Az üvegházhatású gázok kibocsátása felhalmozódik a légkörben, ami felmelegíti a Földet. A maláriát és kolerát terjesztő rovarok számára az éghajlatváltozás jó hír, mivel meleg és párás környezetben fejlődnek a legjobban. A Bloomberg szerint a szélsőséges időjárás is valószínűleg csak ront a helyzeten.

A candida auris nevű gombát először 2009-ben figyeltek meg, de a hőmérséklet emelkedésével egyre csak terjed. Bár az egészséges emberekre nem veszélyes, a betegekre és az invazív orvosi eszközökre szoruló emberekre komoly veszélyt jelenthet. Továbbá gyakran ellenáll az általánosan használt gombaellenes gyógyszereknek.  Az Egyesült Államokban az fertőzéses esetek száma a 2017-es 173-ról 2022-re 2377-re nőtt. Egyes esetek halálos kimenetelűek lehetnek, ugyanis az említett időszak alatt a kórházi kezelések nagyjából egyharmada végződött halállal.  

A melegebb időjárás meghosszabbíthatja kiterjesztheti a kórokozók átvitelére képes szúnyogok és más kártevők hatókörét. Európa egyes részein a hosszabb és gyakoribb meleg időszakok már megnövelték a krími-kongói vérzéses lázat terjesztő kullancsok élettartamát. A vírus az esetek 30 százalékában okoz halálos vérzést és szervi elégtelenséget.  

A felmelegedő tengerek is kockázatot jelentenek. A Vibrio vulnificus baktérium sebfertőzést és gasztroenteritiszt okoz, különösen a meleg vizekben fejlődik, és a trópusokról eljutott egészen az Egyesült Államok partjaihoz. A tudósok a globális felmelegedés és a gleccserek olvadása miatt is aggódnak, amely ősi „zombivírusokat” szabadíthat a világra.  

A szélsőséges időjárás saját kockázatokat rejt magában. Az áradások fokozhatják a veséket károsító leptoszpirózist okozó baktérium terjedését, az aszályok viszont a veséket és a légzőrendszert megtámadó hantavírusoknak kedveznek. Ezeket a vírusokat vakondok és más rágcsálók terjesztik, amelyek az ember életterének közvetlen közelében keresnek élelmet.  

Az Egészségügyi Világszervezet az éghajlatváltozást „az emberiséget fenyegető legnagyobb veszélynek” nevezte. A Világbank a maga részéről azt jósolja, hogy 2050-ig akár 21 millió ember is meghalhat a szélsőséges hőség, a szegénység, a hasmenéses betegségek, a malária és a dengue-láz terjedése miatt.  

A leginkább veszélyeztetettek a rugalmas egészségügyi rendszerrel nem rendelkező országokban élők. A legyengült immunrendszerrel, légzőszervi és szív- és érrendszeri betegségekkel, illetve szezonális allergiával küzdő emberek szintén nagyobb veszélynek lesznek kitéve. A tudósok több mint 77 000 tanulmányt áttekintve 2022-ből arra a következtetésre jutottak, hogy 375 fertőző betegség közül 218 (58 százalék) esetében az éghajlatváltozás különböző mértékben súlyosbíthatja a helyzetet. 

(trend.sk)