A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján az élelmiszerek májusban 21,9 százalékkal voltak drágábbak, mint egy évvel ezelőtt, ami főleg annak fényében elkeserítő, hogy éves szinten az árak már tavaly májusban is 16 százalékkal voltak magasabbak. Figyelembe véve, hogy 2021- ben egy átlagos szlovák háztartás bevételeinek 19,6 százalékát fordította élelmiszer-vásárlásra, érthető, hogy az élelmiszerek folyamatos drágulása az elmúlt két évben sok családot nagyon érzékenyen érintett.

Az az igazság, hogy a kormányok gazdaságpolitikai mozgástere az árak befolyásolásában eléggé korlátozott, de a lakosság természetesen éppen tőlük várja a magas élelmiszer-infláció negatív gazdasági hatásainak tompítását. Szlovákiában a nemrég leköszönt Heger-kormány az élelmiszerárak növekedését nem igazán tudta megfékezni, ezért az ellenzéki pártok gyorsan magukévá tették a témát. A Smer és a Hlas több javaslatot terjesztett be a témában a törvényhozásba, és a tartós politikai parlamenti koalíciók felbomlásának köszönhetően a múlt héten a testület a Smer két elképzelését is nagy többséggel elfogadta. A gyorsan közeledő parlamenti választás hatása már egyértelműen érezhető, a tervezeteket egyaránt támogatni tudta a Smer és az OĽaNO csaknem teljes képviselői klubja.

Az egyik javaslat az élelmiszeriparban és az állattenyésztésben tevékenykedő vállalatok költségeinek csökkentését tűzte ki célul úgy, hogy ezek fél évre kivételt kapnak az alkalmazottaik után fizetett társadalombiztosítási járulékok egy részének befizetésére. A tervezet beterjesztői szerint ezzel a vállalatok munkaerőköltségei csökkennek, ami hozzájárul az élelmiszerárak stabilizálásához. Árcsökkentésre azonban nem nagyon számíthatunk, az élelmiszeripari vállalatok saját elmondásuk szerint a legjobb esetben is csak az árak szinten tartását tudják garantálni. Ennek az ára a Szociális Biztosítóban keletkező mintegy 53 millió eurós hiány, melyet természetesen a járulékok kiesése okoz. Néhány hónappal a parlamenti választás előtt azonban ez a hiány a parlamenti képviselők nagy részét hidegen hagyta.

A Smer másik törvényjavaslata a kiskereskedelmi üzletláncokat veszi célba, melyek könnyű célpontjai a populista politikai pártoknak. A módosítás az üzletláncokat arra kötelezi, hogy legalább három évig raktározzák el árkalkulációjaikat, a kormányt pedig arra, hogy 30 napon belül elemezze az alapvető élelmiszerek piaci árának alakulását. Szükség esetén a kabinet be is avatkozhat az alapvető élelmiszerek piacán, de a törvényjavaslatból kikerült a közvetlen árreguláció lehetősége.

Mindent összevetve: nagyon kétséges, hogy a Smer által beterjesztett javaslatok érdemben befolyásolják-e majd az élelmiszerárak alakulását Szlovákiában. Ezt valószínűleg a Smer politikusai is tudják, de a tervezetek célja nem is ez volt, hanem politikai aktivitás felmutatása. Pár hónappal az előre hozott parlamenti választás előtt a Smer megmutatta, hogy a szakértői kabinettel és a volt kormánypártokkal ellentétben igazán a kisemberek érdekeiért küzd, ami segíthet a párt számára annyira szükséges szavazatok begyűjtésében. És persze ha az élelmiszerárak az elkövetkező hónapokban valóban stabilizálódnak, akkor könnyű lesz kijelenteni, hogy ez a Smer javaslatainak köszönhető.