Elhúzódó árvíz, víz alatt a csallóközi sziget (FOTÓK)
2024. 09. 18., sze – 10:54
Lassan tetőzik a Duna vízszintje a csallóközi települések mellett. Komáromnál ma éjjel, holnap hajnalban várható a tetőzés 820 cm magasságon.
A komáromi járásbeli Csallóközaranyoshoz tartozó Nagylélen a Nagyléli-sziget víz alatt van. Nem is olyan rég még barangoltunk a szigeten, most pedig már a Duna uralkodik felette.
A Nagyléli-sziget mára egy turistalátványosság lett, de nekem még úgy él az emléke, mint egy hely, ahol felvettük az evezőket, mielőtt nagyapámmal csónakázni indultunk. Valamikor a Kis-Dunán még úszó házak is voltak, ahová kijártunk csónakkal és ott ettük meg a tízórait, vagy épp az uzsonnát. Vannak viszont olyan helyiek is, akiknek egy filmforgatás emlékét hordozza „Lél”.
Manapság már nem okoz gondot bármit is megtalálni az interneten, ha kirándulni szeretnénk. Sokszor elég csak támpontokat megadni, s máris jönnek az ajánlatok a keresőben. A Komáromtól 15 kilométerre fekvő Nagyléli-sziget egyike azon természeti kirándulópontoknak, amelyek körbeölelik a Csallóközt. A sziget hossza három kilométer s kiterjedése meghaladja a 250 hektárt, ahol keveredik a természetbarát gazdálkodás az ártér féktelen vadonjával. Egyik oldalról a Duna széles főmedre szegélyezi, másik partját pedig a nagyléli mellékág vizei mossák. Legelőin ismét be lett vezetve a hagyományos legeltetés, ha erre járunk, találkozhatunk szarvasmarhákkal, kecskékkel és lovakkal is. Valamikor a 90-es években szüntették meg a legeltetést, azonban a területnek ez a pásztori tevékenység a múltjának egy része, akárcsak az aranymosás, ugyanis a helyi lakosok a Duna hordalékából aranyat mostak.
Ha itt járunk
A sziget megközelíthető közúton, vízen és az Eurovelo 6 kerékpáúton is. Három ösvényt is kialakítottak az érkezőknek, hogy könnyebb legyen a körbejárás. A Tompa folyamkagyló-ösvény egy rövid 10 perces séta, ami a Duna partjára visz minket a strandra, a 30 perces Hód-ösvény egy árnyékos séta a fák alatt, a Szürkemarha-ösvény pedig egy hosszabb, 45 perces séta, amelynek köszönhetően egy nagyobb kört tehetünk a sziget egyik felében. Érdemes bizony két lábbal a földön, halkan és nagyra nyitott szemmel, figyelő fülekkel járni az ösvényeket, ugyanis a táj számos ritka fajnak nyújt menedéket. A szemfülesek láthatnak búbos bankákat, gyurgyalagokat, de kis szerencsével akár egy-egy rétisast is megpillanthatunk, akárcsak a vize-nyős részeken vadászó fekete gólyát.
A Natura 2000 védett területnek nyilvánította a területet, a Pozsonyi Regionális Természetvédő Egyesület (BROZ) pedig forrásokat szerzett a sziget védelmére.
Érdekesség, hogy a folyószabályozás következményeként az 1980-as években elrekesztett Nagyléli-ágat 2013-ban nyitották meg, ennek köszönhetően újra életre kelt az élővilág a sziget teljes körében. A mellékág vizes élőhelyen ritka dunai gőték és más kétéltűek találtak otthonra.
Aktívan pihenjünk
A BROZ a sziget közelében egy kis ökofarmot üzemeltet büfével, ahol a fáradt vándorok megpihenhetnek, sőt akár meg is szállhatnak. Sátorozási és kempingezési lehetőség is biztosítva van, faházakat is lehet bérelni az elkerített részen, ahol zuhanyzót, mosdót és konyhát is találunk, fedett pavilonnal és tűzrakó hellyel. A faházak bérlése 20 eurótól kezdődik egy éjszakára egy felnőttnek, gyerekeknek 16 euró. Karavánnal és sátorral érkezők esetében a felnőttek 12 eurót, a gyerekeknél 8 eurót számítanak fel egy éjszakára. Az idegenforgalmi adó egységesen negyven cent éjszakánkét. A karaván parkolódíja 5 euró, a villany és a víz használata pedig 3 euró, ha szeretnénk rákötni a lakójárműre.
Rendszeresen szerveznek túrákat a szigeten szárazföldön és vízen egyaránt, a büfében van lehetőség kajak- és kenubérlésre is. Az egyszemélyes kajak 9 euró 3 órára, a kétszemélyes 12 euró. Kenu esetében 10 euró 3 óra használat, a háromszemélyes kenu bérleti díja pedig 15 euró. A kemping lakóinak kedvezményt biztosítanak.
A Nagyléli-ág páratlan látványt nyújt főleg naplementében, vadászó gémeket, hódokat és jégmadarakat kémlelve. Az üzemeltetők szívesen segítenek iskolai kirándulások lebonyolításában, lovastáborok és rendezvények szervezésében, így közelebb hozva az embert a természethez. A felújított magtárban 25 főt is el tudnak szállásolni, vetítővászonnal és projektorral felszerelt konferenciatermet alakítottak ki, mindemellett megtekinthető a Duna menti árteret bemutató kiállítás is.
A híd
Egyes mondák szerint a terület egykor a tündérek birodalma volt. A helyszín megihlette a filmkészítőket is, 1986-ban itt forgatták a Grimm-testvérek könyve alapján készült Mandaléna (Mahuliena, zlatá panna) című csehszlovák–német mesefilmet. A szigetre vezető 45 méter hosszú gyalogoshidat, melyet 2015-ben adták át, a mese címszereplőjéről nevezték el. A film nemcsak a vásznakon hozott emlékezetes perceket, hanem a helyi lakosoknak is, ugyanis a filmben megjelenő építményt ténylegesen felhúzták, s rengeteg csallóközaranyosi és léli lakos statisztaként is szerepet kapott a forgatáskor. Emlékszem, egyszer gyerekkoromban próbáltam megnézni a filmet édesapámmal, azonban annyira nem kötött le, de ő folyamatosan mutogatta, hogy épp kit ismer és ki látható a képen. Elmondhatjuk, hogy valóban Csallóközaranyos került a főszerepbe.
Paradicsom
A Nagyléli-sziget mindenkinek mást jelent. Valakinek az életét, egyeseknek emlékeket, másoknak turistahelyszínt, azonban az az egy biztos, hogy évszaktól függetlenül egy természeti paradicsom, ahol egy kellemes délutántól kezdve, akár egy egész hosszú hétvégét is eltölthetünk családunkkal vagy barátainkkal. Talán az is előnyére válik, hogy nem egy központi helyszín, ahol naponta több száz turista megfordul, így ha egy kis békét keresnénk, akkor azt szinte mindig megtaláljuk (valószínűleg az esküvői fotósok is ezért szeretik, kiváló hely az ifjú pár kreatív képeinek elkészítésére).
Élő természet
Fontos szem előtt tartani, hogy akárcsak más természetvédelmi helyek, úgy a Nagyléli-sziget is él, s nem egy mesterségesen megrendezett helyszín. Több alkalommal sétáltunk már az ösvényein, s nem mindig láttunk madarakat, hódokat vagy épp marhákat és lovakat. Harmadszor sétáltunk végig a területen, mikor a naplementében, a nagyléli Duna-ág mentén, a híd közelében egy mocsári hód üldözött egy gémet. Ha elsőre nem sikerül a megfigyelés, akkor sem szabad feladni, többször kell megpróbálni. Így megérthetjük, hogy miként élnek ők, s kicsit össze is kapcsolódhatunk a természettel, az élet körforgásával és apró csodáival. Nem mindennapos látvány és hangélmény az sem, amikor a fakopáncsok kicsinyei épp kimásznak a fészekből és próbálgatják a képességeiket. A természet nemcsak látványt és élményt nyújt, hanem türelemre is tanít.