Az ausztrál Monash Egyetem docense, Matthew Pase által vezetett csoport mintegy kilencvenezer embert vont be a kutatásba. A szokás jelenlétét különböző tényezőkkel együtt értékelték, mint például a résztvevők életkora, etnikai hovatartozása, neme, végzettsége, jövedelme, valamint a dohányzás, a cukorbetegség, a meglévő szívbetegség és rák – olvasható a LiveScience honlapján.  

A kutatók már korábban megállapították, hogy az alváshiány növelheti a bármilyen okból bekövetkező elhalálozás esélyét, de nem volt világos, hogy a rendszertelen alvás hasonló mértékben befolyásolja-e a halálozási arányt. A medRxiv adatbázisban áprilisban közzétett új kutatás szerint a válasz egyértelműen az, hogy igen.  

A résztvevők életkora 40 és 70 év között volt. A kutatók a rögzített mozgásadatok alapján egy statisztikai modell segítségével számították ki az alvás rendszerességére vonatkozó értékeket.  

A rendszertelenül alvók körében 41% volt az esélye annak, hogy két egymást követő napon ugyanabban az időpontban aludtak el vagy ébredtek fel. Az „átlagos” rendszerességgel alvóknak 61% esélyük volt arra, hogy egymást követő napokon ugyanabban az időpontban aludjanak el.  

A kutatócsoport mintegy hét éve kezdte el az adatgyűjtést – ezalatt 3 010 résztvevő már elhunyt. A „rendszertelen alvók” 46%-kal nagyobb valószínűséggel haltak meg (különböző okból) a vizsgált időszak alatt, mint az átlagos értékkel rendelkezők.  

1 701-en rákban, 616-an pedig valamilyen szív- és érrendszeri betegségben hunytak el. Az alacsony alvásritmus-értékkel rendelkezők 33%-kal nagyobb valószínűséggel haltak meg rákban és 73%-kal nagyobb valószínűséggel szív- és érrendszeri betegségben, mint az átlagos értékkel rendelkezők.  

Mathew Pase szerint az alvás rendszertelensége az alvással töltött órák számától függetlenül is hatással volt a halálozási esélyre. 

„Az alvással és ébren töltött időszakok váltakozása megzavarhatja a testi folyamatokat, például a szövetek helyreállítását és az anyagcserét, így ez növelheti a krónikus betegségek kockázatát” 

– idézi a szakértőt a LiveScience.  

„Ugyanakkor az is lehetséges, hogy a rák és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához hozzájáruló testi változások vezettek az alvás rendszerességében megfigyelt különbségekhez” 

– mondta.  

A szerzők hozzáteszik, hogy kutatásuk nem bizonyít ok-okozati összefüggést, így nem tudnak kezeskedni azért, hogy a rendszertelen alvásminták növelik a halálos betegségek arányát csak abból kifolyólag, hogy ezek együtt fordulnak elő. A tanulmány másik korlátja, hogy a kutatók csak a mozgásadatokra támaszkodtak az alvás és ébrenlét idejének becsléséhez, így a csapat nem tudta tökéletesen megkülönböztetni, hogy az emberek mikor aludtak valójában, és mikor feküdtek viszonylag mozdulatlanul. 

(pluska.sk)