Kolozsvárott született 1936-ban, közgazdász, bankigazgató apját 1950-ben a Márton Áron püspök elleni koncepciós perben öt évre ítélték, őt magát pedig 1952-ben a helyi Református Kollégium növendékeként államellenes szervezkedés és röpcédulák terjesztése vádjával elítélték. Két évet töltött a szamosújvári politikai börtönben, szabadulása után gyári munkásként dolgozott, majd a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatója lett.

A diploma megszerzése után a kolozsvári egyházkerületi levéltárban, majd egy fordító-másoló irodában dolgozott. Első novellája 1965-ben jelent meg, négy évvel később első novelláskötetét is kiadták A tanú címmel. Azóta szabadfoglalkozású író, 1982-ben települt át Magyarországra. Az elismertségre 1991-ig várnia kellett, ekkor nyerte meg a Holmi című folyóirat novellapályázatát az 1992-ben megjelent Sinistra körzet című kötetének egyik történetével. 

Ez a sajátos műfajú, valahol a Kárpátok mélyén, meghatározhatatlan korban játszódó regényszerű novellaciklus a totalitárius rendszer egyszerre abszurd és hátborzongató világát, a benne élők teljes kiszolgáltatottságát ábrázolja. A kritikusok máig ezt tartják fő művének, külföldön is nagy sikert aratott vele.

1992-ben jelent meg a Vissza a fülesbagolyhoz című elbeszéléskötete, majd 1999-ben újabb regénnyel jelentkezett: Az érsek látogatásának fő ihletforrása a Kelet-Európában végbemenő felemás rendszerváltozás volt. 2001-ben látott napvilágot A börtön szaga című interjúkötet, amelyben a szintén kolozsvári Balla Zsófia kérdezte az írót életéről. 2010-ben Az utolsó szénégetők címmel tárcáit adta közre, egy évvel később jelent meg a Verhovina madarai című, rövid elbeszélés-mozaikokból panorámaszerűen felépülő regénye. 2016-ban, nyolcvanadik születésnapja alkalmából látott napvilágot a Magvetőnél A barátkozás lehetőségei című kötet, amely Ferenczi Gábor azonos című tévéfilmjének DVD-változatát és a film alapjául szolgáló négy novellát tartalmazza. Legutóbb 2019-ben jelent meg újabb munkája, a Sehol című novelláskötet, rövid, filmszerű történetekkel, meghökkentő, váratlan fordulatokban bővelkedő abszurd balladákkal.

Tárgyilagos, szenvtelen, távolságtartó környezetleírás, néhány életmozzanatra korlátozódó cselekvéssor, rejtély és nagyon finom humor jellemzik Bodor Ádám műveit, amelyekből a.z évek során több filmfeldolgozás is készült