Az MKP-tól a Hídon át egészen a Szövetségig, mi történt az 1998-as pártegyesítéstől napjainkig?
Czímer Gábor
2021. 09. 30., cs – 19:36
2021. október 1., péntek – 11:43
Friss ikon
Off
Törzs
1998. június 21. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés és a Magyar Polgári Párt külső kényszer hatására egyesül a Magyar Koalíció Pártjában (MKP).
1998. szeptember 25–26. Parlamenti választás. Az MKP 306 623 szavazatot, 9,13 százalékos eredményt és 15 parlamenti helyet szerez. A párt, amelynek elnökévé Bugár Bélát választották, része lesz Mikuláš Dzurinda jobboldali kormányának.
2002. szeptember 20–21. Parlamenti választás. Az MKP 321 069 szavazatot, 11,17 százalékos eredményt és 20 parlamenti széket szerez. A párt továbbra is Dzurinda mellé áll és része lesz a kormánykoalíciónak.
2006. június 17. Parlamenti választás, amelyet a Robert Fico vezette Smer nyer, és amely koalíciót köt az ultranacionalista Szlovák Nemzeti Párttal (SNS), valamint Vladimír Mečiar pártjával, a ĽS-HZDS-szel. Az MKP 269 111 szavazattal 11,68 százalékos eredménnyel 20 mandátumot szerez és ellenzékbe kerül.
2007. március 31. Csáky Pált választották az MKP elnökének. A Bugár Béla nevével fémjelzett korábbi és az új pártvezetés hívei között feszültség alakult ki.
2009 tavaszán kilépett a frakcióból, majd júniusban a pártból is az MKP több parlamenti képviselője, köztük a korábbi elnök, Bugár Béla.
2009. június 30. Bugár és a körülötte lévő parlamenti képviselők megalapítják a Híd (szlovákul Most) nevű pártot, amely a hasonlóan gondolkodó szlovákok és magyarok együttműködésének szükségességére helyezi a hangsúlyt.
2010. június 12. Parlamenti választás Szlovákiában, amelyet ugyan a Robert Fico vezette Smer nyer, de nem tud kormányt alakítani, így Iveta Radičová vezetésével jobboldali koalíció jön létre. Ennek tagja a Híd, amely 205 538 szavazattal 8,13 százalékos eredményt és 14 parlamenti mandátumot szerez. Az MKP 109 638 szavazatot kap, ami 4,33 százalékos eredményt jelent, így a párt nem jut be a törvényhozásba.
2012. március 10. Előrehozott parlamenti választás, amelyet Robert Fico pártja fölényesen megnyer és egyedül alakít kormányt. A Híd 176 088 szavazattal 6,89 százalékos eredményt és 13 parlamenti mandátumot szerez és ellenzékbe kerül. Az MKP eredménye (109 483 szavazat, 4,28 %) megint nem éri el a parlamentbe jutás 5 százalékos küszöbét.
2016. március 5. Parlamenti választás, amelyet újfent Robert Fico pártja, a Smer nyer, de a kormányalakításhoz koalíciós partnerekre van szüksége. A Smer két szlovák párttal, az SNS-szel, illetve a Sieťtyel, és meglepő módon a Híddal alakít kormányt. A Híd 169 593 szavazatot, 6,5 százalékot és 11 mandátumot szerez. Az MKP-ra 105 495 választó voksol, ami 4,04 százalékos eredményt jelent, így a párt újra a parlamenten kívül marad.
2018. március 12. A Ján Kuciak oknyomozó újságíró és jegyese, Martina Kušnírová meggyilkolása nyomán kialakult politikai válságban a Híd vezetői kijelentik, előrehozott választást követelnek, vagy bedöntik a kormánykoalíciót.
2018. március 15. A Híd kommunikációja megváltozik, megelégszenek azzal, hogy a kormányfői tisztséget Robert Fico átadja párttársának, Peter Pellegrininek, Robert Kaliňák (Smer) pedig távozik a belügyi tárca éléről.
2020. február 29. Parlamenti választás. A Híd 59 174 szavazatot szerez, ami 2,05 százalékos eredményt és a parlamentből való kiesést jelenti. Az MKP, több kisebb szubjektummal, köztük az Összefogással együtt, Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven indul és 112 662 megszerzett szavazattal, valamint 3,9 százalékos eredménnyel újfent kimarad a törvényhozásból. Az MKP és a Híd vezetése is lemond. A rendszerváltás óta először nincs magyarokat képviselő párt a szlovák parlamentben.
2020. május 30. A Híd élére Sólymos László kerül.
2020. július 19. Az MKP elnökévé Forró Krisztiánt választják.
2020. június 25–26. Az Összefogás június 25-én az MKP-val, majd 26-án a Híddal tárgyal az együttműködésről.
2020. július 30. Az Összefogás egy közéleti pikniket szervez Gombaszögön, ahol nyilvános beszélgetésre ülteti egymás mellé a Híd, az MKP és a saját vezetőit.
2020. augusztus 20. Az MKP, a Híd és az Összefogás vezetői egy együttműködési szándéknyilatkozatot írnak alá Komáromban.
2021. március 23. Hosszas és fordulatokban gazdag tárgyalások után az MKP, a Híd és az Összefogás bejelenti, hogy Szövetség néven egyesül. A közös párt létrehozásáról szóló tárgyalások ennek ellenére nem érnek véget.
2021. szeptember. Az Összefogás, a Híd, majd az MKP is megtartja utolsó kongresszusát. Az Összefogás jogilag átalakul a Szövetséggé, a Híd és az MKP legfelsőbb pártszerve pedig úgy dönt, beolvad ebbe a szubjektumba. Az MKP és a Híd is feloszlik.
2021. október 2. Erre a napra tűzték ki a Szövetség alakuló kongresszusát. Elnökévé, várhatóan, az elődpártok megegyezése alapján, Forró Krisztiánt, az MKP korábbi vezetőjét választják.
1998. szeptember 25–26. Parlamenti választás. Az MKP 306 623 szavazatot, 9,13 százalékos eredményt és 15 parlamenti helyet szerez. A párt, amelynek elnökévé Bugár Bélát választották, része lesz Mikuláš Dzurinda jobboldali kormányának.
2002. szeptember 20–21. Parlamenti választás. Az MKP 321 069 szavazatot, 11,17 százalékos eredményt és 20 parlamenti széket szerez. A párt továbbra is Dzurinda mellé áll és része lesz a kormánykoalíciónak.
2006. június 17. Parlamenti választás, amelyet a Robert Fico vezette Smer nyer, és amely koalíciót köt az ultranacionalista Szlovák Nemzeti Párttal (SNS), valamint Vladimír Mečiar pártjával, a ĽS-HZDS-szel. Az MKP 269 111 szavazattal 11,68 százalékos eredménnyel 20 mandátumot szerez és ellenzékbe kerül.
2007. március 31. Csáky Pált választották az MKP elnökének. A Bugár Béla nevével fémjelzett korábbi és az új pártvezetés hívei között feszültség alakult ki.
2009 tavaszán kilépett a frakcióból, majd júniusban a pártból is az MKP több parlamenti képviselője, köztük a korábbi elnök, Bugár Béla.
2009. június 30. Bugár és a körülötte lévő parlamenti képviselők megalapítják a Híd (szlovákul Most) nevű pártot, amely a hasonlóan gondolkodó szlovákok és magyarok együttműködésének szükségességére helyezi a hangsúlyt.
2010. június 12. Parlamenti választás Szlovákiában, amelyet ugyan a Robert Fico vezette Smer nyer, de nem tud kormányt alakítani, így Iveta Radičová vezetésével jobboldali koalíció jön létre. Ennek tagja a Híd, amely 205 538 szavazattal 8,13 százalékos eredményt és 14 parlamenti mandátumot szerez. Az MKP 109 638 szavazatot kap, ami 4,33 százalékos eredményt jelent, így a párt nem jut be a törvényhozásba.
2012. március 10. Előrehozott parlamenti választás, amelyet Robert Fico pártja fölényesen megnyer és egyedül alakít kormányt. A Híd 176 088 szavazattal 6,89 százalékos eredményt és 13 parlamenti mandátumot szerez és ellenzékbe kerül. Az MKP eredménye (109 483 szavazat, 4,28 %) megint nem éri el a parlamentbe jutás 5 százalékos küszöbét.
2016. március 5. Parlamenti választás, amelyet újfent Robert Fico pártja, a Smer nyer, de a kormányalakításhoz koalíciós partnerekre van szüksége. A Smer két szlovák párttal, az SNS-szel, illetve a Sieťtyel, és meglepő módon a Híddal alakít kormányt. A Híd 169 593 szavazatot, 6,5 százalékot és 11 mandátumot szerez. Az MKP-ra 105 495 választó voksol, ami 4,04 százalékos eredményt jelent, így a párt újra a parlamenten kívül marad.
2018. március 12. A Ján Kuciak oknyomozó újságíró és jegyese, Martina Kušnírová meggyilkolása nyomán kialakult politikai válságban a Híd vezetői kijelentik, előrehozott választást követelnek, vagy bedöntik a kormánykoalíciót.
2018. március 15. A Híd kommunikációja megváltozik, megelégszenek azzal, hogy a kormányfői tisztséget Robert Fico átadja párttársának, Peter Pellegrininek, Robert Kaliňák (Smer) pedig távozik a belügyi tárca éléről.
2020. február 29. Parlamenti választás. A Híd 59 174 szavazatot szerez, ami 2,05 százalékos eredményt és a parlamentből való kiesést jelenti. Az MKP, több kisebb szubjektummal, köztük az Összefogással együtt, Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven indul és 112 662 megszerzett szavazattal, valamint 3,9 százalékos eredménnyel újfent kimarad a törvényhozásból. Az MKP és a Híd vezetése is lemond. A rendszerváltás óta először nincs magyarokat képviselő párt a szlovák parlamentben.
2020. május 30. A Híd élére Sólymos László kerül.
2020. július 19. Az MKP elnökévé Forró Krisztiánt választják.
2020. június 25–26. Az Összefogás június 25-én az MKP-val, majd 26-án a Híddal tárgyal az együttműködésről.
2020. július 30. Az Összefogás egy közéleti pikniket szervez Gombaszögön, ahol nyilvános beszélgetésre ülteti egymás mellé a Híd, az MKP és a saját vezetőit.
2020. augusztus 20. Az MKP, a Híd és az Összefogás vezetői egy együttműködési szándéknyilatkozatot írnak alá Komáromban.
2021. március 23. Hosszas és fordulatokban gazdag tárgyalások után az MKP, a Híd és az Összefogás bejelenti, hogy Szövetség néven egyesül. A közös párt létrehozásáról szóló tárgyalások ennek ellenére nem érnek véget.
2021. szeptember. Az Összefogás, a Híd, majd az MKP is megtartja utolsó kongresszusát. Az Összefogás jogilag átalakul a Szövetséggé, a Híd és az MKP legfelsőbb pártszerve pedig úgy dönt, beolvad ebbe a szubjektumba. Az MKP és a Híd is feloszlik.
2021. október 2. Erre a napra tűzték ki a Szövetség alakuló kongresszusát. Elnökévé, várhatóan, az elődpártok megegyezése alapján, Forró Krisztiánt, az MKP korábbi vezetőjét választják.
Bevezető
Egy idővonalba szedtük össze azokat a jelentősebb eseményeket, amelyek az MKP 1998-as megalakulása óta meghatározták szlovákiai magyar pártpolitikát.
Címkék
Rovatoldalon kiemelt
Nem kiemelt
Komment kikapcsolva
Bekapcsolva
Bevezető mint galéria
Ki
Szerző
Czímer Gábor