Telefonvonalon közvetített adással kezdődött a rádió története, amelynek elindításához egy sor felfedezésre volt szükség – kezdve a mágneses hullámoktól a távírón át egészen a vezeték nélküli átvitelig. A 19. század második felétől egyre közelebb került az emberiség a világot megváltoztató kommunikációs eszköz megalkotásáig. Fokozatosan minden országban elindultak a rádióadások. 1946. február 13-án elindult az ENSZ első saját rádiója, ennek tiszteletére azóta ezen a napon ünnepeljük a rádiózás világnapját.  

Szól a rádió  

Az egyik legrégebbi és leghíresebb közszolgálati rádióadó, a brit BBC 1922-ben alakult meg. Az LGT slágeréből sokaknak ismerős lehet a rádiózás története. Magyarországon többéves kísérletezés után 1925. december 1-én avatták fel az első stúdiót, rendszeresen sugároztak rádióműsort. Szlovákiában ekkor indult a kísérleti sugárzás. 1926 augusztusában pedig először hallhattak szlovák híreket a hallgatók a rádióban. 

Rádió mint fegyvernem  

A második világháborúban nagy szerep jutott a rádiónak, egyszerűsítette a kommunikációt és a tömeges elérés által a propaganda terjesztését. Tömegekhez jutottak el a politikusok beszédei. Kapcsolatot is jelentett a rádió, a hidegháború idején a Szabad Európa rádióadása ablak volt a nyugati világra. Az Egyesült Államok így próbálta elérni és tájékoztatni a szovjet blokk országait. 

Ragadozó a házban  

A technika fejlődésével egyre kisebbek és elérhetőbbek lettek a rádiókészülékek. A hatvanas években egy ragadozómadár költözött sokak nappalijába, megjelent a moszkvai rádiógyár Sokol típusú tranzisztoros rádiója. Az új technikai megoldással csökkent a rádió mérete és energiaigénye. Így a vagányabbak zsebre is vághatták az eszközt.  

Sztárok a dobozban  

A rádió elterjedésével valódi sztárrá, majd szinte családtaggá váltak a bemondók. Vitray Tamás újságíró, lapunk tárcaírója többször említette már, hogy fiatal tévésként labdába sem rúghatott a kor legnépszerűbb sportkommentátora, Szepesi György mellett. Mindenkihez szólt a rádió ismeretterjesztő műsorokkal, hírekkel, sporttal, mesével. B. Tóth László Poptarisznyája ma is igazi márkanévnek számít. A kilencvenes évek kereskedelmi rádiósai is sokaknak ismerősek, a fülünkben cseng Vágó Piros, Jáksó László, Boros Lajos hangja.

Pátriánk  

A szlovákiai magyar rádiózás idén 96 éves. Először Kassáról közvetített magyarul a rádió 1928 decemberében, a következő évben vált rendszeressé a pozsonyi közvetítés. Később bővült a műsoridő, 2009-től napi 12 órában sugároz a magyar adás, a következő cél a 24 órás sugárzás, ehhez azonban pénz kell. Otthon állandóan szólt a rádió. Pavilon, Köszöntő, rádiós börze – csak néhány népszerű műsor az elmúlt évtizedekből. De hallhatunk a Pátrián hangoskönyveket, rádiójátékokat, van reggeli közéleti műsor.  

Pár évig reggelente köszönthettem a hallgatókat a napindító műsorban, ami felejthetetlen élmény. Sőt, férjemet is a rádiónak köszönhetem, ezért mindig hálás leszek.  

Marslakók szállták meg a földet egy 1938-ban sugárzott rádiójátékban. A H. G. Wells Világok harca című regénye alapján készült műsor annyira valósághű volt, hogy sok hallgatót megijesztett, valóságos pánikot keltett. Később azonban kiderült, hogy igazából a lapok túlozták el az eseményeket, és szó sem volt valódi tömeghisztériáról. 

Rádióból podcast  

A rádiózást sem kíméli a technikai fejlődés, mégsem kell búcsút intenünk a hangos műsoroknak. A digitális hangszórásnak köszönhetően szinte bárhol elérhetjük a világ minden adását, csak internet és megfelelő készülék kell hozzá. Nem kell már beállítani az antennát, sem„kitekerni” a megfelelő hullámhosszt, a világhálón elénk tárul az elmúlt évszázadok zenei termése, podcastok (beszélgetőműsorok) tömkelege közül válogathatunk. A kétezres évek elején megjelenő, általában sorozatok formájában közölt hanganyagok, vagyis műsorok többféle platformon elérhetők.  

Mégsem jelenti ez a hagyományos rádiózás végét. Reggeljeinknek és utazásainkak is ritmust adnak a rádióműsorok. Néha háttérzajként duruzsol a készülék, ami nem csak a csend ellenszere. Rádióból értesültem arról is, hogy át kellene dolgozni a jelzáloghitelt, így kerültük el a magas törlesztőrészletet. Hírforrás, szórakoztató eszköz is a rádió. Gondoljunk erre is a világnapján.  

1928. december 16. – először szólalt meg magyarul a Szlovák Rádió adása Kassáról. 1929-től pedig rendszeres közvetítéssel jelentkezett Pozsonyból.
1934 – naponta sugároztak magyar nyelvű műsort Pozsonyból és Kassáról is, a műsoridő általában legfeljebb 80 perc.
1949 – ötéves szünet után ismét megszólalt a magyar adás a pozsonyi stúdióból. Naponta kétszer sugárzott magyarul.
1968 – a szovjet megszállást követően illegalitásba vonult a rádió. Elindult a Gabonaváros adása, amelyet titkos helyszínekről közvetítettek. Passzív ellenállást szorgalmazott és tájékoztatott a legfontosabb hírekről.
1989 – a rendszerváltás után szabadabbá vált a rádiósok munkája és az adás szerkezete is megváltozott. Hétfőtől csütörtökig naponta mintegy három és fél, pénteken hat és fél, szombaton és vasárnap tíz-tíz órás volt a műsoridő.
1992 – napi négyórás élőműsort sugárzott a rádió, elindult a Délutáni magazin, később a népszerű Pavilon. Hétvégén maradt a tízórás műsoridő.
2000 – átnevezték a Szlovák Rádió magyar nyelvű adását, létrejött a Pátria Rádió.
2009 – elindult a tizenkétórás műsorfolyam, bővült az élő adás.
2019 – a modernizáció keretében létrejött a rádió élő híroldala, ekkor már évek óta működött a szlovák közrádió telefonos alkalmazása.
2022 – elhallgat középhullámon a rádió adása, FM frekvencián, DAB+ és interneten keresztül hallgatható a Pátria Rádió.