„A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep. A remény ünnepe, és egyben alkalom arra is, hogy templomba menjünk, csendben legyünk és hálát adjunk. Volt valaki, aki feláldozta magát értünk, és azt mondta, hogy ha becsülettel éljük ezt az életet, akkor a végén a halál nem kell, hogy bárminek is vége legyen. Gyermekként megéltem a húsvétot. Nagypénteken, amikor szigorú böjt van, nem ettünk húst, még a finomságokkal teli kosarak megáldását is imádtam, amikor a templomba jövet nagyon éhesek voltunk” – mondta, és intimebb dolgokat is megosztott.

„A hit gyermekkorom óta velem van. Hatéves koromban kezdtem el ministrálni, és édesanyám azt mondta, hogy ha elmész plébánosnak, veszek neked egy lovat. Ez nagy kísértés volt, mert akkoriban arról álmodtam, hogy saját lovam legyen. De aztán jön a pubertáskor, az első szerelmek, és ez az álom elszállt. Így hát saját magamnak kellett pénzt keresnem a lóra. A hit olyan számomra, mint egy iránytű, minden nagyon intim, még az Istennel való beszélgetések is, ritkán beszélek róla így nyilvánosan. Egy hívő ember soha nincs egyedül” – tette hozzá. 

(zivot.pluska)