A következő hetekben emelik ki a különleges fa ereklyét. A több mint nyolc méter hosszú monoxylon szakértők becslései szerint az időszámítás előtti 24-23. évszázadból származik. A kifejezés eredendően egy darab fatörzsből kimélyített, az elején vagy mindkét végén hegyes vízi járművet jelöl.

„A lelet alapján elsőként lehet bizonyítani, hogy a tavat ekkoriban közlekedési vagy halászati célra használták”

– mondta Wolfgang Reimer, a stuttgarti regionális kormányhivatal vezetője.

A most felfedezett ladik Katrin Schütz baden-württembergi gazdasági államtitkár szerint a legrégebbi vízi közlekedési eszköz, melyet eddig a Boden-tóban találtak. Rejtély, hogy miért épp ezen a helyen süllyedt el a hajó. A kiemelt járművet éveken át tartó finom munkával fogják restaurálni és konzerválni.

A Boden-tó bajorországi részén három évvel ezelőtt találtak egy tölgyből készült monoxylont. Míg azonban azt egy darabban tudták felszínre hozni, a mostani esetben ez a Seerhein, a Rajna Boden-tóba ömlő egyik mellékfolyója miatt nem lehetséges, a fa ugyanis túl puha és törékeny.

A víz alatti régészek közlése szerint a monoxylon orra hiányzik. A hársfából készült hajótest 8,56 méter hosszú, legszélesebb része 81 centiméteres. Ezzel ez lehet a legteljesebb állapotban megőrződött prehisztorikus vízi jármű.

A monoxylonok az emberiség legrégebbi vízi járművei közé tartoznak, elsősorban tóparti településeken alkalmazták őket.

A Boden-tó rendkívül gazdag régészeti kincsekben. Több mint hetven cölöpfalu maradványait találták már meg a vízben és a lápban. Ezeket kő- és bronzkori vadászok és halászok építették. A tó több mint 110 lelőhelye az UNESCO világörökségi listáján is szerepel.