Az albérleti lehetőségek kiválasztásánál jellemzően mindenhol az ár és a lokáció az elsődleges szempont. A budapesti albérletpiachoz képest a fővároson kívüli térségekben, különösen a nagy egyetemi városokban komoly élénkülés tapasztalható. Az idén januártól július közepéig országosan a kiadó lakások iránti kereslet 3 százalékkal nőtt éves összevetésben. Ezen belül a Budapesten kívüli albérletek iránti érdeklődés 13 százalékkal erősödött.

A nagyobb egyetemvárosok közül Debrecenben 110 ezer, Győrben 108 ezer, Miskolcon 85 ezer, Pécsen 99 ezer, Szegeden pedig 100 ezer forintos bérleti díjakkal indult az albérletszezon – közölte a Financial Expert.

Bár Budapesten 140 ezer forint a havi átlagos bérleti díj (ez közel 7 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbi 150 ezer forinthoz képest), majdnem ezer ingatlan 100 ezer forintnál olcsóbban is bérelhető. „Lányomat felvették az ELTE-re, ősszel kezdte meg tanulmányait. Mérlegeltük a lehetőségeket, ám a 100-150 ezer forint feletti bérleti díjakat látva, s húgára és öccsére gondolva, akik lehetséges, hogy szintén később Budapesten folytatják majd a felsőfokú tanulmányaikat, szerintem logikusan úgy döntöttünk: inkább vásárolunk egy kisebb, 30 négyzetméteres kis ingatlant a fővárosban” – mondta egy győri családapa.

Ami a szomszédos fővárosokat illeti, még borsosabb albérleti díjakkal találkozunk: Pozsonyban forintra átszámolva 235 ezer, Bécsben 330 ezer forinttal. Hozzátennénk: a szlovák fővárosban 40, az osztrákban 175 százalékkal magasabb az átlagbér.

Balogh László az ingatlan.com szakértője az Új Szónak elmondta: Győr 108 ezres albérleti díja az északnyugati határ felé még a kisebb településeken sem csökken, mert a legtöbb érdeklődő Ausztriában vállalt munkát, s az ottani bérszínvonal a meghatározó.

„Így aztán például a lélekszámban egyre gyarapodó Sopronban akár a budapesti albérletárakkal is találkozhatunk. Ugyanez igaz az ingatlanárakra is. Ráadásul a koronavírus idején még inkább felértékelődött a határ 30 kilométeres körzetében található lakcím, ez jelentette a problémamentes ingázást, könnyebb ausztriai munkavállalást.”

A bérleti szerződés megkötése során érdemes tisztázni, hogy milyen díjakat hárít át a tulajdonos a bérlőre. A rezsit (víz-,gáz-, villanyszámlák) és a közös költséget hagyományosan a bérlők fizetik, de ha az utóbbi egy része a társasház felújítási alapjába kerül, akkor azt a részt a tulajdonosnak illik megfizetnie, hiszen ez az ingatlan hosszútávú minőségének megőrzését szolgálja, nem pedig az időszakos használattal kapcsolatban felmerült költségeket fedezi. A bérleti szerződésben érdemes lefektetni például a garanciális hibák javításának kérdését, a lakásban található bútorok, berendezések jegyzékét, az óraállások jegyzőkönyvezését vagy a felmondás módját. A jogilag tiszta helyzet jelenti az egyetlen megoldást, ha vitás helyzetre kerülne sor – legyen szó akár anyagiakról, akár felelősségvállalásról.