Az ENSZ-közgyűlés határozatai bár nem bírnak jogilag kötelező erővel, mégis politikai súlyuk van.

A dokumentum egyebek között elítél minden erőszakot az izraeli és a palesztin polgári lakossággal szemben, követeli a túszul ejtett civilek haladéktalan és feltételek nélküli szabadon engedését, valamint a humanitárius segélyszállítmányok akadálytalan bejutását a palesztin térségbe.

A közgyűlés határozatában ezen felül „határozottan elítéli a palesztin civillakosság kényszerű áttelepítésére irányuló próbálkozásokat” és felszólítja Izraelt, hogy vonja vissza a Gázai övezet északi részének kiürítésére vonatkozó utasítását, amelynek keretében csaknem 1,1 millió helyi lakost szólítottak fel arra, hogy a Gázai övezet déli részébe vonuljanak.

Az arab országok által kidolgozott, és Jordánia által benyújtott előterjesztést 120 állam támogatta, 45 tartózkodás és 14 ellenszavazat – köztük Izrael és Egyesült Államok – ellenében.

Az ENSZ-közgyűlés azt követően szavazott a kérdésben, hogy a világszervezet Biztonsági Tanácsában az utóbbi két hétben négy határozattervezet is megbukott.

A Kanada által szorgalmazott módosító indítvány, hogy a közgyűlési határozatba foglalják bele a Hamász terrorcselekményeinek és a túszejtések elutasítását, valamint elítélését, nem kapta meg a megfelelő számú szavazatot.

Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszter a voksolás előtt az X-en tett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy az ENSZ Közgyűlés határozata elleni szavazás „az értelmetlen háború és öldöklés jóváhagyását jelenti”. „Milliók fognak követni minden szavazatot. A történelem fog ítéletet alkotni” – tette hozzá.

Pénteken este, miután Izrael bejelentette gázai övezeti műveleteinek kiszélesítését, Szafadi már arról írt, hogy „Izrael megindította szárazföldi háborúját a Gázai övezet ellen”. „Ennek eredménye epikus méretű humanitárius katasztrófa lesz az elkövetkező évekre nézve” – fogalmazott.