A képlet egyszerű volt, ha Bénesék pontot szereznek a szigetországiak ellen, akkor már most kijutnak az Európa-bajnokságra.

A szlovák szövetség igyekezett megadni a reményeik szerint továbbjutással végződő meccs módját: az izlandi himnuszt egy operaénekes, szlovákot pedig népviseletbe öltözött, idősebb férfikar adta elő, egyetemben a telt házas Nemzeti Stadionnal. 

A művésznőnek is akadt komoly segítsége, az épp az újságírók alatti szektorban ülő izlandi drukkerek személyében. Akikről nem tudni, osztálykirándulásra ruccantak-e át Pozsonyba, mindenesetre egytől egyig beillettek egy érettségi előtt álló évfolyam két végzős osztályának. Ettől függetlenül időnként becsülettel próbálkoztak a klasszikus izlandi szurkolással, s páran láthatóan meccslázban égtek.

Az első tíz percben a kapus Martin Dúbravka hozta a szívbajt a hazaiakra, egyensúlyát veszítve botladozott a labda körül egy alkalommal, de még az izlandi csatár megérkezése előtt tovább tudta passzolni a hazaadást. 

A látszólagos szlovák mezőnyfölény ellenére a 17. percben már valódi hidegzuhany érte a szlovák válogatottat, egy ártalmatlan beadást Óskarsson fejelt senkitől sem zavartatva a hálóba, a védelem Škriniar vezetésével, Dúbravkástól elaludt – 0:1.

A közönség úgy 5 perc múltán szedte össze magát, az izlandiak pedig látványosan behúzódtak. A szlovák nyomás pedig főleg szögletekben nyilvánult meg – de ez is elégnek bizonyult, zsinórban a harmadikból Kucka szép csúsztatással már gólt fejelt a 31. percben  – 1:1.

Négy perccel később pedig Duda inkább fájdalmat színlelve lent maradt a párharca után, hogy minél hamarabb lehessen VAR-ozni. Míg a játékvezető Calzonáék kíváncsi tekintetétől figyelve nézte a lassitásokat, a drukkerek kisebb népünnepélybe kezdtek, s végül igazuk lett: a megítélt büntetőt Duda bevágta (bár az izlandi kapus érezte a sarkot) – 2:1.

Amilyen álmosan, a félidei sipszót várva fejezte be az első 45 percet a szlovák csapat, olyan elánnal nyitotta a másodikat. Haraslín végigvitt egy szólót a bal oldalon, s annak rendje és módja szerint a hosszúba lőtt – 3:1. Aztán jött Boženík lesgólja, majd újra a valódi gólöröm, Haraslín duplázott – 4:1.

Az 55. percre így el is dőlt a meccs, és ezzel együtt az is, hogy a szlovák válogatott kijutott az Európa-bajnokságra.

Hogy azért ne tét nélküli labdázgatás legyen a hajrá, arról a szupercsere Andrij Gudjohnsen tett -közvetlenül pályára lépése után, egy szögletből első labdaérintéséből gólt fejelt a 74. percben – 4:2.

A leülő csapatot cserékkel igyekezett felrázni Calzona kapitány, pályára lépett Bénes László is. Az eredmény azonban már nem változott, a lefújás után kezdődhetett az ünneplés.