Micsoda, lekapcsolni az internetet? Milyen őrültség ez? – gondolják most sokan. Az utóbbi időben mégis egyre több helyen merül fel.

Sőt! Oroszország jogi és műszaki szempontból is felkészült a globális internetről való lekapcsolásra – jelentette ki a volt elnök, jelenleg az orosz biztonsági tanács alelnöki funkcióját betöltő Dmitrij Medvegyev orosz újságíróknak. Aztán megnyugtatólag hozzátette: egyelőre nincs előjele, hogy ez be fog következni.

De van, ahol bekövetkezett. A napokban a mianmari katonai puccs után az új vezetés élt ezzel az eszközzel, előbb csak a közösségi médiát és néhány oldalt, majd egy napra rá a teljes internetet megvonta a lakosságtól. Számos távoli országban pedig mindig is korlátozott, cenzúrázott volt a hozzáférés, gondoljunk csak Észak-Koreára, Kínára, Kubára.

Mégsem kell ilyen messzire menni, hogy az állam veszélyt lásson az internetben. Földi László, a magyar kormány „biztonságpolitikai szakértője” nyilatkozta a közszolgálati médiában, hogy le kell kapcsolni az internetet. Földi szerint „a radikális baloldal” számára ellenséggé válhat az állam, és „egy bizalmas tanulmányra” hivatkozva azt mondta, „a magyar nemzet ezeréves történetének lényege és fennmaradásának kulcsa a parasztcsalád”. A kérdésre, hogy akkor mit lehet kezdeni, az volt a válasza: „Le kell kapcsolni az internetet. Igen”. Mivel szerinte nem a tömegek, hanem egy szűk csoport irányítja a gépeket. Hozzátette, nyilván nem kerül erre sor, de ez lenne az egyetlen logikus lépés.

Hát tessék. Ha valamivel fel lehet bőszíteni a lakosságot, akkor az az, ha ilyen „tervekkel” állnak elő. Az internetes fórumokon hemzsegő trollok szerint – megjegyzéseiket hol máshol, az interneten írják – a lekapcsolás csak azt jelentené, hogy elveszik a közösségi oldalakat, a magamutogatást és a pornót a fiataloktól. Persze ez csak mellébeszélés. Az internet ugyanis a 21. század oxigénje. Nélküle ma már semmi sem működne.

Ismerős jelenség a 20. századból, amikor az elektromos áram nélkülözhetetlen lett. Fényt varázsolhatunk rövid ideig gyertyákkal, ám áram nélkül kiolvad a hűtő, a fagyasztó, nem mennek a vonatok, a gépek – és hosszan lehetne folytatni. Hasonló szerepet kapott a világháló. Alig van már olyasmi az életünkben, ami valamilyen módon ne kötődne az internethez, és a kiiktatást azok is megéreznék, akik szerint őket ez nem érinti. Még egy liter tejet vagy kiflit sem tudnánk vásárolni (a pénztárgépek is online működnek), nem működnének a banki szolgáltatások, leállnának a gyárak, a levelezésünkhöz sem férnénk hozzá, sem a hírekhez, nem működnének a telefonos alkalmazások, és persze a szórakoztató csatornák és a tévé sem.

Áram, telefon és internet nélkül is volt élet (valaha). Ám hiába gondolják a fojtogató hatalmak, hatalmasok, hogy ha baj van, ha kényelmetlen helyzetbe kerülnek, akkor a legjobb megoldás lekapcsolni az internetet. Azzal csak tetézik a népharagot. Számos rossz oldala is van a világhálónak, ám annyi bizonyos, az internet a szabadságot jelenti. Tetszik, nem tetszik, ma már képtelenség nélküle élni.

Lehet, a katonai vezetés megértette ezt, mert épp kaptam egy netes üzenetet mianmari barátomtól, hogy jól van…