Holnap kiderül, kik lehetnek az új miniszterek Fico kormányában
2023. 10. 16., h – 18:18
„A külügyminiszter többé nem a külföldi érdekek szóvivője lesz” – jelentette ki Robert Fico (Smer) hétfőn a koalíciós szerződés aláírását követő sajtótájékoztatón, azt azonban nem közölte, kit nevez pártja a diplomácia élére. A leendő kormányfő ismételten bírálta Zuzana Čaputová államfőt, mondván „nehézkes kommunikációra” számít az elnökkel.
A hétfői bejelentésen nem hangzott el, konkrétan kiket jelölnek az egyes koalíciós pártok az újonnan felálló kormányba, a Smer elnöke azonban továbbra is azt szorgalmazza, hogy minél korábban felálljon az új kabinet. Fico közölte, az elnöki palotába azt követően juttatja el a miniszterjelöltek listáját, hogy a koalíciós pártok illetékes szervei rábólintottak. Hangsúlyozta, a parlamenti funkciók elosztása során tiszteletben tartják a szabályokat és a hagyományokat – beleértve a bizottságok összetételét is. Ami a kabinetet illeti, a miniszterelnököt a Smer adja, a kormányfőnek pedig 3 helyettese lesz – mindhárom koalíciós pártból egy. A tervek szerint 5 tárcánál (védelmi, mezőgazdasági, szociális ügyek, környezetvédelem és oktatás) keresztkontroll lesz, tehát az államtitkári posztok megoszlanak a koalíciós pártok között. A többi minisztériumért azonban egy kormánypárt vállal felelősséget.
Peter Pellegrini (Hlas) a hétfői sajtótájékoztatón hangsúlyozta, Szlovákiának a lehető leghamarabb új kormányra van szüksége, hogy minél korábban megkezdhesse a felgyülemlett problémák orvoslását. „Szlovákiának a lehető legrövidebb időn belül működőképes, stabil és főként szakmailag jól felkészült kormányra van szüksége, mely az első pillanattól fogva a Szlovákia polgárait és gazdaságát sújtó problémákkal foglalkozik” – jelentette ki azzal, tudatában vannak, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzete miatt nem lesz sétagalopp a kormányzás. Kijelentette, a Hlas jelöltjei mind a hét tárcában teljes erőbedobással fognak dolgozni, illetve olyan személyeket javasolnak a minisztériumok élére, akik alkalmas a feladataik elvégzésére. Megjegyezte, a párt elnöksége hétfőn délután vitatta meg a jelöltek névsorát, a jelöltek bemutatására holnap kerül sor.
Andrej Danko (SNS) beszédében kiemelte, pártja a kormányprogram összeállítása során is ügyelni fog arra, hogy ne okozzon csalódást a nemzeti érzelmű választóknak. Elsősorban a helyzet stabilitását emelte ki prioritásként, majd a kulturált politizálás megteremtéséről beszélt. Az SNS elnöke kritikával illette a sajtót, állítása szerint a média zaklatja a pártja jelöltjeit. „Az SNS elnöksége felhatalmazott, hogy első körben az egyes parlamenti képviselők ambícióiról tárgyaljak. Az egységes parlamenti frakció az SNS fő prioritása” – mondta. Rudolf Huliak neve a környezetvédelmi minisztérium vezetése kapcsán merült fel, a természetvédők azonban nyílt levélben tiltakoztak ellene. A petíciót néhány nap alatt több mint 33 ezren írták alá. Az SNS több képviselője is jelen volt a hétfői sajtótájékoztatón, Huliak azonban hiányzott. Mint kiderült, az adott időpontban a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökségen (NAKA) volt kihallgatáson, állítása szerint az LMBTQ-közösségre vonatkozó kijelentései miatt kellett magyarázkodnia a hatóságoknak.
A koalíciós szerződés lefekteti az együttműködés alapjait, az első cikkelyben kimondja: a koalíciós pártok garantálják Szlovákia külpolitikai irányultságát az EU-ban és a NATO-ban, illetve egyéb fontos nemzetközi szervezetekben betöltött tagságnak megfelelően. A második bekezdésben kitérnek a nemzeti kisebbségekre is: „A koalíciós pártok biztosítani fogják a nemzeti kisebbségek megóvását és fejlődését, valamint a Szlovák Köztársaság polgárainak békés együttélését – nemzetiségtől, politikai vagy etnikai hovatartozástól függetlenül. A koalíciós pártok határozottan fellépnek az etnikai, faji és egyéb gyűlöletkeltés minden megnyilvánulása ellen” – olvasható a 15 oldalas dokumentumban. A koalíciós szerződés megsértése legfeljebb politikai következményekkel jár. Szlovákia történelmében több alkalommal előfordult az is, hogy az egyik koalíciós párt felmondta a megállapodást. Legutóbb Richard Sulík (SaS) tette ezt, de Dankónak is van tapasztalata e téren. A koalíciós pártok elsődleges célként az életszínvonal emelését jelölték, de megemlítik például a büntetés-végrehajtási rendszer reformját is, valamint deklarálják az államháztartás katasztrofális állapotát.
„A koalíciós szerződés aláírása után nincs akadálya, hogy benyújtsuk a kabinet tagjelöltjeinek nevét az államfőnek” – mondta Fico. Martin Strižinec, Čaputová szóvivője hétfőn megerősítette, az egyetértési nyilatkozat és a koalíciós megállapodás aláírásával teljesült Robert Fico (Smer) megbízatásának az a feltétele, hogy a kormány többségi támogatását biztosítsa a parlamentben. A szóvivő nyilatkozatában leszögezte, az államfő a további lépéseket azután közli, hogy megismerkedik a kormány javasolt tagjainak nevével. „Egyelőre nem kapott ilyen listát” – fűzte hozzá. Čaputová a múlt hét végén közölte, betegség miatt lemondta munkakötelezettségeit, így egyelőre nem világos, mikor találkozik Ficóval. A Smer elnöke megismételte, az október 26-án kezdődő uniós csúcstalálkozón már kormányfőként szeretné képviselni Szlovákiát Brüsszelben, a programnyilatkozatot pedig a határidőnél korábban, november 17-ig szeretnék elkészíteni. Fico már a hétvégén is azzal vádolta Čaputovát, késleltetni fogja kormánya kinevezését, mire az elnöki palota közölte, nincs mit halogatni, hiszen meg sem kapták még a jelöltek listáját. A Smer elnöke elmondta, nehézkes kommunikációra számít az elnökkel, aki szerinte káderezni fogja a jelölteket.
A miniszterek személyét illetően a cikk megjelenéséig nem érkezett hivatalos információ, Fico újságírói kérdésre nem árulta el azt sem, a külügyi tárca élére a pártból javasolnak-e valakit, vagy karrierdiplomatát részesítenek előnyben. Korábban Juraj Blanár, a párt alelnökének neve merült fel a poszttal kapcsolatban, a Smer elnöke azonban hétfőn csak annyit mondott, a külügyi tárca mostantól „szlovák külpolitikát fog csinálni” és nem az „idegen érdekek szóvivője lesz”. A Sme napilap értesülései szerint Marek Eštok lehet a másik potenciális jelölt, aki korábban Franciaországban volt nagykövet.
A leendő miniszterelnök a tervezett reformokról vagy éppen azok felfüggesztéséről még nem akart nyilatkozni, állítása szerint ezekkel a témakörökkel a kormányprogramban foglalkoznak majd. Arra a kérdésre, melyik párt kapta a Szlovák Információs Szolgálatot (SIS), elutasította a választ, a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályokról azonban szívesen nyilatkozott. Megjegyezte, egy az egyben lefordítaná az „amerikai törvényt”, ami szerinte kimondja, ha egy szervezetet külföldi forrásból támogatnak, akkor „külföldi ügynöknek” kell jelölni.