Büszke most a kollégáira? Ezt várta tőlük?  

Örülök a döntésnek, mert a kollégáim bátrak voltak. Nagyvonalúan, elvekben gondolkoztak, nem vesztek el a részletekben, hanem az egészet nézték. Megtették, ami a feladatuk, az állampolgárok védelmében megfékezték a hatalom szándékait.  

A tizenkét bírából heten szavaztak a felfüggesztésre, és két különvélemény volt. Ez jó arány? 

A különvélemények sem érdemben utasítják el a döntést, csak azt kifogásolják, hogy cikkelyről cikkelyre kellett volna a módosításokat felülbírálni és esetleg felfüggeszteni, nem pedig az egész elévülésre és kiszabható tételekre vonatkozó részt. Erre nem volt idő, de én minden különvéleménynek örülök, mert ezek más oldaláról is megvilágítják a döntést. 

Mennyit nyomhatott a latban a gyors döntésnél, hogy a kormány a halogatással meg akarta kerülni az alkotmánybíróságot?  

Ez is közrejátszhatott, mert a bíróság presztízséről van szó. Nagyon jó volt a köztársasági elnök asszony indoklása, amely főleg a polgárok, a károsultak jogsérelmére hivatkozott.

De szerintem a legfontosabb az, hogy a bírák felismerték, milyen beláthatatlan következményei lettek volna annak, ha ez a törvény március 15-én életbe lép. Ilyen rövid elévülési időknél kérdés, hogy a károsultak tudták volna-e érvényesíteni a jogaikat, hiszen az elkövető nem csak börtönbe nem kerül, fizetni sem fog, ha egyszer elévül a bűncselekmény.

Azzal, hogy 350 ezer euróra emelték a jelentős kárt, mintha felszólították volna a dotációs csalókat, hogy nyugodtan vesztegessenek meg bárkit, fogadjanak el akár 349 999 eurót, mert amíg hatalmon lesznek, úgyis elévül a dolog. Nem kevésbé fontos, hogy sem a bíróságok, sem a járási hivatalok nincsenek felkészülve a váltásra.

Ez mit jelentett volna a gyakorlatban?  

A kihágássá módosított bűncselekmények kezeléséhez nincs elég hivatalnok, mediátor. A civil kódex 2016-os módosításakor egy év volt a felkészülési idő, ehhez képest most egy nap sem. Még a jogászok sem látták át, mit okozhat a különböző intézkedések kombinációja.  

A kormánykoalíció azzal érvelt, hogy túl szigorúak a törvényeink. Ebben van igazság?  

Van, de leginkább az enyhébb bűncselekmények, pl. a bolti lopások esetében. A tizenegyezer fogvatartott közül ezret ilyen cselekményekért ítéltek el, mert nálunk a második elkövetés már bűncselekeménynek számít. A módosítás szerint ezek kihágások lennének, ezért tiltakozik a kiskereskedők szövetsége.   

A házi őrizet gyakoribb elrendelése valóban enyhítene börtönök zsúfoltságán? Sok őrizetes „szabadulhatna” nyomkövetővel?  

Számos esetekben valóban indokolt lehetne ennek elrendelése, de itt is biztosítani kell a jogegyenlőséget. Nemcsak magáról a lábbilincsről van szó, hanem a követhetőségről. Azon a kistelepülésen, ahol nincs internetelérhetőség, már nem tudják nyomon követni a lábbilincs viselőjét, ezért azok, akik ott élnek, nem élhetnek ezzel a jogukkal. Az pedig lehetetlen, hogy csak a nagyvárosi bűnözők kerülhessenek házi őrizetbe.    

Az alkotmánybíróság határozatát tizenöt napon belül kell közzétenni a törvénytárban, ez a határidő március 14-én jár le. Megteheti az igazságügyi minisztérium, hogy egyszerűen nem közli a határozatot, és 15-én érvénybe lépteti a törvényt?  

Megteheti, de ez már bűncselekmény, hatalommal való visszaélés lenne.  

Sokan szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, felülbírálhat-e az alkotmánybíróság egy olyan jogszabályt, amely nem jelent meg a törvénytárban. Végül mégis megtette.  

Mert felismerte, hogy a rendkívüli helyzet rendkívüli megoldást kíván. Sőt, a kormánykoalíció sem bírálhatja ezt az eljárást, hiszen a saját törénymódosítását már a kihirdetést megelőzően újból módosította a közvélemény nyomására. 

Elég határozott volt az alkotmánybíróság? Nem kellett volna az egész törvényt a specializált ügyészségre vonatkozó résszel együtt felfüggeszteni?  

Ez lett volna az ideális. De a mostani ideiglenes határozat sem jelenti azt, hogy a részletes elemzés után a bírák nem mondhatják azt, hogy a most felfüggesztett cikkelyek egy része maradhat, vagy hogy az egész jogszabály alkotmányellenes, mert sérti az emberi jogokat, hatalmas kárt okozhat, vagy előreláthatatlan következményei lehetnek. 

A speciális ügyészség így március 20-án megszűnik. Ha ezt a részt alkotmányellenesnek tartanák, újra kell alapítani?  

Az alkotmánybíróság nem semmisíti meg a törvényeket, csak kimondja, hogy alkotmányellenesek, és fél évet ad a parlamentnek a korrekcióra. 2009-ben így hozta létre az akkori Fico-kormány a 2004-ben alapított speciális bíróság helyett a specializált bíróságot, mert belátta, hogy súlyos bűncselekményekért elítéltek, pl. az úgynevezett savasok is szabadlábra kerülnének. Úgy, ahogy akkor, most is újra létre lehet hozni egy új különleges ügyészséget. 

Objektíven lehet olyan kifogást találni a speciális ügyészség munkájában, ami a megszüntetését indokolja?  

Daniel Lipšic, aki 2020-tól vezeti az ügyészséget, olyan motivált és elkötelezett embereket gyűjtött maga köré, hogy az előző időszakhoz képest senkinek nem volt pardon. 

A legmagasabb posztokon lévő politikusok, bírák, két SIS-igazgató ellen is vádat emeltek, mert komolyan vették, hogy mindenki egyenlő. Lehettek túlzások is, de ha megnézzük, hogy a döntéseik közül mennyit semmisített meg az alkotmánybíróság, az arány a javukra szól.

Tartalmilag is fontos, miért marasztalták el őket, mert elhúzódó ügyek mindenhol vannak, az emberi jogok sérülésének értelmezése pedig azon is múlik, ki milyen dörzsölt ügyvédet tud megfizetni. Itt nem titkoltan Daniel Lipšic likvidálása volt a lényeg, és ez sikerült.  

Elbírnak ezekkel a több tízezer oldalas aktákkal a kerületi ügyészségek?  

A lényeg, hogy a korábbi ügyészeknél maradjanak az ügyek, és ezt Maroš Žilinka főügyész megígérte. A gond az épp csak megkezdett, új ügyekkel lesz, félő, hogy azok el fognak sikkadni. Gondolom, a specializált ügyészek közül sem mindenki fogja folytatni a munkát, lesznek majd fegyelmi eljárások, egyeseket áthelyeznek Pozsonyból Kassára, és így lassan felőrlik a rendszert. Azért is könnyebb a dolguk, mert az ügyészség nincs védve az alkotmányban, nem olyan független, mint a bíróságok, hiszen a kormány büntetőpolitikáját hajtja végre.  

Ha mondjuk egy éven belül dönt az alkotmánybíróság, és még ez a kormánykoalíció lesz hatalmon, megteheti, hogy csak minimális változtatásokat hajt végre a büntetőkódexben?  

Megteheti, de ez esetben újra az alkotmánybíróság elé kerülhet a jogszabály. A lényeg az, hogy addig sok ügyben dönthetnek a bíróságok. Most az ő térfelükön pattog a labda, de a bíráknak állniuk kell a nyomást, és meg kell őrizniük a függetlenségüket.  

Fico azt mondta, elégedett az alkotmánybíróság határozatával. Valóban sorsára engedi a köreihez tartozó vádlottakat, akik igyekeztek március 15-ig húzni az időt?  

Nem hiszem, hogy elégedett. Ezeket az embereket ő engedte szabadjára, osztom azt a véleményt, hogy azt mondta nekik: szerezzetek, amennyit akartok, csak az én dolgaim menjenek. Most azért próbálkozik a lehetetlennel is, hogy megvédje őket, mert akár ellene is fordulhatnak. Annyira egy lapra tett fel mindent, hogy szerintem már elveszítette a józan ítélőképességét. 

Június 18-ig még a bírósági tanács tagja, ahol a leendő bírák kiválasztásában is részt vett. Nincs köztük olyan, aki ellen az elmúlt években vádat emeltek? 

Szerencsére nincs, az érintettek már bírák voltak, amikor én 2019-ben odakerültem. De úgy is nagy csalódás volt bírákat bilincsben látni, vagy azt hallani, hogy egy márkás ridikülért eladták a becsületüket. A legnagyobb baj, hogy nem volt a bírói közösségen belül igazi önreflexió, nagyon sokan védték ezeket az embereket. Leginkább még a specializált bíróság tartja magát, ez annyira elszigetelt, független és pártatlan intézmény, hogy nem lehet befolyásolni a tagjait. Ezért próbálják kikezdeni sokuk magánéletét.  

A bírósági tanácson belül is vannak a múltbeli vádemelésekből eredő nézeteltérések? 

Sok az ütközés, konfliktus, van olyan is a kollégák között, aki kezet sem nyújt. Emberileg értem, hogy védik azt, akivel évtizedekig együtt dolgoztak egy bíróságon, de ha a bizonyítékok egyértelműek, már nem lehet hit és rokonszenv kérdése, ki mellett áll ki egy bíró. 

Az nem hiba a rendszerben, hogy sok bukott bíró ügyvédi irodát nyit? 

Az ügyvédi munka ugyan szabad foglalkozás, de a személyi integritás itt is fontos. A bírósági tanácsban felmerült David Lindtner esete, akit közvetett korrupcióval és a bíróság függetlenségébe való beavatkozással vádolnak, viszont még mielőtt meggyanúsították volna, felfüggesztette bírói hivatását. Ügyvédi irodát nyitott, és az etikai bizottságunk februárban foglalkozott azzal, lehet-e egy bíró, akinek a tevékenysége meg van szakítva, ugyanakkor ügyvéd is. Én úgy vélem, hogy egyszerre két talárt senki nem ölthet magára, és aki bíró, az akkor is bíró, amikor épp nem gyakorolja a hivatását. Nem állhat ügyvédnek, mert bármikor visszaélhet a hivatása presztízsével, elhihetik az ügyfelei, hogy odaszól az érdekükben a volt kollégáinak. Most olyan a többség a bizottságban, hogy leszavaztak. A bizottságból hárman írtunk különvéleményt, későbbi döntéseknél ezek még fontosak lehetnek.     

Már csak három hónapig lesz a bírósági tanács tagja, mi vár még önre a testületben?  

Az etikai bizottság most fog foglalkozni Patrik Števík bíró nyílt levelével, amelyben felhívást intézett Zuzana Čaputovához, hogy ne terjessze a gyűlöletet és a háborús propagandát, és azt a véleményét is megfogalmazta, hogy az elnök asszony totalitárius tollal írja alá a demokrácia és a jogállom halálos ítéleteit. Egy bírónak mindig visszafogottnak kell lenni, és lojálisnak a legfőbb közjogi intézményekkel szemben, kíváncsian várom, hogy az új többség a bírósági tanácsban hogyan dolgozza ezt fel. Én majd legfeljebb különvéleményt írhatok. 

Végeredményben örül is, hogy lejár a megbízatása?  

A legjobbkor fejezem be. Az eltelt négy és fél alatt nagyon szép munkában volt részem, fontos döntéseket hoztunk a bírák és a polgárok érdekében, de az utóbbi időben inkább magunkkal és a vitáinkkal vagyunk elfoglalva. Ebből az adok-kapokból én már nem kérek.