A győztes kapcsán szögezzük le, hogy nem zöldfülű íróról van szó. A Margó-díj nevezési kritériumai egészen engedékenyek: nem csupán teljes pályakezdőket lehet jelölni, a szerzők a jelölést megelőzően debütálhattak már más műfajban – publikálhattak például verseskötetet, sőt, gyerekirodalmat is. Bár a mostanit megelőzően prózakötetet nem jelentetett meg, az erdélyi Visky András elismert költő és drámaíró – nem mellesleg egyetemi tanár és a Kolozsvári Állami Magyar Színház dramaturgja, a József Attila-díjat pedig 2009-ben kapta meg. Költészetében és színpadi műveiben is foglalkozott már családja hányattatott sorsával: legismertebb munkája ilyen tekintetben a Júlia című színdarab, melyben édesanyjának állít emléket. Miután a református lelkész apát az 56-os forradalom után bebörtönözte a román kommunista vezetés, Visky Júliát gyerekeivel együtt kényszermunkatáborba telepítették. Ez a családtörténet látott napvilágot regény formájában most. Visky András édesanyjával és hét testvérével együtt került a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe – kétéves volt ekkor, a munkatábor többi foglyától tanult beszélni. A szerzőt már régóta foglalkoztatta, hogy milyen formában ölthetne alakot a történet, végül egy szokatlan nyelvezettel megírt, különleges formájú regény lett belőle. A Kitelepítés egyrészt nagyon személyes kötet, hiszen a szerző gyerekkori emlékei elevenednek meg benne, másrészt van egy univerzális dimenziója is: Visky ősi, mitikus szövegekre emlékeztető elemekkel dolgozik benne – több interjúban is utalt rá, hogy íráskor a Bibliát tartotta szem előtt példaszövegként.

A zsűri szerint a mű „az elmúlt évtized egyik legszebb és legfontosabb regénye”. Méltatásában kiemelte, hogy „Visky András megtalálta a nyelvet ahhoz, hogy elbeszélje a nehezen elbeszélhetőt. Családregényében a hit, a szeretetet és a szabadság segíti a borzalmak túlélését.” A kötet a Jelenkor Kiadó gondozásában jelent meg.

Idén összesen 34 pályázat érkezett a Margó-díjra, melyre kiadók és szerzők is jelölhetnek. Ebből a szakmai előzsűri tíz könyvet választott ki, a fődíjról pedig a Fiatal Írók Szövetsége, a Szépírók Társasága és a Margó Irodalmi Fesztivál képviselőiből álló szakmai zsűri döntött. A tíz jelölt közül heten voltak jelen a díjkiosztón – sajnos maga a nyertes is hiányzott, róla tehát most nem írunk bővebben. Azok a szerzők azonban, akik ott voltak, meséltek a munkafolyamatukról, így izgalmas bepillantást kaphattunk abba, hányfajta élményt és milyen sokrétű tapasztalatot jelent az első prózakötet megírása.

Szűcs Ádám például egy másik kézirat, egy pályázati kiírásra készített, de sikertelen történelmi regény egyik karakterét kezdte el beszéltetni a jelenben. Az írásba túraszervezői tevékenységének tapasztalatait is beleszőtte – az Egy nap a városban blog társtulajdonosaként és szerzőjeként tíz éven át napi rendszerességgel kutatta Budapest helyszíneit és titkait, városi túráiban a fő rendezőelv mindig a meglepetés és a játék volt. A játék neve: Budapest című kötet elsősorban ifjúsági regény, mely azonban a felnőttek számára is izgalmas olvasnivalónak ígérkezik. Szűcs Ádám egyébként az Erste #higgymagadban különdíját kapta a regényért, melyet idén először adtak át a fesztiválon.

K. Varga Bence kötete, mely a második díjat vitte el, egy fiatal író első szárnypróbálgatásait egybegyűjtő novelláskötet. A Repedések könyve (Fiatal Írók Szövetsége, 2022) karakterei a társadalom perifériáján élnek, sorsaik gyakran az abszurdba hajlanak. A Krasznahorkai László világaira emlékeztető stílus „hideg érzékenységgel, pontosan szőtt történeteivel visz el minket nehéz levegőjű, ködös, esős és nyálkás vidékekre” – jellemezte a kötetet a zsűri.

Bánhidi Lilla, aki a harmadik díjat zsebelte be, az újságírás világából érkezik. Egy véletlen folytán találkozott a regionális krimik műfajával, melybe rögtön beleszeretett és elhatározta, hogy ír egy ilyet – a Sorsod Borsod (Prae Kiadó, 2023) című kötet a szerző városában, Miskolcon játszódik. Bánhidi Lilla egy képzeletbeli sorozatgyilkosság után nyomoz, a nyomozás folyamán pedig, ahogy a zsűri fogalmaz, „tétje, súlya van minden lépésnek, hiszen nyomozunk a szó minden lehetséges értelmében.”

Van a tíz jelölt között olyan szerző, akit a tehetetlenség és a düh inspirált – a szintén újságíró Aradi Péter regénye, A csend, amire vágytál (Kalligram, 2022) egy olyan világban játszódik, ahol mindent a NER határoz meg. És olyan is van a tíz jelölt között, aki az egyik napról a másikra mondott fel az írás kedvéért: Gaál-Nyeste Katalin eredeti szakmáját tekintve mérnök, Bőr című kötetében (Parnasszus, 2023) első novelláit gyűjti össze. Egy biztos: mindegyikőjüket érdemes lesz olvasni.