tehát a feleknek nagyon igyekezniük kell, hogy elkerüljék az USA számára kínos pillanatot, hogy papíron csődöt jelentsenek.

Egy kis megingás e téren a pénzpiacokon óriási hullámokat ver, még akkor is, ha egyelőre nem is gondoljuk komoly forgatókönyvnek, hogy az USA tényleg hetekre fi zetésképtelen marad.