Egy évvel ezelőtt, amikor az elemzők a 2022-es évet értékelték, a többségük azt az egyik legrosszabb évnek tartotta a második nyugdíjpillérben takarékoskodók számára. Az elemzők ráadásul akkor az előttük álló 2023-as évre sem szolgáltak jó hírekkel, elsősorban a magas infláció, a pénzügyi szigorításokkal kapcsolatos várakozások és az Ukrajnában zajló háború miatt. A túlzottan borúlátó előrejelzések azonban nem váltak valóra, épp ellenkezőleg, az elmúlt évben fokozatosan javult a helyzet, ami a második nyugdíjpillérben takarékoskodók által elért hozamokon is meglátszik. A Magánnyugdíjpénztárak Szövetségének (ADSS) a legfrissebb mérlegvonása szerint a második pillérben takarékoskodók összvagyona tavaly az év eleji 11,8 milliárd euróról közel 14 milliárd euróra nőtt. A második pillérben takarékoskodók száma 2023 első tizenegy hónapjában nagyjából 60 ezerrel nőtt, elérve az 1,828 milliót.

Nagyobb hozamok

Az ADSS által közzétett legfrissebb adatok szerint a nem garantált részvény- és indexalapok éves teljesítménye tavaly 10,1 és közel 19 százalék között mozgott. Ez pedig látványos változásnak számít a 2022-es adatokhoz képest, amikor 10,3 és 28,6 százalék közötti visszaesést mértek. Az Allianz, az NN, az Uniqa és a VÚB Generali indexalapjainak 2023-ban például nem csak az összes tavalyelőtti veszteséget sikerült pótolniuk, hanem ezen felül még tovább nőttek.

A garantált kötvényalapok ezzel szemben már hagyományosan rosszabbul teljesítenek. Tavalyelőtt ezek éves hozama 4–10 százalékkal csökkent, és ezt a veszteséget az elmúlt évben is csak részben sikerült behozniuk. A kötvényalapok növekedése tavaly 2,6 és 5,8 százalék között mozgott, az egyik alap azonban még mindig 1,8 százalékos veszteséget ért el. Hosszú távon ugyanakkor minden alap nyereséges. A legjobban az NN, az Uniqa és a VÚB Generali indexalapjai keresnek, amelyek a 2012-es indulásuk óta több mint 9,5 százalékkal értékelődtek fel.

Állami beavatkozás

Annak érdekében, hogy az indexalapok magasabb hozamát minél többen élvezhessék, tavaly megkezdődött a második pillérben található megtakarítások nagyarányú, jogszabályban előírt átcsoportosítása a kockázatosabb alapokba. Ezt a parlament még 2022 novemberében hagyta jóvá, és az átcsoportosítás 2023 júliusában indult el. Sok megtakarítónak ugyanis egy évtizeden át a teljes megtakarítása konzervatív kötvényalapokban volt, amelyek hozama ugyan nem mutat nagy kilengéseket, épp ezért azonban nem is biztosít nagyobb megtérülést.

Az ADSS szerint az átcsoportosítások több mint 706 ezer megtakarítót érintenek, miközben összesen 3,7 milliárd eurónyi összeget helyeznek át jobban fialó alapokba. A megtakarítások átutalása 2025 végéig tart. Minden nyugdíjkezelő társaság közzétette a honlapján a megtakarítások átcsoportosításának az ütemtervét, a magánnyugdíjpénztárakban az átutalások száma vagy összege eltérő lehet. A reform – amelyet még a korábbi munkaügyi miniszter, Milan Krajniak hivatali idején fogadtak el – fő célja, hogy a jövőbeni nyugdíjasoknak nagyobb összeg álljon a rendelkezésükre. „Ha valakinek még mondjuk harminc éve van a nyugdíjig, akkor nonszensznek számít, ha az összes pénzét egy garantált kötvényalapban tartja. Az ilyen hosszú távra szóló megtakarításnak egy nagyobb hozamot biztosító alapban kellene fialnia” – figyelmeztet Miroslav Kotov, az ADSS elnöke.

A második pillérre 2023 májusától alapértelmezett befektetési stratégia vonatkozik, amely a teljes megtakarítási időszak alatt szabályozza a megtakarítások fialtatását. Ezt minden megtakarító szabadon választhatja, vagyis le is mondhat róla. A stratégia azt az elvet tükrözi, hogy a megtakarításoknak 50 éves korig indexalapban kellene lenniük, ezt követően az indexalap súlya évente négy százalékkal csökken egy kötvényalap javára, amíg annak a súlya nullára nem esik vissza, vagy amíg a megtakarító nem igényli a nyugdíjat.

Megcsapolt nyugdíjak

Míg az előző kormány idején arra összpontosítottak, hogy vonzóbbá tegyék a második nyugdíjpillért, a tavaly őszi választásokat követően felálló negyedik Fico-kabinet szinte azonnal egy ezzel homlokegyenest ellenkező döntést hozott. Hogy teljesíthesse a jelenlegi nyugdíjasoknak tett korábbi ígéreteit, megcsapolta a második pillérbe irányuló pénzösszeget: az idei év elejétől a második pillérbe fizetendő rendszeres havi hozzájárulás mértékét a korábbi 5,5 százalékról 4 százalékra csökkentette, ami csak idén 365 millió eurós többletforrást biztosíthat a költségvetésnek.

Az elemzők szerint ez súlyos problémát jelenthet a jövőbeni nyugdíjasoknak és az államnak is. A második pillér ugyanis az állam számára is előnyös, mert a járulékok azon részéért cserébe, amelyet ma a dolgozók magánmegtakarítások formájában befizetnek a rendszerbe, a jövőben csökkennek a nyugdíjak kifizetésének államkasszára háruló költségei. Marián Kočiš, a Szlovák Takarékpénztár makrogazdasági elemzője a lapunknak megküldött elemzésében már korábban figyelmeztetett arra, hogy a Fico-kabinet módosításai 40 éves időtávlatban fejenként több tízezer eurót vonhatnak el a második pillérben takarékoskodók nyugdíjszámlájáról.

Nem éri meg várni

„Mindannyian tudjuk, hogy a rossz demográfiai mutatók miatt a jövőben nehéz lesz tisztességes nyugdíjat biztosítani a mai fiataloknak. Ez utóbbiaknak ezért már most, ideális esetben több évtizeddel a nyugdíjba vonulásuk előtt érdemes elgondolkodniuk azon, miből fognak megélni a nyugdíjas éveikben. Persze, nem tudhatjuk, mi lesz 30 év múlva az első vagy a második pillérrel. Azonban mindenki bármikor létrehozhatja a saját nyugdíjpillérét, amelyet senki nem vesz el tőle, és amelyre támaszkodhat” – mondta el lapunknak František Burda, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság befektetési elemzője. Szerinte nem kell mást tennünk, mint kiválasztani egy megfelelő befektetési eszközt, és elkezdeni minden hónapban félretenni a fizetésünk egy részét. „Akár egy kisebb összeggel is kezdhetjük. Ez is jobb ugyanis a semminél” – véli Burda, hozzátéve, hogy minél korábban kezdjük el a befektetést, annál jobb eredményekre számíthatunk. „Egy fiatal befektető legerősebb fegyvere az idő. Ha még van néhány évtizede a nyugdíjba vonulásig, akkor még kisebb rendszeres megtakarításokkal is képes összegyűjteni egy tisztességes összeget a nyugdíjas éveire. A fiataloknak és a középkorúaknak azt javaslom, hogy részvényalapokba fektessenek. Ez egy kockázatosabb befektetés, de ha valakinek mondjuk még 20 éve van a nyugdíjig, amit munkával tölt, akkor gyakorlatilag nincs miért aggódnia. Más a helyzet azoknál, akik a következő néhány évben tervezik a nyugdíjba vonulást. Ebben az esetben már indokolt a konzervatívabb befektetés” – magyarázza Burda.