Mikortól lépnek életbe az új intézkedések, és meddig tartanak?
A Covid-automata új változata november 22-től, azaz jövő hétfőtől lép életbe. Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök azt mondta, legalább három hétig érvényben marad, utána pedig a járványhelyzet függvényében döntenek a további lépésekről. Ezt azt jelenti, hogy ha a járványadatok a következő három hét során sem javulnak, akkor akár szigorúbb intézkedéseket is elfogadhat a kormány.

Lesz a tavalyihoz hasonló kijárási tilalom?
Egyelőre nem. Bár Heger a csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a Covid-automata változásai felérnek egyfajta „lockdownnal” az oltatlanok számára, de ezt nem úgy kell elképzelni, mint a tavalyi intézkedéseket. Ahhoz ugyanis, hogy korlátozni lehessen az emberek szabad mozgását, szükség lenne a veszélyhelyzet kihirdetésére. Ezt egyelőre nem fogadta el a kormány, így a járások közötti utazás továbbra sem tiltott, és a rendőrség sem büntetheti meg a lakosokat, ha este 9 és hajlani 5 között az utcán tartózkodnak. Ehelyett úgy állították be az intézkedéseket, hogy az oltatlanok szinte semmilyen szolgáltatást nem vehetnek igénybe, legfeljebb vásárolhatnak (de nem a bevásárlóközpontokban). Így tehát akármikor elhagyhatják az otthonukat, de szinte semmilyen rendezvényre vagy vendéglátóhelyre nem mehetnek.

Ez azt jelenti, hogy a harmadik hullám alatt már nem is lesz kijárási tilalom?
Nem feltétlenül. A Covid-automata új változatában említést tesznek az úgynevezett humanitárius katasztrófáról, amely során olyannyira megtelnek a kórházak, hogy a betegek nem jutnak ellátáshoz, és az ország a szomszédos államok segítségre szorul. A szakértők úgy vélik, akkor sodródhatunk a katasztrófa szélére, ha a reprodukciós szám 1 fölé emelkedik (ez már most is így van), és a kórházakban már 3200-nál is több Covid-fertőzöttet kell kezelni. A pénteki adatok alapján 2945-en szorulnak kórházi ellátásra. Azt azonban nem konkretizálták, hogy a kritikus határ átlépése után mi következik.

„Ebben a fázisban azt javasoljuk, hogy egy kormányrendelet által kapcsolják ki a Covid-automatát, és vezessenek be szigorú, egész országra kiterjedő intézkedéseket”

– olvasható a dokumentumban. Ezzel kapcsolatban egyelőre a miniszterek is hallgatnak, tehát nem zárható ki, hogy újra bevezetik a kijárási tilalmat.

A sajtóban állandóan OP- és OTP-rezsimet emlegetnek. Ki tartozik ezekbe a csoportokba?
Az OP-rezsimbe tartoznak a teljesen oltott személyek, valamint a fertőzésen átesettek. Az minősül teljesen oltottnak, aki megkapta a többdózisú vakcinák két adagját, és az utolsó oltás beadásától 14 nap telt el. Teljesen beoltott az is, aki a Jonhson&Johnson vakcinájából 1 dózist kapott, és azóta 3 hét telt el. Bár Ausztriában egy év helyett már csak 9 hónapig érvényes az így szerzett védettség, nálunk viszont továbbra is 1 évig minősülnek védettnek a beoltottak. A fertőzésen átesettnek pedig az a személy minősül, aki legkésőbb 180 napja kapott egy megerősítő üzenetet a pozitív PCR-tesztjéről. A pozitív antigéntesztet nem fogadják el. Utóbbi szabály alól kivételt képeznek a 2 és 12 év közötti gyermekek – nekik elég a pozitív antigénteszt is, viszont ehhez még szükség van egy igazolásra a gyermekorvostól, amely megerősíti a fertőzöttséget. A két év alatti gyerekek minden helyzetben a védettek közé tartoznak. További kivételes csoportot alkotnak azok, akik már több, mint 180 napja estek át a betegségen, de a fertőzöttség után legkésőbb fél évvel felvettek egy adagot a többdózisú vakcinákból. Ők alkotják tehát az úgynevezett OP-csoportot. Az OTP-rezsimbe ugyanezek a személy tartoznak, viszont közéjük kell még sorolni a negatív teszttel rendelkezőket. A PCR-tesztek esetében az érvényességi határidő 72 óra a teszt elvégzésétől számítva, az antigéntesztek esetében pedig 48 óra.

Hol érvényesül az OP-rezsim, és hol fontos az OTP-rendszer?
Az előbbinek a különféle szolgáltatásoknál és boltoknál van fontos szerepe, utóbbinak pedig a munkahelyeken.

Mi a helyzet a bevásárlással? Az oltatlanok innentől csak az élelmiszerboltokba és a gyógyszertárakba járhatnak?
Nem teljesen. Az OP-rezsimbe tartozók előtt továbbra is nyitva maradnak a boltok, egyedül arra kell figyelni, hogy a tulajdonosoknak be kell tartani a 15 négyzetméter/fő szabályt. Akik viszont nem tartoznak az OP-csoportba (tehát a negatív teszteredménnyel rendelkezők sem), azok valóban nem mehetnek akárhova. A Közegészségügyi Hivatal a rendeletében meghatározta, milyen boltok számítanak a létszükségleti árucikkeket kínáló szolgáltatásoknak, amelyeket a nem védett személyek is látogathatnak. Ezek közé tartoznak értelemszerűen az élelmiszerboltok, a gyógyszertárak, a drogériák, a benzinkutak, de ide kerültek például a ruha- és cipőüzletek, valamint a kertészeti árucikkeket árusító boltok is (a teljes lista elérhető az uvzsr.sk honlapon, a 259/2021-es rendeletben). Viszont ebben az intézkedésben is van egy csavar: a nem OP-rezsimbe tartozók csak bizonyos feltételekkel mehetnek a bevásárlóközpontokba. A Közegészségügyi Hivatal rendelete szerint ha egy adott bevásárlóközpontban csak a létfontosságú árucikkeket áruló boltok vannak nyitva, akkor mindenki bemehet. Ha viszont nemcsak ilyen szolgáltatásokat nyújtanak, akkor csak az OP-rezsimbe tartózók mehetnek be. Emellett akkor is be lehet lépni a bevásárlóközpontba, ha egy oltóközpontot vagy egészségügyi intézményt látogatunk.

Ez csak a fekete járásokban érvényes?
Nem, jelenleg az összes járásban ez a szabály, besorolástól függetlenül.

Mi a helyzet a tömegrendezvényekkel?
A tömegrendezvények működhetnek OP- és OTP-rezsimben is. Ami az OP-rezsimet illeti, a járások besorolása itt annyiban mérvadó, hogy a rosszabb helyzetben lévő régiókban kevesebb vendéget engedhetnek be: a piros járásokban 200, a bordó járásokban 100, a fekete járásokban pedig 50 személyt. Heger szerint erre azért van szükség, hogy a futballmérkőzéseken ne legyen hatalmas tolongás a nézőtéren. Ha viszont a tulajdonos az OTP-rezsim mellett döntene, akkor csak hat személyt engedhetne be, besorolástól függetlenül.

Milyen szabályok vonatkoznak az esküvőkre, lagzikra, nyilvános vacsorákra?
Ezek a tömegrendezvények speciális csoportját képezik, hiszen ezeken sokkal gyorsabban terjed a vírus. A fekete járásokban teljesen betiltották őket, a piros és bordó járásokban pedig csak OP-rezsimben működhetnek, és legfeljebb 20 vendéget lehet meghívni.

Szó volt arról, hogy a fekete járásokban nagyobb szabadsága lesz az oltottaknak, vagyis kinyitják előttük az éttermeket, a hoteleket és további szolgáltatásokat. Ez is megvalósul hétfőtől?
Nem, ezt végül nem fogadta el a kormány. A fekete járásokban továbbra is csak elvitelre lehet ételt és italt rendelni. Nem nyithatnak ki a fürdők, az edzőtermek, a hotelek és a panziók sem, még az oltottak és a fertőzésen átesettek előtt sem. A piros és bordó járásokban ezek a szolgáltatások működhetnek, de csak nagyon szigorú higiéniai előírások mellett (ez tehát nem változott). Újonnan viszont már csak az OP-rezsimbe tartozókat engedik be, a teszt nem elegendő.

Mi a helyzet a munkahelyeken? Valóban bevezetik az OTP-rezsimet?
Igen, bár nem hétfőtől. Heger a csütörtöki sajtótájékoztatóján ugyan azt mondta, hogy az új intézkedések a jövő héttől lépnek életbe, de a munkahelyi tesztelés körül akkora volt a káosz, hogy a Denník N megkeresésére a Közegészségügyi Hivatal megerősítette, kénytelenek lesznek csúsztatni az új rezsim bevezetését. Ennek értelmében a munkáltatók kötelesek lesznek heti két tesztelést biztosítani az oltatlan és a fertőzésen nem átesett alkalmazottaknak. Jelenleg úgy tűnik, hogy a munkáltatóknak egy hete lesz kideríteni, hány alkalmazottjuk számít védettnek, és ez alapján kell majd megrendelniük a teszteket. Ennek fényében valószínű, hogy a munkahelyi OTP-rezsim csak a jövő hét utáni hétfőn indul. Az is kérdéses, ki fogja finanszírozni a tesztelést. Heger azt mondta, november végéig átfizetik a tesztelés költségeit a munkavállalóknak, utána azonban már a saját zsebükből kell finanszírozniuk. Ha viszont csak november 29-én indul el az új rezsim, akkor csak két napnyi tesztelést fizetne ki az állam. Erről a következő napokban is tárgyalni fognak.