A Boris Kollár vezette Sme rodina miniszterei nem támogatták az intézkedéscsomagot. Az orvosi kamara és más szakmai szervezetek emberéleteket veszélyeztető kísérletnek minősítették. Andrea Kalavská volt egészségügyi miniszter – akinek hasonló törekvését a Fico-kabinet megfúrta – szerint a kórházi reformra égető szükség van, hiszen az uniós statisztikák szerint nálunk nagyon sokan halnak meg olyan betegségekben, amelyek gyors és hatékony ellátással gyógyíthatók lehetnének.

Hivatalos forrásból annyit tudunk, hogy öt kategóriába sorolnák a kórházakat. Ugyan egy sem szűnne meg, viszont nem mindenhol lenne például szülészet, sebészet, sürgősségi ellátás és más osztály. A betegek jelentős részét jobbára a kiemelt hatáskörű kórházak látnák el. Máshol főleg az utókezelés lenne a feladat.

Részletek híján a készülő reform egyre erősödő ellenállást vált ki. Hiába közölte Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter, hogy csak két év múlva, alapos felméréseket követően határoznak a kategorizálásról. Nem hisznek neki, miként a legtöbben már ennek a kormánynak sem. Ráadásul az úgynevezett jól értesültek már tudni vélik, mely kórházakat érinthet kedvezőtlenül a tervezet végrehajtása, így több helyen már tiltakoznak és lobbiznak a hivatalosan még meg sem született döntés ellen.

Ezt a közhangulatot lovagolta meg Boris Kollár, aki felkereste az állítólag érintett kelet-szlovákiai járási kórházakat, tárgyalt az ottani személyzettel, aztán nagy hangon közölte: pártja nem támogatja a reformot, még akkor sem, ha emiatt kidobják a kormánykoalícióból. Ígérete szerint Rozsnyóra és Rimaszombatba is elmegy. Szakmai hozzáértés híján hergelni az ottaniakat, politikai tőkét kovácsolni pártja számára.

A bajok akkor kezdődtek, amikor a tárcavezető, majd a kormány katonásan bejelentette: az egészségügyben nagy változások lesznek, és punktum. Előzőleg nem mérte fel a személyzetet és a betegeket érintő következményeket. Ha például megszűnne a királyhelmeci kórház, akkor hiába rendelkeznek úgy a hatóságok, hogy a pácienst szállító mentőnek legalább harminc percen belül a célkórházba kell érnie. Ennyi idő alatt Ágcsernyőből és más bodrogközi településekről nem jutnak el Tőketerebesre.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy Mečiar egykor északon több olyan járást alakított ki, melyeknek lélekszáma kisebb, mint Komáromé. Északon emiatt indokolt lehet néhány kórház összevonása, ám Délkelet-Szlovákiában semmiképpen. Itt a nemzetiségi szempontok fölött sem lehet átsiklani. Köztudott, hogy egészségügyi panaszait a többség az anyanyelvén tudja a legpontosabban közölni. Nagyszombatban, Nyitrán, Tőketerebesen lenne erre lehetőség? S vajon a magyar nemzetiségű orvosok, nővérek jelenlegi munkahelyükről hajlandók lesznek a megyeközpontba ingázni, vagy inkább külföldi munkalehetőségeket keresnek? Idő talán még van minden lehetséges következmény megvizsgálására.

Robert Fico is hallatta a hangját. Azt harsogta, hogy az idei ősz az országos kormányellenes tüntetések évadja lesz. A rohamosan terjedő járvány, a magasba szökő energiaárak és emiatt a termelésüket egyelőre leállító nagy gyárak, a fokozódó aggodalom mind a kezére játszik. Ezért is fontos lenne, ha a kormány végre átgondolt lépésekkel legalább csökkentené a riadt, s emiatt az ellenzéki politikus szirénhangjaitól elkábuló emberek számát.

Még akkor is, ha Boris Kollár nem erre törekszik.