Még két hétig kérhetjük az adóelszámolást
2024. 02. 03., szo – 15:15
A fizetésünkből és egyéb jövedelmünkből akarva-akaratlanul adó formájában az államnak ajándékozunk egy bizonyos tételt. Minden hónapban lecsippentik az adóelőleget, és évente egyszer megvizsgálják, eleget adóztunk-e. Az ilyenkor szükséges számításokat az alkalmazottak helyett a munkaadó is elvégezheti, ha azt február közepéig igénylik.
A munkaszerződésbe foglalt jutalom bruttó fizetés, melyből levonják az egészségügyi és szociális járulékokat, valamint a jövedelemadó-előleget, majd a maradékot átutalják a számlánkra. Az előleggel évente egyszer el kell számolni, éspedig mindig év elején. Az adóelőlegekkel kétféleképpen lehet elszámolni: éves adóelszámolás vagy adóbevallás formájában. Ugyanakkor a dolog nem mindenki számára kötelező – csak azokra vonatkozik, akiknek az előző évi jövedelme meghaladta az adóalap adómentes részének (4922,82 euró) a felét, azaz 2461,41 eurót.
Aki tavaly ennél kevesebbet keresett, annak az adóhivatallal szemben nincs semmilyen kötelessége, ugyanakkor önszántából elszámolhat az adóelőlegekkel, ami megérheti, mert feltehetően túlfizetést állapítanak meg, ami most visszaigényelhető.
Akinek 2023-ban 2461,41 eurónál több bevétele volt, semmiképpen sem bújhat ki e kötelesség alól, viszont az elszámolást nem feltétlenül kell saját magának elkészítenie. Megbízhat vele például egy adószakértőt, illetve az alkalmazottak számára a legegyszerűbb megoldás, ha megkérik a bérelszámolójukat, hogy végezze el helyettük. Akinek év közben több munkaadója volt – egyszerre vagy egymás után –, az bármelyiket – de csak az egyiket – megkérheti az adóelszámolás elvégzésére. A többitől igazolást kell kérnie az adóköteles bérről – ezt február 5-éig kell beszereznie, amit február 10-éig postáznak, vagy személyesen átvehető.
2024. február 15.
Akinek csak alkalmazottként volt jövedelme, illetve akinek olyan bevétele volt, melyből forrásadót fizetett (például befektetési jegyből származó haszon, és ezekből a bevételekből az alkalmazott a forrásadót nem tekinti adóelőlegnek), legkésőbb február 15-éig az éves adóelszámolás elvégzésére írásban megkérheti a munkaadóját, akinél érvényesítette az adóalap adómentes részét és az adóbónuszt. A cég köteles eleget tenni e kérésnek, csak azokat utasíthatja el, akiknek volt egyéb bevételük is, például bérbeadásból vagy vállalkozásból stb. Ha a munkaadó valamilyen okból nem készíti el az adóelszámolást, kiállít egy igazolást az adóköteles bevételekről, és az alkalmazottnak kell adóbevallást kidolgoznia, melyet március végéig el kell juttatni az adóhivatalba.
Február 10. – a munkaadó eddig a dátumig köteles kiállítani a február 5-éig igényelt igazolást az előző évi adóköteles bevételekről.
Február 15. – a munkaadók eddig a dátumig fogadják el a 2023. évre vonatkozó éves adóelszámolást igénylő kérvényeket (Žiadosť o vykonanie ročného zúčtovania dane za rok 2023) – az alkalmazottaknak a bérelszámolójuknál le kell adniuk a kérvényt a szükséges iratokkal, igazolásokkal együtt.
Március 12. – eddig a dátumig a munkaadó kiállítja az előző évi adóköteles bevételekről szóló igazolást azoknak az alkalmazottaknak, akik számára nem ő készíti az éves adóelszámolást.
Április 2. – a munkaadó eddig elvégzi az adóelőleg-elszámolást azon alkalmazottak részére, akik február 15-éig ezt kérik, és nem kötelesek adóbevallást készíteni.
Április 15. – a munkaadó legkésőbb eddig a dátumig kiállít egy igazolást a befizetett adóról a 2%-os, illetve 3%-os adófelajánlás céljából.
Április 30. – a cég az adóhatóságnak jelentést tesz az adóelszámolásról, az adóelőlegekről, az alkalmazottaknak nyújtott prémiumokról és az adóbónuszról. A munkaadó az alkalmazottainak ad valamilyen dokumentumot az adóelszámolás elvégzéséről. Ezt automatikusan kell kiállítania, nem kell kérni.
Május 31. – a munkaadónak legkésőbb az áprilisi bérelszámolás során a májusi fizetéssel együtt ki kell fizetnie az adótúlfizetést, az adóbónuszt és az alkalmazotti prémiumot.
December 31. – a munkaadónak legkésőbb az év végéig le kell vonnia az alkalmazott béréből az esetleges adóhátralékot, ha az meghaladja az 5 eurót.
Adótúlfizetés vagy -hátralék?
Március végéig a munkaadó kiszámolja, hogy az alkalmazottnak a tavalyi egész évi bruttó béréből mennyi adót kellett volna fizetnie, majd az eredményt összehasonlítja a havonta levont adóelőlegekkel. Ideális esetben a két szám egyezik. Jobb esetben kiderül, év közben túl sokat vontak le a fizetésünkből, és a különbözetet visszaadják. Az már kevésbé kellemes, ha hátralékot állapítanak meg, és utólag próbálják behajtani a hiányzó összeget. Érdemes időt és energiát fordítani a sokak számára bonyolultnak tűnő nyomtatványok áttanulmányozására, nehogy elfelejtsünk leírni valamit az adóból, illetve nehogy elmulasszunk kérni valamilyen kedvezményt, amire jogosultak vagyunk. Például, lehet intézni alkalmazotti prémiumot, adóbónuszt, ezenkívül az adóalap csökkenthető a házastársra vonatkozó adómentes résszel, a nyugdíjrendszer harmadik pillérébe befizetett önkéntes tételekkel. Aki szeretne érvényesíteni valamilyen kedvezményt, a bérelszámoló utasításai szerint köteles leadni a kért iratokat – például becsületbeli nyilatkozatot arról, hogy a házastársnak semmilyen vagy csak minimális bevétele volt, esetleg becsületbeli nyilatkozatot arról, hogy nem köteles adóbevallást készíteni stb.
Ha adótúlfizetést állapítanak meg, azt legkésőbb a májusban folyósított áprilisi fizetéssel vissza kellene kapnunk. Az 5 eurót meghaladó adóhátralékot pedig az év végéig levonják a bérből. Aki adója 2%-át szeretné felajánlani valamilyen nonprofit szervezetnek, annak az esetleges adóhátralékot már az áprilisi fizetéssel ki kell egyenlítenie. A 2%-os felajánláshoz az alkalmazottak kérhetnek a munkaadójuktól az adó befizetéséről szóló igazolást, ezt mellékelni kell a 2%-os adófelajánlásról rendelkező nyilatkozathoz, amit április 30-áig kell eljuttatni az alkalmazott lakhelye szerint illetékes adóhivatalba.
a gyermek születési anyakönyvi kivonata, valamint, ha a gyermek már közép- vagy főiskolára jár, szükség van az iskolalátogatásról szóló igazolásra is (ha év közben valaki nem érvényesítette az adóbónuszhoz való jogát, az adóelszámoláskor ezt megteheti)
igazolás arról, hogy szerepelt a munkaügyi hivatal nyilvántartásában (ha év közben munkanélküli volt, csak akkor van rá szükség)
a házastárs bevételéről szóló igazolás (erre akkor van szükség, ha a házastársával kapcsolatban szeretné érvényesíteni az adóalap adómentes részét)
igazolás a nyugdíjbiztosítás III. pillérébe befizetett önkéntes összegekről
jelzáloghitel kamataira igényelhető adóbónusz céljából igazolás a kölcsön befizetett kamatairól
járulékkedvezmény érvényesítése céljából igazolás a befizetett járulékok összegéről.
