A Strasbourgban és Brüsszelben ülésező Európai Parlamentnek összesen 720 képviselője van, Szlovákia az öt évvel korábbinál eggyel több, azaz 15 képviselőt, Magyarország pedig 21 képviselőt delegál a testületbe. Bár a szám nem tűnik magasnak, valóban minden mandátum számíthat – az európai parlamentben ténykedő frakciók erőviszonyai ugyanis könnyen átrendeződhetnek és nem mindegy, hogy milyen nagykoalíció alakul a választások után.

Európai témák

Míg a korábbi EP-választásokat lehetett unalmasnak és érdektelennek nevezni, az idei választást követően megalakuló Európai Parlament és az EP felhatalmazásával működő Európai Bizottság olyan témákkal kénytelen majd szembenézni, amelyeket korábban nem kellett mélyebben foglalkoznia. Mivel a tagállamok több kulcsfontosságú ügyben, például az orosz-ukrán háború kapcsán nem tudtak egységesen fellépni, a kampány során is többször előkerült a vétójog megszüntetésének témája – ezt a gondolkodási folyamatot a nemzeti kormányokkal való együttműködésben EB vagy az EP tudja felgyorsítani vagy éppen a megfelelő összetételben megakadályozni. Az Unió egységes Ukrajna-politikája, a jogállamisági kritériumok jövőbeni kinézete és alkalmazásának következetessége szintén a választás tétje. Fontos kérdésnek bizonyul majd, miként alakul át az Unió zöldpolitikája, beleértve a mezőgazdasági támogatások és követelmények listáját. Ráadásul a vonatkozó felmérések szerint az Európai Unió lakossága a parlamenttől és a bizottságtól olyan „hagyományos” témák megoldását is elvárja, mint például a fiatalok lakhatási válsága, az uniós bérezés, az árucikkek és a munkaerő szabad mozgásának biztosítása. A problémák kezelése, a témák tálalása attól függ, miként alakulnak az erőviszonyok az Európai Parlamentben és milyen bizottságnak ad felhatalmazást az EP az Európai Unió igazgatására.

A jobboldal előretör

Az Európai Parlamentbe bejutó képviselők nem csak az országukat képviselik Brüsszelben és Strasbourgban, hanem egy politikai hovatartozás alapján ténykedő pártcsoportot is. A képviselőcsoportok létrehozásához legalább 25 tag támogatására van szükség, ellenkező esetben egy párt bejutó képviselői függetlenként dolgoznak, korlátozottabb anyagi forrásokkal, kevesebb tisztséggel és megnyilvánulási lehetőséggel – a közép-európai sajátos politikai viszonyok miatt jelenleg például a Fidesz és a Smer képviselői is függetlenek, de a státuszuk a választás után megváltozhat.

Az Európai Parlamenti választások egyik legnagyobb kérdése, miként rendeződhetnek át a jelenlegi erőviszonyok. Az EP döntéseire az előző öt évben egy többé-kevésbé együttműködő nagykoalíció volt hatással: tagja a mérsékelt jobboldali Európai Néppárt (EPP), az európai szocialisták (PES), miközben szövetségesként támaszkodhattak a liberális Renew Europe, valamint a Zöldek frakciójára. A legújabb prognózisok szerint a liberálisok és a zöldek súlya csökkenni fog, azonban a következő öt évben jelentősen megerősödhet a döntéshozó folyamatokból többnyire kizárt jobboldali Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR), illetve – a német AFD kizárásáig – a kimondottan szélsőjobboldali pártokat tömörítő Identitás és Demokrácia jelentősége. A választást követően megkezdődik az új főbiztos keresése, később pedig a biztosok kiválasztása, amelyre a legnagyobb hatással az európai pártok különalkui lesznek majd, az aktuális erőviszonyok fényében. Az előzetes jelzések alapján könnyen elképzelhető, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jelenlegi elnökének sorsa egy jobboldali megegyezéstől függ majd, de teljesen váratlan helyről is érkezhet az EB új vezetője. A szlovák és magyar megválasztott EP-képviselők először a biztoskeresés folyamatában játszanak majd fontos szerepet.

Smer-liberális csata

Szlovákiában a legfrisebb előrejelzések alapján a Smer és a Progresszív Szlovákia (PS) támogatottsága a legerősebb, bár a várható, az átlagosnál alacsonyabb részvételi arány miatt érdemes fenntartással kezelni a prognózisokat. Az elkötelezett, EP-választáson is aktív szavazókkal rendelkező liberális PS a Robert Fico miniszterelnök elleni merényletig magabiztosan vezette a felméréseket és akár négy-hat mandátumra is számíthat. A PS a liberális Renew frakcióját erősíti majd, ahol komoly pozíciókkal rendelkezik – például az európai parlament egyik alelnöki székét is a szlovák párt politikusai töltötték be. A párt listáját a magyar nemzetiségű Ódor Lajos volt miniszterelnök vezeti. A Smer támogatottsága jelentősen megerősödött a Fico elleni merénylet után, a párt több felmérés szerint beérte és leelőzte a liberálisokat. A Smer érdekes helyzetben lesz az európai parlamentben, az európai baloldal ugyanis felfüggesztette a tagságát csakúgy, mint a megfigyelőstátuszban levő Hlas-nak. Robert Fico pártja szélsőjobboldali és szélsőbaloldali frakciókhoz csatlakozhatna csak, ha lesz erre szándéka. A szlovákiai mandátumokból 1-1 képviselői hely vándorolhat még a Néppártban ülő KDH-hoz és a Fidesz tervezett bevonása miatt az ECR-ből való kilépéssel fenyegetőző SaS-hoz is. Szintén reménykedhet mandátumban a szélsőjobboldali, a parlamentből kiszoruló Republika, míg az SNS és a Demokrati támogatottsága is valamivel az öt százalékos parlamenti küszöb alatt mozog.

Szövetségi kérdés

A Magyar Szövetség szempontjából különösen fontosnak bizonyul majd a választás, hiszen a pártnak elfogytak a magukat magyarként meghatározó riválisai. A magyar-magyar verseny teljesen nem marad el, mivel Ódor Lajos (PS) mellett egy másik közismert magyar személyiség, Hamran István is egy szlovák párt listáján szerepel, a Demokrati színeiben. A Magyar Szövetség legfontosabb elődpártja, az MKP 2019-ben alig néhány száz szavazattal maradt el az öt százalékos választási küszöbtől, a parlamentből is kimaradó párt számára kiemelten fontos lenne a sikeres választási szereplés és a szavazói mozgósítása. Az MKP (és korábban a Híd) brüsszeli jelenléte a szlovákiai magyar társadalom számára is érezhető volt, szakértői csoportok, de helyi aktivisták is gyakran utaztak brüsszeli tanulmányutakra és kirándulásokra. Kisebbségvédelmi kezdeményezések, a szlovákiai magyar közösségről és problémáiról szóló konferenciák és kiállítások szintén gyakorta szerveződtek uniós terepen. A Magyar Szövetség listáját Berényi József vezeti, őt Pandy Péter és Orosz Örs követi. A párt az öt százalékos választási küszöb elérése esetén egy mandátumban reménykedhet.

A Magyar Szövetség programjában megjelenik több, az Európai Unióval, parlamenttel és bizottsággal kapcsolatos kritikus elem, az ideológiai témák eluralkodását, a migrációhoz való európai hozzáállást a párt éppúgy kritizálja, mint az uniós zöldpolitikát. Az uniós tagságot ugyanakkor nem vonja kétségbe. A párt jelenleg az EPP tagja, de néhány jelzés szerint közösen más magyar pártokkal – például a magyar KDNP-vel és a romániai magyarokat tömörítő RMDSZ-szel – újragondolhatják, melyik frakcióban politizálnak a jövőben.

Meddig árad a Tisza?

Míg a szlovákiai politikai erőviszonyokat a Fico-merénylet írta át az utolsó hetekben, Magyarországon Magyar Péter pártalakítása változtatta meg jelentősen a mandátumok várható alakulását. Az előrejelzések szerint a magyar politikában domináns Fidesz a korábbi 13 mandátum helyett legfeljebb 9-10 képviselői helyre számíthat az új Európai Parlamentben. A magyar kormánypártnak a következő hónapokban választ kell adnia arra is, melyik európai pártcsaládban képzeli el a politizálást. Orbán Viktor pártja a Giorgia Meloni olasz kormányfő által dominált jobboldali ECR-be való belépést lebegteti, miközben több más párt, például a szlovák SaS a távozással fenyegetőzik a Fidesz megjelenése esetére. Határon túli magyar szempontból érdekesség, hogy két, minden bizonnyal befutó helyen ezúttal is külhoni magyarok szerepelnek, Kárpátaljáról Ferenc Viktória társadalomtudós, a Vajdaságból pedig Vicsek Annamária politikus, volt pedagógus juthat be az Európai Parlamentbe.

A választás előtti nagy politikai átrendeződés győztesének Magyar Péter pártja, a Tisztelet és Szabadság látszik, amely akár 6 mandátumot is szerezhet az előrejelzések szerint (az EPP frakciójában – ahol jelenleg a Fidesz testvérpártja, a KDNP is helyet kapott). A TiSza váratlan előretörése azonban nem csak a Fideszt, de magyar ellenzéki pártokat is nehéz helyzetbe hozott: néhány mandátumot megtarthat a Gyurcsány Ferenc-féle Demokratikus Koalíció, de problémás lehet a bekerülés a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak, a Momentumnak és a Jobbiknak, valamint a szélsőjobboldali Mi Hazánknak. Ami biztos, hogy a választók mozgósítása Szlovákia mellett Magyarországon is fontos szerepet játszik majd az eredményben, legyen szó Magyar Péter országjárásáról, vagy a budapesti Békemenet hatásáról.