Közben persze egyéb tényezőket is figyelembe vettek, mint például a nemet, az életkort, iskolázottságot, intelligenciát és a társadalmi származást.

Kiderült, hogy úgy a munkahelyi csúcspozíciókért, mint a magas bérekért folyó versenyben a legfontosabb tényező az iskolai végzettség. S ez mindkét nemre érvényes. De azért a külcsínnek is fontos szerep jut. E tekintetben pedig van különbség nők és férfiak között.

A vezető beosztásokért folyó konkurenciaharcban az átlagosnál attraktívabb külsejű és magasabb intelligenciájú férfiak jobban érvényesülnek, mint az ugyanilyen nők. Viszont az átlagosnál kevésbé vonzó külsejű és alacsonyabb intelligenciájú férfiak sikertelenebbek az ugyanilyen nőknél.

Más a helyzet a bérekkel. Minden egyes év, amely emeli az iskolázottság szintjét, a férfiaknál az átlagbér 6 százalékával, a nőknél 7 százalékkal növeli a bevételt. E téren a férfiaknál az átlagon felüli külsőnek nincs hozadéka, viszont az átlagon aluli külsőnek negatív hatása van, ugyanis a nem attraktív férfiaknak, noha iskolázottságban és intelligenciában nem térnek el a legszebb férfiaktól, 9 százalékkal alacsonyabb a bérük. A kutatók szerint ez a cseh férfiak 25 ezer korona körüli havi átlagbéréből számolva évi 27 ezer koronával alacsonyabb bevételt jelent, vagyis 
20 év munkaviszonynál nagyjából félmillió korona mínuszt.

Ami a béreket illeti, a nőknél még nagyobbak a különbségek. Először is azért, mert a a külcsínnek a nőknél épp e területen van szerepe: az átlagnál szebb nők bevétele az átlagfizetés 15 százalékával magasabb az átlagnál csúnyább nők bérénél. Másodszor, az utóbbiak eleve az átlagbér 6 százalékával kevesebbet keresnek. Tehát a „legszebb” és „legelőnytelenebb” külsejű nők bérkülönbsége 21 százalék, ami a nők 20 ezer koronás havi átlagbéréből számolva évi 50 ezer korona különbség. 20 év munkaviszonynál ez 1 millió koronát jelent.

De a nőknél még inkább számít az intelligencia, mint a szépség, ugyanis a kutatás szerint az átlagon felüli és az átlagon aluli intelligenciájú nők közötti bérkülönbség 30 százalék, míg ugyanez a férfiak között csak 11 százalék.

Tehát a csúcspozíciókért folytatott küzdelemben a vonzó külső és az intelligencia inkább a férfiaknak kedvez, viszont a bevételeknél inkább a nőknek. Ezért van az, hogy bár a csehországi nők bevétele körülbelül 20 százalékkal alacsonyabb a férfiakénál, az átlagnál szebb és intelligensebb nők bevétele azonos az ugyanilyen férfiakéval, sőt a mintában 3 ezer koronával túl is lépte a férfiakét. S az is érdekes, hogy a szakirodalomból ismert „csúnyaságért járó társadalmi büntetés” a munkapiacon nem a nőket, hanem inkább a férfiakat érinti.